presshelsinki összes cikke

Gyászmunka a börtön falai között

Révész Renáta Liliána gyásztanácsadóval annak jártunk utána, milyen pszichológiai károkat idézhet elő a gyász félresiklott feldolgozása, és hogyan lehetne ezeket elkerülni a rabok esetében.

Börtönmatekpélda: mi kerül egy temetésre kiszállításon 324 643 forintba?

A fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy ott legyen a hozzátartozója temetésén. Ez főszabály, de csak papíron.

„Ne játssza itt a gyászoló anyát!”

A gyerekét elvesztő anyát még a kőszívűek is megszánják. Történetünkben a börtön mégsem engedte a fogva tartott anyának, hogy ott legyen fia temetésén.

Miért közérdek a bíró tisztes fizetése?

A bírói függetlenség garanciáit úgy kell elképzelni, mint egy középkori vár falait. Az egyik ilyen fal az anyagi oldal, a bírák megfelelő javadalmazása.

Enyhe büntetés a Balaton Soundon arab magyarokat verő kempósoknak

Még 2019-ben támadott meg hat fesztiválozót tucatnyi erőszakos fiatal, köztük magasan jegyzett kempósok. Ítélet csak most született.

Börtönsztori Leonnal

Leon nehéz gyerekkor után javítóintézetbe került, onnan pedig a fiatalkorúak börtönébe, majd a felnőtt börtönt is megjárta. Eddig elég kiszámítható történet, ugye? A legtöbben sosem állnának fel egy ilyen helyzetből, és érnék el mindazt, amit Leon elért.

A civil jogvédők legbátrabb szövetségesei

A Helsinki Bizottság ügyfelei vállalják azt a gyakran jelentős személyes kockázattal járó feladatot, amelyet a mindenkori hatalommal, az erősebbel szembeni fellépés jelent.

Minden, amit az uniós „gigabírságról” tudni akartál

Sok a kérdés az Európai Unió Bíróságának múlt heti ítéletéről. Összeszedtük hát, mit és miért döntött így a bíróság.

Civil választási tanulságok 4 pontban

Sikert és népszerűséget nem csak a primitív propaganda hozhat. Kitartással és hozzáértéssel bonyolult kérdések is megoldhatók, nehéz érdekellentétek is kezelhetők.

Karaktergyilkosságok civil célpontjai, figyelem!

Perelni vagy nem perelni: az itt a kérdés. A Magyar Helsinki Bizottság gyakorlati jogi javaslatai videókban elregélve.

Paprikajancsi tulipiros lábjegyzetei

Hogyan fejezhetjük ki szabadon politikai véleményünket, ha a kormányerő közpénzmilliárdokból kiplakátolt gyűlöletüzeneteire még golyóstollal sem írhatjuk fel, hogy NEM?

Mit adott nekünk az Európai Parlament?

Nem kérsz a kínai vagy orosz társadalomfejlődésből? Szabadságra, jólétre és biztonságra vágysz? A legkevesebb, amit meg kell ehhez tenned, hogy részt veszel az európai választásokon.

Indul a bírói és ügyészi döntések feletti kormányzati kontroll

Új irányból támadja az igazságszolgáltatási szervezetrendszer függetlenségét a kormány által előterjesztett igazságügyi salátatörvény-javaslat. A Transparency International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság salátakritikája.

Tarr Zoltán eséllyel perelhetné egykori munkaadóját

„Miért kellene a kormánynak egy olyan emberben megbíznia, aki meg akarja buktatni?!” — kommentálta Tarr Zoltán indoklás nélküli kirúgását Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs vezetője, aki a minap még a kormány külügyi államtitkára volt. Ez felér egy beismeréssel, és akár egy munkaügyi perben is felhasználhatná az elbocsátott munkavállaló.

A határvadászat és a 76. számú bírói álláshely

Egy gimnazista pikírt krétafelirata is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog mérlegére kerüljenek a törvénysértő kúriai bírói kinevezések.

