Önkény és erőszak – ez az, amivel országunk fogadja a menekülőket. A déli határzár előtt Magyarország heteken át tart elképesztően rossz körülmények között sérülékeny menekülőket, akik arra várnak, hogy benyújthassák menedékkérelmüket. Pedig nekik még a ma hatályos törvény szerint is automatikusan biztosítani kellene a belépést – derül ki a Human Rights Watch mai közleményéből.
A tekintélyes emberi jogi szervezet júliusban publikálta felkavaró előző jelentését, amelyben leírta a tranzitzónák előtti embertelen állapotokat, és menekülők beszámolóival támasztotta alá, hogy „egyenruhások” rendszeresen bántalmazzák őket. Az erőszak célja az, hogy a magyar területről Szerbiába menjenek vissza a külföldiek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) és a Magyar Helsinki Bizottságnak hasonló tapasztalatai vannak. Mindezen egybehangzó állítások ellenére a kormány tagadja az atrocitásokat, és semmit nem tesz azért, hogy tisztázódjon, mi is történik a szerb–magyar határ itteni oldalán.
A magyar hatóságok önkényesen napi 15–15 főben maximálták a röszkei és tompai tranzitzónák ügyfélforgalmát, vagyis függetlenül attól, hogy hányan és kik vannak ott, csak ennyi kérelmezőt hajlandók az ország területére beengedni. A regisztrált menedékkérők számát csökkenti az ún. „8 km-es szabály” alkalmazása is. Egy törvényváltozás július 5. óta lehetővé teszi a rendőröknek, hogy a határsávban feltartóztatott, szabálytalanul belépő külföldieket mindenféle vizsgálat nélkül a határkerítés túloldalára kísérjék, gyakorlatilag Szerbiába zsuppolják vissza. A rendőrök a gyakorlatban egyáltalán nem vizsgálják, hogy ki akar közülük menedéket kérni, és a beszámolók szerint az sem számít, ha valaki egyértelműen jelzi, hogy védelmet kér Magyarországtól. Ez nyilvánvalóan többszörösen törvényellenes, de az önkényes rendőri fellépésre a „szabályozás” lehetőséget kínál, és annak elleplezését is lehetővé teszi. Pontosan ezért alkották meg.
A durva magyar gyakorlat különösen a sérülékeny, azaz beteg, fogyatékkal élő, kínzásáldozat, idős, gyerek és női menedékkérők számára jelent óriási kockázatot. A visszazsuppolt menekülők elvileg a tranzitzónán át juthatnának be szabályosan az országba, csakhogy éppen az állam az, amelyik nem akarja betartani saját szigorú reguláit sem, és önkényesen – jogszabályilag nem létező, mert nem is létezhető – létszámkorlátokat érvényesít velük szemben is. Ehhez képest Magyarországnak emberségesen gyors hozzáférést kellene biztosítani a menekültrendszerhez minden kérelmezőnek, és különleges eljárást kellene biztosítani a sérülékeny csoportoknak – szögezte le Lydia Gall, a szervezet Balkán- és Kelet-Európa-kutatója.
Friss kutatása során a Human Rights Watch 30 migránst kérdezett meg, köztük egyedülálló férfiakat és sérülékeny csoportokhoz tartozókat. A megkérdezettek mindegyikét visszazsuppolták Szerbiába, noha 15-en közülük egyértelműen sérülékeny csoportokhoz tartoztak: kilencük gyerekes családdal érkezett, négyen kísérő nélküli gyerekek, egy-egy idős, illetve fogyatékkal élő menekülő volt.
A törvény előírása szerint őket – éppen sérülékenységük miatt – nem szabadna várakoztatni heten át a tranzit előtt, azonnal biztosítani kellene nekik a belépést, a megfelelő (nyitott tábori) elhelyezést, valamint a kellő szociális és egészségügyi ellátást. A jó egy éve hatályban lévő törvény mentesíti őket a határon lefolytatott, gyorsított eljárás hatálya alól. A hatóságok azonban mégis rostokolásra kényszerítik őket, ráadásul mindezt elfogadhatatlan körülmények mellett.
A harminc találomra megkérdezett és visszazsuppolt külföldi közül 12-en erőszakról is beszámoltak. Az áldozatok közül négyen voltak gyerekek. Az elkövetők mindannyiszor egyenruhát viseltek.
Egy 37 éves iraki férfi elmondta például, hogy feleségével és 10 hónapos gyerekével zuhogó esőben július 6-án lépett magyar területre, és bár segítséget kértek a rendőröktől. Ehelyett elvették a zsákjaikat, a mobiljaikat és a pénzüket. A visszaút közben a felesége kificamította a bokáját, de nem lehetett megállni. Azt mondták nekik, hogy magyar táborba kerülnek, végül azonban áthajtották őket Szerbiába.
Egy afgán férfival szemben paprikasprayt is bevetettek, noha 3 hónapos kisbabájával és feleségével jött.
A menedékkérők rendszeresen számolnak be gumibot- és ökölhasználatról, rugdosásáról. Számos forrásból vannak képek összevert emberek sérüléseiről és kutyaharapásokról. Hárman elmondták, hogy a hatósági akciót hivatalos videóra rögzítették, és amíg a felvétel folyt a rendőrök udvariasan jártak el, amint viszont a kamerát kikapcsolták, erőszakossá váltak.
A Human Rights Watch augusztus végén levélben fordult a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, de eddig nem kaptak választ.
A tekintélyes emberi jogi szervezet arra kéri az uniós tagállamokat, hogy Magyarországra senkit ne küldjenek vissza, mert országunk nem biztonságos a menedékkérőknek. Egyben felszólítják az Európai Bizottságot, hogy érje el, azt, hogy a magyar hatóságok hagyjanak fel az önkényes „visszairányítással”, biztosítsák a sérülékeny csoportokat megillető különleges bánásmódot, és vizsgálják ki a határon alkalmazott hatósági erőszakot.