Semmit nem ér az a lista, ami alapján utcára lökték a kárpátaljai menedékeseket
Két hónapig nem frissült az a területlista, ami alapján utcára tették a kárpátaljai menedékes családokat. A kormány ügyetlenül akarja eltüntetni a nyomokat.
Két hónapig nem frissült az a területlista, ami alapján utcára tették a kárpátaljai menedékes családokat. A kormány ügyetlenül akarja eltüntetni a nyomokat.
Átmeneti megoldás született a Kocson kilakoltatott családoknak. Bakonyi Anikó és Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársai értékelik a helyzetet augusztus 23-án.
A fogvatartottak látogatófogadásának minősége kulcsfontosságú az emberséges fogvatartás és az elítéltek családi kapcsolatainak megőrzése szempontjából. A hazai szabályozás azonban túlzó módon korlátozza az érintkezést.
Kiss Kinga klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológussal arról beszélgettünk, hogy a fogvatartottak gyerekeinek érdeke mit kívánna meg a róluk gondoskodó felnőttektől és a büntetés-végrehajtástól.
Hiába volt mintarab, szabadulása előtt pár héttel sem engedték ki anyja és testvére temetésére.
A menekült csapat olimpiai éremszerzésre először mutatkozik esély. Bemutatjuk, kik is ők.
Révész Renáta Liliána gyásztanácsadóval annak jártunk utána, milyen pszichológiai károkat idézhet elő a gyász félresiklott feldolgozása, és hogyan lehetne ezeket elkerülni a rabok esetében.
A fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy ott legyen a hozzátartozója temetésén. Ez főszabály, de csak papíron.
A gyerekét elvesztő anyát még a kőszívűek is megszánják. Történetünkben a börtön mégsem engedte a fogva tartott anyának, hogy ott legyen fia temetésén.
A bírói függetlenség garanciáit úgy kell elképzelni, mint egy középkori vár falait. Az egyik ilyen fal az anyagi oldal, a bírák megfelelő javadalmazása.
Még 2019-ben támadott meg hat fesztiválozót tucatnyi erőszakos fiatal, köztük magasan jegyzett kempósok. Ítélet csak most született.
Leon nehéz gyerekkor után javítóintézetbe került, onnan pedig a fiatalkorúak börtönébe, majd a felnőtt börtönt is megjárta. Eddig elég kiszámítható történet, ugye? A legtöbben sosem állnának fel egy ilyen helyzetből, és érnék el mindazt, amit Leon elért.
A Helsinki Bizottság ügyfelei vállalják azt a gyakran jelentős személyes kockázattal járó feladatot, amelyet a mindenkori hatalommal, az erősebbel szembeni fellépés jelent.
Sok a kérdés az Európai Unió Bíróságának múlt heti ítéletéről. Összeszedtük hát, mit és miért döntött így a bíróság.
Sikert és népszerűséget nem csak a primitív propaganda hozhat. Kitartással és hozzáértéssel bonyolult kérdések is megoldhatók, nehéz érdekellentétek is kezelhetők.
Perelni vagy nem perelni: az itt a kérdés. A Magyar Helsinki Bizottság gyakorlati jogi javaslatai videókban elregélve.
Hogyan fejezhetjük ki szabadon politikai véleményünket, ha a kormányerő közpénzmilliárdokból kiplakátolt gyűlöletüzeneteire még golyóstollal sem írhatjuk fel, hogy NEM?
Nem kérsz a kínai vagy orosz társadalomfejlődésből? Szabadságra, jólétre és biztonságra vágysz? A legkevesebb, amit meg kell ehhez tenned, hogy részt veszel az európai választásokon.
Új irányból támadja az igazságszolgáltatási szervezetrendszer függetlenségét a kormány által előterjesztett igazságügyi salátatörvény-javaslat. A Transparency International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság salátakritikája.
„Miért kellene a kormánynak egy olyan emberben megbíznia, aki meg akarja buktatni?!” — kommentálta Tarr Zoltán indoklás nélküli kirúgását Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs vezetője, aki a minap még a kormány külügyi államtitkára volt. Ez felér egy beismeréssel, és akár egy munkaügyi perben is felhasználhatná az elbocsátott munkavállaló.
Egy gimnazista pikírt krétafelirata is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog mérlegére kerüljenek a törvénysértő kúriai bírói kinevezések.
Dominika párja már két éve ül börtönben. A havonta beadott kérelmek ellenére csak most kaptak engedélyt arra, hogy családi beszélőn találkozzanak, ahol a gyerekek végre megölelhették, megpuszilhatták az apukájukat. Korábban csak plexifallal elválasztva találkozhatott személyesen a család.
Mi volt a nemzeti minimum 1848-ban? A szabadság, leginkább a sajtó- és szólásszabadság.
Ma van a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulója. A kormány korlátlan felhatalmazásával visszaélve rengeteg olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyeknek semmi közük nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához.
Három hónappal a választások előtt sem tudta megmondani a Kúria, hogy kik fognak ítélkezni választási ügyekben.
Lőrincz Zoltánnak megsértették az emberi méltósághoz és jóhírnévhez fűződő jogát. Ezt mondta ki a bíróság jogerős ítéletében, miután a helyi jegyző kérte a gyámhivatalt, hogy helyezze gondnokság alá a közügyek iránt aktívan érdeklődő magyi polgárt. Ha sikerrel járt volna, akkor önállóan már nem kérhetett volna ki közadatot, nem tehetett volna közérdekű bejelentést. Nyilvános bocsánatkérést azóta sem kapott a visszaélés miatt, ezért a Kúriához fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
Péter, Pál és Ferenc bizonyosan nem voltak szentek. Különféle életeket éltek, de börtönben haltak meg mindhárman. Nem volt kegyelem.