„Két év után végre megölelhettem a gyermekeim apját”

Dominika párja már két éve ül börtönben. A havonta beadott kérelmek ellenére csak most kaptak engedélyt arra, hogy családi beszélőn találkozzanak, ahol a gyerekek végre megölelhették, megpuszilhatták az apukájukat. Korábban csak plexifallal elválasztva találkozhatott személyesen a család.

Szótárukban a ‘szabadság’ volt az első szó

Mi volt a nemzeti minimum 1848-ban? A szabadság, leginkább a sajtó- és szólásszabadság.

Veszélyhelyzet mindörökké

Ma van a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulója. A kormány korlátlan felhatalmazásával visszaélve rengeteg olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyeknek semmi közük nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához.

Ügyes elosztás? Új ügyelosztási rend a Kúrián

Három hónappal a választások előtt sem tudta megmondani a Kúria, hogy kik fognak ítélkezni választási ügyekben.

Nyilvános bocsánatkérést vár a férfi, akit gondnokság alá akart vetetni a jegyző

Lőrincz Zoltánnak megsértették az emberi méltósághoz és jóhírnévhez fűződő jogát. Ezt mondta ki a bíróság jogerős ítéletében, miután a helyi jegyző kérte a gyámhivatalt, hogy helyezze gondnokság alá a közügyek iránt aktívan érdeklődő magyi polgárt. Ha sikerrel járt volna, akkor önállóan már nem kérhetett volna ki közadatot, nem tehetett volna közérdekű bejelentést. Nyilvános bocsánatkérést azóta sem kapott a visszaélés miatt, ezért a Kúriához fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

Három börtönhalál

Péter, Pál és Ferenc bizonyosan nem voltak szentek. Különféle életeket éltek, de börtönben haltak meg mindhárman. Nem volt kegyelem.

Legörgetve: 8300 milliárd nyomában

A Magyar Helsinki Bizottság interaktív aloldala infografikákkal mutatja meg, miért van még mindig zárolva az országnak szánt uniós támogatások nagyobbik része, 21,8 milliárd euró, azaz mintegy 8300 milliárd forint.

Nagy csesztetés Nagycserkeszen

Van-e köze Kóka József roma származásának ahhoz, hogy szénné bírságolták a rendőrök? Nehéz határozott választ adni. De az már így is látható, hogy a rendőrök mást értenek jogegyenlőségen, mint Deák Ferenc. ‌

Strasbourgi ítélet bonthatja le az embertelen plexifalakat

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget a kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól.

A börtön nyomva tartja a törlés gombot

2017 óta önkényesen törölhetik a nyilvántartásból az elítéltek kapcsolattartóit. Például a börtön arra hivatkozhat, hogy a kapcsolattartás nem elég rendszeres vagy „nem indokolt”. Van, hogy az adatok elavulását hozzák fel, pedig nem is történt változás.

Hová lettek a menekülők a déli határról?

A szerb hadsereg és rendőrség összeszedte és délebbre telepítette át a magyar határon keresztül az uniós területre bejutni akaró külföldieket. A szabálytalan határátlépések száma így töredékére esett. Lecsökkent tehát a sokszor erőszakos vissza- és átkényszerítések száma is, de nem azért, mert a magyar állam jobb belátásra tért, hanem mert a szerb kormányerő választást akar nyerni. Hogy látják ezt Szerbiában? A Magyar Helsinki Bizottság úti beszámolója.

A főispánt nem érdekelte a kisbaba mindenek felett álló érdeke sem

„Ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek” – szögezte le Sára Botond fővárosi főispán. A minisztériumi egyeztetés éppen egy koraszülött, egészségkárosodott roma kislányról folyt, akit nagyon szeretnének örökbe fogadni, történetesen évek óra itt élő külföldiek. Mégis önkényesen elvették tőlük a csecsemőt.

Lassú magyar blamázs Strasbourgban

A kormány pocsék demokratikus és jogállami teljesítménye miatt kínos vizsgálat folyik a magyar állam ellen az Európa Tanácsban. Mindez tovább szűkíti a hazai választásos autokrácia mozgásterét.

