1989-1990
Rock a rendszerváltás idején - podcast
Víg Mihály, a Balaton és a Trabant zenekarok vezetője, valamint Szőnyei Tamás, egykori zenei szakíró, ma már inkább levéltáros-történész idézi fel a nyolcvanas és kilencvenes éveket Nádasdy Vilma kérdéseire.
December 21.: Ceaușescu bukása (1989)
„Románia nincs és soha nem lesz egy olyan Európa mellett, amelyben lábbal tiporják a népek és nemzetek függetlenségét.” Ismerős? Ezek Nicolae Ceaușescu mondatai voltak röviddel bukása előttről, 1989 novemberéből. Az nem állíthatjuk, hogy az összeomlást nem sejtette, hiszen paranoiás volt. De nem csak félnie kellett volna, meg is kellett volna ijednie.
November 29.: a „bársonyos forradalom” győzelme (1989)
A diákok békés prágai tüntetését szétveri a rendőrség 1989. november 17-én. Még aznap megalakul a Polgári Fórum (OF), amely már többpártrendszert, szabad választásokat és emberi jogokat követel. A hatalom kénytelen tárgyalni vele. 24-én lemond a teljes pártvezetés, 26-án már 750 ezres tömeg tüntet a Vencel téren, 27-én általános sztrájk, 29-én a parlament törli az alkotmányból a párt vezető szerepét.
November 19.: Gorbacsov és Reagan első csúcstalálkozója (1985)
Gorbacsovnak és Reagannek öt hivatalos találkozója volt egymással. Közvetlen eredményét tekintve biztosan nem az első, a genfi volt a legjelentősebb kétoldalú megbeszélésük, mégis az első érzékelhető mérföldköve lett annak a folyamatnak, amely elvezetett a hidegháború végéhez.
Október 31.: az Alkotmánybíróság eltörli a halálbüntetést (1990)
„Az emberi élethez és méltósághoz mint abszolút értékhez való jog korlátot jelent az állam büntetőhatalmával szemben”. Ezt a korlátot márpedig nem lépheti át az állam. Harminc éve döntött az Alkotmánybíróság a halálbüntetés betiltásáról.
Október 29.: elkészül a Bibó-emlékkönyv (1980)
Bibó István életműve mellett a demokráciának és az egyénnek a hatalommal szembeni esélyei kaptak súlyt a gyűjteményben. Meg persze 1956. Mind kínosan érintették a Kádár-rezsimet. Az pedig különösen fájt neki, hogy a sokfelől érkező szerzők képesek voltak összefogni egymással.
Október 20.: alkotmányozási és törvényalkotási dömpinggel teremtik meg a köztársaság jogi alapjait (1989)
A pártállami parlamentnek különösen űzött állapotban kellett az tennie, amit mindig is tett. Azaz a kormány által elé tett törvényjavaslatokat rendben megszavazni. Néhány képviselőben fel is horgadt az addig jól palástolt önérzet. De a többség előírásszerűen szavazta meg a pártállam végét jelentő törvényeket és a harmadik magyar köztársaság közjogi alapjait.
Október 19.: a parlament elutasította az ombudsmanjelölteket (1993)
Az ombudsmani jogintézményt már az 1989-es alkotmánymódosítás létrehozta. Mégis négy évbe tellett mire elfogadták a róla szóló törvényt, és hat évbe, hogy valóban megválasszák az ombudsmanokat. 1993-ban ugyan tettek rá kísérletet, de nem sikerült, mert akkorra már elenyészett az a meggyőződés, hogy fontos közjogi kérdésekben meg kell állapodniuk a szemben álló politikai ellenfeleknek. A nép ügyvéd nélkül maradt.
Október 15.: alternatív kulturális fórum kezdődik Budapesten (1985)
A hazai pártvezetés fogát csikorgatva vette tudomásul 1985-ben, hogy miközben Budapesten vendégül látta a Helsinki Záróokmány 35 aláíró államát az Európai Kulturális Fórumon (EKF), a hivatalos rendezvénnyel párhuzamosan megvalósult a nyugati civilek és a keleti ellenzékiek ellenfóruma is. Amint elmentek a vendégek, következtek a hatósági retorziók, házkutatások, razziák és csúcspontként az 1986. március 15-ei gumibotos tömegoszlatás, a „lánchídi csata”.
Október 9.: bejegyzik a Magyar Helsinki Bizottságot (1989)
Az egyesülési törvény volt a törvények közt a második, amelyiket 1989-ben, a „csodák évében” elfogadott az utolsó pártállami parlament. Januárban még meg sem kezdődtek az egyeztető tárgyalások a hatalom és a rendszerellenzék között, az egyesülési törvény mégis kellően szabadságpárti volt ahhoz, hogy a lehetőség nyomán gombamód jöjjenek létre egyesületek, így a Magyar Helsinki Bizottság is.
