„Állam és párt közötti határ elmosódása” – Az EBESZ választási megfigyelési missziójának jelentése

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) július 29-én közzétette jelentését a 2022. április 3-i országgyűlési választásról és népszavazásról. Az EBESZ teljes körű választási megfigyelési missziót küldött Magyarországra, miután igényfelmérő missziója a demokratikus választásokat veszélyeztető környezettel találkozott 2022. januári magyarországi látogatása során. (A Magyar Helsinki Bizottság tizenkilenc másik civil szervezettel együtt szintén a teljes körű, nagy létszámú missziót javasolta.) 

A misszió nem csak a választások napján történteket, hanem a teljes kampányidőszakot vizsgálta, a jelentés a megfigyelők tapasztalatairól szól, valamint számos ajánlást megfogalmaz a demokratikus választások fejlesztése érdekében. Bár a kormány tagjai úgy kommentálták a jelentést, mintha a misszió nem talált volna problémát a magyarországi választásokkal kapcsolatban, valójában számos kemény kritikát fogalmazott meg és fontos javaslatokat tett az EBESZ. A szervezet szerint a választás napján és a választás lebonyolításakor valóban nem történtek súlyos visszaélések, azonban a jogszabályi és média környezet egy egyenlőtlen, a kormánypártoknak jelentősen kedvező helyzetet teremtett, a kormánypártok és az állam összemosódott a kampány során, így az esélyegyenlőség és a tiszta választások alapelvei nem érvényesülhettek maradéktalanul.

Az EBESZ fő javaslatai, amiket a kormánynak mindenképpen meg kellene fontolni, valamint a Helsinki Bizottság magyarázata:

  • A választáshoz kapcsolódó jogszabályokat úgy kell módosítani, hogy azok megfeleljenek az EBESZ felé tett kötelezettségvállalásoknak, a nemzetközi standardoknak és jó gyakorlatoknak, valamint a módosításokat érdemi társadalmi konzultáció előzze meg. 🡨 A kormány az EU-s Helyreállítási Alapból lehívható források elnyerése érdekében – társadalmi konzultáció nélkül – nemrég nyújtotta be azt a jogszabály-módosítást, ami elvileg a társadalmi konzultációt fogja erősíteni. Ugyanakkor az érdemi egyeztetés továbbra sem biztosított, a módosítás egy látszatintézkedés, mint az tíz civil szervezet közös állásfoglalásából kiderül. Ráadásul júniusban a Nemzeti Választási Iroda választási jogszabály-módosító javaslata alapján elfogadott csomagról sem volt semmilyen társadalmi egyeztetés.

  • Az államnak távol kell maradnia a választási kampánytól. Jogszabályban szükséges tiltani a közpénzekből és az állami tisztviselők által folytatott kampányolást. Csökkenteni kell az állami hirdetéseket, az önkormányzati és kormányzati hirdetéseket pedig tiltani kell a kampányidőszakban. 🡨 2018 végén úgy módosította az országgyűlés a választási eljárásról szóló törvényt, hogy az állami és kormányzati tisztviselők gyakorlatilag a függetlenség látszatának fenntartása nélkül kampányolhassanak. Ezzel a kormánypártoknak kedvező, általuk megszavazott lehetőséggel széles körben éltek az idei kampányidőszakban.

  • Lehetővé kell tenni, hogy bárki fellebbezhessen, ha nem ért egyet a választási bizottságnak az általa benyújtott kifogás ügyében született döntésével. A hatékony jogorvoslat érdekében kerülni kell a túlzott formai követelményeket. Lehetővé kell tenni, hogy formai hiányosságok esetén a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból folytassa az eljárást, ha a kifogás tartalma alapján valószínűsíthető a jogsértés. A választási bizottságok döntései legyenek alaposak, indokoltak és egységesek. 🡨 Egy 2018-as jogszabály-módosítás után csak a közvetlenül érintett személyek (a gyakorlatban általában pártok vagy jelöltek) nyújthatnak be fellebbezést. Ezzel számos jogsértés felderítése elsikkad, ha egy párt vagy jelölt nem veszi át az eljárást a kifogást benyújtó választópolgártól. Emellett a jogsértések mindenkinek érintik a tisztességes választásokhoz fűződő érdekét, ezért is indokolt a fellebbezési jog visszaadása az állampolgároknak. Indokolt, hogy a választási bizottság hivatalból folytathassa az eljárást, mert sok esetben formai hibák (pl. személyazonosító szám hiánya) miatt utasítottak el választási kifogásokat, és szűntek meg eljárások, amikor valójában súlyos jogsértések történtek. Több esetben egymásnak ellentmondó döntéseket hozott még a Nemzeti Választási Bizottság is.