Hogyan lesz adósságcsapda a börtön?

Nándor a saját bőrén tapasztalta, mennyire nehéz szociális helyzetbe sodródhat az, akit börtönbe zárnak. Azért vállalta, hogy erről nyilvánosan beszél, hogy mások már tájékozottabbak legyenek. Adósként a börtön nem ereszt szabadulás után sem.

A kormány miatt nem jönnek az uniós pénzek

A legderűlátóbb forgatókönyv szerint novemberben ugyan felszabadulhat 9 milliárd eurónyi uniós pénz, de 24-25 milliárd még így befagyasztva marad, ám a kormány nem iparkodik, hogy az is kiolvadjon – derült ki a Magyar Helsinki Bizottság rendezvényén.

„Nem tudtak kizökkenteni, képes voltam következetes vallomást tenni”

Szokatlanul személyes beszámolót adunk közre egy gyűlölet-bűncselekmény bírósági eljárásáról az antifasiszta pótmagánvádló szemszögéből.

„A döbbenet átalakult haraggá” – három tételben a határ menti rendőrállamról

A határt szabálytalanul átlépő külföldiek sokszor erőszakos visszakényszerítése az egyik legsúlyosabb emberi jogi probléma ma Magyarországon. A strasbourgi bíróság rövidesen több ilyen ügyben hirdet ítéletet. Mire számíthatunk?

De mit tett értünk az Országos Bírói Tanács?

A világ legnagyobb bírói szervezetétől kapott rangos elismerést az Országos Bírói Tanács. 5+1 pontban arról, miért is jutott érdemes helyre a Bírói Függetlenség Díja.

A Kúrián is múlik, kaphatunk-e végre uniós pénzeket

Magyarországnak rettenetesen hiányzik az a mintegy 13 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás, ami be lett fagyasztva. A kulcsszereplő a kormány, de a Kúrián is sok múlik.

Ki mondaná ki rabruhában a boldogító igent?

Helénát és Henriket a börtön választotta el egymástól hosszú évekre. A pár bátran úgy döntött, hogy nem várnak a vőlegény szabadulásáig, így is megesküsznek, csakhogy váratlan akadályokba ütköztek. A nem mindennapi kapcsolatról és a még kevésbé mindennapi börtönesküvő szervezéséről kérdeztük a menyasszonyt.

Pusztába kiáltott szavak – végre nem hajtott európai bírósági ítéletek

Egy összehasonlító tanulmányból kiderül, hogy a strasbourgi ítéleteket a magyar állam hajtja végre a legrosszabb arányban az egész Európai Unióban. Ráadásul sokszor az Európai Unió Bíróságának ítéleteit sem hajtjuk végre megfelelően.

Nem engedi a törvény, mégis bebörtönözték őket

Az államnak kutyakötelessége volna minden lehetséges eszközzel segíteni a fogyatékossággal élő embereket. Ehhez képest nálunk – bár törvény tiltja – több fogyatékos embert is jogellenesen tartottak fogva. Három eset a Magyar Helsinki Bizottság és a Szabálysértési Munkacsoport ügyei közül.

A kormánynak nincsenek rossz álmai az Alkotmánybíróságtól

Az Alkotmánybíróság hosszú ideje nem akadályozza, sőt olykor elősegíti a kormány autokratikus törekvéseit. Ha nem független a politikától az alapjogok védelme, akkor a polgárnak nincs esélye az önkényes állammal szemben.

Megemelt szabálysértési bírságokkal csökkentenék a költségvetési hiányt

Erősen kétséges, hogy a költségvetési bevételt növelik-e majd a megnövelt bírságok. A börtönzsúfoltságot viszont bizonyosan igen, és egyéb társadalmi károkat is okoznak.