Szeptember 29.: Lech Wałęsa születése napja (1943)
A gdanski Lenin hajógyár 27 éves villanyszerelőjeként már az 1970-es sztrájkbizottság tagja volt. A hatalom akkor a tüntetők közé lövetett, mintegy 80-an haltak meg. Lech Wałęsa börtönbe került. A következő évtizedet rendőri felügyelet, munkanélküliség, gyári munka és az ellenállás szervezése töltötte ki. A nyolcvanas években ezek a tapasztalatok aztán jól jöttek Wałęsának.
Szeptember 10.: megnyitjuk a határt a keletnémet menekülők előtt (1989)
Keletnémet menekülők szeptember elején a budapesti nyugatnémet nagykövetségen már 171-en, az épület körül és az ideiglenes konzulátusnál több százan, a fővárosban pedig sok ezren tartózkodtak. A helyzet tarthatatlanná vált. Szeptember 10-én a magyar kormány Moszkva támogatását bírva úgy döntött, hogy mindenki szabadon távozhat az országból Ausztria felé NDK-s útlevelével. 10 nap alatt kb. 16 ezer keletnémet menekült hagyta el az országot. És mire két hónap múlva leomlik a berlini fal, több mint 50 ezren lépik majd át nálunk a határt.
Július 30.: Sólyom László az Alkotmánybíróság elnöke lesz (1990)
Az utolsó pártállami parlament még 1989 elején döntött az Alkotmánybíróság (AB) életre hívásáról, októberben beleírták az Alkotmányba, majd novemberben megválasztották az első öt alkotmánybírót, köztük Sólyom Lászlót. Az AB hivatalosan 1990. január elsején kezdte meg munkáját. Eleinte elnöke sem volt, mert az is a politikai alku része volt, hogy az új, demokratikusan választott parlament fogja majd megválasztani a testület első emberét. Így is történt. Sólyom László harminc éve lett hivatalosan is az AB első elnöke, igaz, a bírák megválasztotta alelnökként valójában már előtte is ő vezette a testületet.
Április 19.: az Ellenzéki Kerekasztal kezdeményezi a tárgyalást az állampárttal (1989)
A lengyel példa ragadós volt. 1989 tavaszán már mind az MSZMP, mind az ellenzék oldalán egyre több szó esett valamiféle „nemzeti érdekegyeztetésről” az egyre mélyülő politikai és gazdasági válság kezelése érdekében, illetve a demokratikus átmenet előkészítésére. Március 30-án az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) levelet írt a pártvezetésnek, hogyan képzeli a tárgyalást. Április 8-án pedig az állampárt néhány szervezettel össze is ült, de az ellenzék fő erői távol maradtak. Nem kívántak besétálni a csapdába. Április közepére azonban az is világos volt már, nincs mire várni, az ország konstruktivitást és eredményeket akar.
A jogállam tündöklése és bukása - podcast Halmai Gáborral és Mink Andrással
Ez a Skype-beszélgetés a magyar jogállam harminc évvel ezelőtti megszületéséről, a jogállami forradalomról és későbbi elbukásáról, a jogállami ellenforradalomról még a koronavírus-járvány korai időszakában készült. Firenzében, ahol Halmai Gábor jogtudós él és tanít, éppen csak elkezdődtek a korlátozások, de már nem volt tanítás, korlátozták a mozgást és a társas érintkezést. Magyarországra és Budapestre, ahol Mink András történész él és dolgozik, még csak a rémisztő hírek jutottak el, elsősorban Kínából. Azóta a járvány ideért hozzánk is elvitathatatlanul. De más rossz dolgok is bekövetkeztek azóta: bevezették a rendeleti kormányzást, és a kormány teljhatalmat kapott, s csak rajta áll, mire használja majd. Az első napok nem sok jót ígérnek.
Kik vagyunk?
Ez a Magyar Helsinki Bizottság blogja. Civil jogvédő egyesületünk abban segít, hogy ne hatalmaskodhassanak feletted az állami szervek vagy a rendőrség, hogy az üldözés elől menekülők védelmet kapjanak, és újra együtt lehessenek családjukkal. Segítünk, hogy legyen következménye annak, ha megsértik a jogaidat. Jogászainkkal azon dolgozunk, hogy mindig legyen hová fordulnod, ha sérelem ér.
Soundcloud
Iratkozz fel hírlevélre!
Első kézből kaphat havi összefoglalót arról, mi történik Magyarországon és a világban. Hatósági visszaélések, jogállamiság és minden más, ami emberi jogaink védelmével kapcsolatos.