  • A média munkájának elősegítése érdekében a közérdekű adatigényléseket rövidebb határidővel kell teljesíteni a választási időszakban. Az adatok titkosításának szabályait alaposabban kell szabályozni, csak korlátozottan és jogilag indokolt esetekben lehessen megtagadni az adatokhoz való hozzáférést. A kereskedelmi és a közmédia számára is elő kell írni az elfogulatlan, egyenlő tájékoztatást a közéletről. A médiának világos különbséget kell tennie híradásaiban a kampány és a különböző állami, kormányzati tisztviselők tevékenységei között. A közmédia számára biztosítani kell a szerkesztői és pénzügyi függetlenséget az MTVA-tól is. 🡨 A média és különösen a televíziós műsorszolgáltatók sokszor egyoldalú, elfogult tájékoztatást nyújtottak a hírek iránt érdeklődőknek. A közmédia esetében ez súlyosan kirívó, hiszen közpénzből tartják fenn, az egész társadalom érdekében kellene működnie.

  • Lehetőséget kell biztosítani hazai választási megfigyelők részvételére is. 🡨 Jelenleg csak nemzetközi megfigyelők végezhetik ezt a munkát, miközben a választások tisztaságának megóvásában leginkább mi, választók vagyunk érdekeltek.

  • Módosítani kell a választókerületi határokat a választójog egyenlőségének lehető legmagasabb fokú érvényesülése érdekében. 🡨 A 2022. április 3-i választásokon tizenhét választókerületben volt legalább tizenöt százalékos az eltérés a választópolgárok számának országos átlagától, közülük hét választókerületben az eltérés legalább húsz százalék volt. Az egyenlő választójog érdekében az egyéni választókerületi képviselők választásához szükséges, hogy minél kisebb eltérés legyen az egyes választókerületek választópolgárainak száma között. A választások után, a négyéves ciklus során a képviselet szempontjából is fontos ez. Törvény szerint módosítani kellett volna legalább kettő választókerület határát az idei választások előtt egy évvel, mert már a 2018-as választásokon is több mint húsz százalékos eltérést mutatkozott a választópolgárok számában az országos átlaghoz viszonyítva, azonban a módosítás elmaradt.

  • A levélben szavazók (a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók) névjegyzékét gyakrabban kell frissíteni. Egységesíteni szükséges az egyenlő választójog biztosítása érdekében a külföldi szavazás lehetőségét. 🡨 A jelenlegi szabályok szerint a levélben szavazók névjegyzékét tízévente vizsgálják, a köztes időben csak a választók bejelentései alapján változtatnak a névjegyzék tartalmán. Ez visszaélésekre adhat lehetőséget, illetve a választás tisztaságába vetett közbizalmat csökkenti. A lakcímmel nem rendelkező személyek levélben, a lakcímmel rendelkezők viszont csak külképviseleteken szavazhatnak külföldön, ami egyenlőtlen viszonyokat teremt.

A Magyar Helsinki Bizottság egyetért az EBESZ ajánlásaival, és üdvözölné azok végrehajtását. A Nemzeti Választási Irodának megküldött jogszabály-módosítási javaslataink között több szerepelt a fentiek közül, azonban ezeket, az EBESZ fő ajánlásaival érintett területeket nem rendezte a júniusban elfogadott módosító csomag. Kérdés, hogy mikor várható, ha egyáltalán, az ajánlások beépítése a jogrendszerbe. A 2018-as EBESZ jelentés huszonhat ajánlásának nagy részét nem fogadta meg Magyarország, és az akkori nyolc fő ajánlás közül egyet sem hajtott végre.