“Azt mondták minden látogatás után, hogy olyan vagyok, mint akinél becsavarták a villanykörtét”

Zsuzsa középiskolai tanár volt, de büntetett előélete miatt már sosem lehet újra az. Az élet úgy hozta, hogy édesapja ápolása miatt tartósan fizetés nélküli szabadságra kellett mennie, miközben kamasz gyermekeiről és az akkoriban munkaképtelen férjéről is egyedül kellett gondoskodnia. Miközben próbált valahogy a felszínen maradni, egy piramisjátékból eredő csalásba keveredett, amiért több évnyi börtönre ítélték.

„Kirívóan súlyos hatósági visszaélés” ellenére sem jár kártalanítás

A hazai jogállamiságra vet különösen rossz fényt az a tehetetlenkedés, ahogyan egy olyan ember ügyében jártak el, akit a bíróságok által is elismerten 12 napon át tartottak fogva jogtalanul. Végül az Alkotmánybíróság sem látott lehetőséget a kártalanítására.

Gondnoksági tébolyban szenvedő hivatal

Nem számít „perlekedési tébolynak”, ha közadatot kérünk ki a hivataltól. Az viszont kirívó jogsértés, ha erre hivatkozva a jegyző gondnokság alá vételünket kezdeményezi – derült ki egy perben, amit a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert meg.

Temetőbe vitt az első útja a szabaduló rabnak – videó

Vitányi László hét év után szabadult. Ott voltunk az első szabad perceiben. Barátai várták. Szülei már nem tudták megvárni, így első útja a temetőbe vezetett, ahol leróhatta kegyeletét.

19 ezer rab közül csak egy kapott kimenőt a börtönből

2022-ben 3 hónap alatt 30 fogvatartott kért engedélyt rövid intézetelhagyásra, ám csak egyetlen fogvatartottnak engedélyezték. Ő 20 napot töltött a börtöntől távol, holott a törvényi maximum évente legfeljebb 15 nap.

Elmaradt fegyverpénzükért a pénzügyőrök a strasbourgi bíróságig mennek

Míg pénzügyőrök egy része jelentős „fegyverpénzt” kapott 2022 elején, addig az ugyanazt a munkát végző kollégáik egyetlen fillért sem. De múlhat-e egy állami juttatás kifizetése azon, hogy valaki Baranyában vagy Tolnában teljesít szolgálatot?

5 pontban az új uniós menekültügyi szabályokról

Az Európai Unió egészének szüksége van egy új és hatékony menekültügyi rendszerre, amelyben azok, akiknek védelemre van szükségük, megkapják azt, akiknek pedig nem, azokat rendezett, emberséges eljárások keretében lehet ténylegesen hazaküldeni.

Borús menekültnap Magyarországon

Mind a menedékkérőket, mind az ő civil segítőiket olyan rendelkezések sújtják hazánkban, amelyek igazságtalanok, embertelenek és jogerős nemzetközi ítéletek mondják ki róluk, hogy jogsértőek. Ma van a nemzetközi menekültnap.

11 mellbevágó adat a világ menekültügyi helyzetéről

Tavaly egy év alatt minden eddiginél többel, 19,1 millióval emelkedett a menekültek száma a világban – állapítja meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Global Trends 2022 éves jelentése. A növekedés legnagyobb részét az ukrán és afgán menekülők adták. A növekedés üteme eddig idén sem csökkent, az ENSZ becslése szerint már 110 millió menekülő felett járunk.

Az állam cserben hagyta az áldozatot

Videofelvétel ellenére sem látta bizonyítottnak a bíróság, hogy rendőrök bántalmaztak egy férfit, aki később meghalt. Az ügyész még a tárgyaláson bejelentette, hogy fellebbeznek. Aztán most a főnöke megírta a bíróságnak, hogy mégsem.

A kormány eszközként játszik a büntetőjoggal, amikor szélnek ereszti a külföldi embercsempészeket

A kormány a börtönzsúfoltság csökkentését abszurd lépéssel próbálja megoldani. Miután az egyre szigorúbb büntetőpolitikával büszkélkedett és a migráció elleni harcról kommunikált, többszáz külföldi embercsempészt engedett ki a börtönből, ami kártékony és veszélyes is.