A Magyar Helsinki Bizottság interaktív aloldala infografikákkal mutatja meg, miért van még mindig zárolva az országnak szánt uniós támogatások nagyobbik része, 21,8 milliárd euró, azaz mintegy 8300 milliárd forint.
Van-e köze Kóka József roma származásának ahhoz, hogy szénné bírságolták a rendőrök? Nehéz határozott választ adni. De az már így is látható, hogy a rendőrök mást értenek jogegyenlőségen, mint Deák Ferenc.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget a kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól.
2017 óta önkényesen törölhetik a nyilvántartásból az elítéltek kapcsolattartóit. Például a börtön arra hivatkozhat, hogy a kapcsolattartás nem elég rendszeres vagy „nem indokolt”. Van, hogy az adatok elavulását hozzák fel, pedig nem is történt változás.
A szerb hadsereg és rendőrség összeszedte és délebbre telepítette át a magyar határon keresztül az uniós területre bejutni akaró külföldieket. A szabálytalan határátlépések száma így töredékére esett. Lecsökkent tehát a sokszor erőszakos vissza- és átkényszerítések száma is, de nem azért, mert a magyar állam jobb belátásra tért, hanem mert a szerb kormányerő választást akar nyerni. Hogy látják ezt Szerbiában? A Magyar Helsinki Bizottság úti beszámolója.
„Ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek” – szögezte le Sára Botond fővárosi főispán. A minisztériumi egyeztetés éppen egy koraszülött, egészségkárosodott roma kislányról folyt, akit nagyon szeretnének örökbe fogadni, történetesen évek óra itt élő külföldiek. Mégis önkényesen elvették tőlük a csecsemőt.
A kormány pocsék demokratikus és jogállami teljesítménye miatt kínos vizsgálat folyik a magyar állam ellen az Európa Tanácsban. Mindez tovább szűkíti a hazai választásos autokrácia mozgásterét.
Nándor a saját bőrén tapasztalta, mennyire nehéz szociális helyzetbe sodródhat az, akit börtönbe zárnak. Azért vállalta, hogy erről nyilvánosan beszél, hogy mások már tájékozottabbak legyenek. Adósként a börtön nem ereszt szabadulás után sem.
A legderűlátóbb forgatókönyv szerint novemberben ugyan felszabadulhat 9 milliárd eurónyi uniós pénz, de 24-25 milliárd még így befagyasztva marad, ám a kormány nem iparkodik, hogy az is kiolvadjon – derült ki a Magyar Helsinki Bizottság rendezvényén.
Szokatlanul személyes beszámolót adunk közre egy gyűlölet-bűncselekmény bírósági eljárásáról az antifasiszta pótmagánvádló szemszögéből.
A határt szabálytalanul átlépő külföldiek sokszor erőszakos visszakényszerítése az egyik legsúlyosabb emberi jogi probléma ma Magyarországon. A strasbourgi bíróság rövidesen több ilyen ügyben hirdet ítéletet. Mire számíthatunk?
A világ legnagyobb bírói szervezetétől kapott rangos elismerést az Országos Bírói Tanács. 5+1 pontban arról, miért is jutott érdemes helyre a Bírói Függetlenség Díja.
Magyarországnak rettenetesen hiányzik az a mintegy 13 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás, ami be lett fagyasztva. A kulcsszereplő a kormány, de a Kúrián is sok múlik.
Helénát és Henriket a börtön választotta el egymástól hosszú évekre. A pár bátran úgy döntött, hogy nem várnak a vőlegény szabadulásáig, így is megesküsznek, csakhogy váratlan akadályokba ütköztek. A nem mindennapi kapcsolatról és a még kevésbé mindennapi börtönesküvő szervezéséről kérdeztük a menyasszonyt.
Egy összehasonlító tanulmányból kiderül, hogy a strasbourgi ítéleteket a magyar állam hajtja végre a legrosszabb arányban az egész Európai Unióban. Ráadásul sokszor az Európai Unió Bíróságának ítéleteit sem hajtjuk végre megfelelően.
Az államnak kutyakötelessége volna minden lehetséges eszközzel segíteni a fogyatékossággal élő embereket. Ehhez képest nálunk – bár törvény tiltja – több fogyatékos embert is jogellenesen tartottak fogva. Három eset a Magyar Helsinki Bizottság és a Szabálysértési Munkacsoport ügyei közül.
Az Alkotmánybíróság hosszú ideje nem akadályozza, sőt olykor elősegíti a kormány autokratikus törekvéseit. Ha nem független a politikától az alapjogok védelme, akkor a polgárnak nincs esélye az önkényes állammal szemben.
Erősen kétséges, hogy a költségvetési bevételt növelik-e majd a megnövelt bírságok. A börtönzsúfoltságot viszont bizonyosan igen, és egyéb társadalmi károkat is okoznak.
Zsuzsa középiskolai tanár volt, de büntetett előélete miatt már sosem lehet újra az. Az élet úgy hozta, hogy édesapja ápolása miatt tartósan fizetés nélküli szabadságra kellett mennie, miközben kamasz gyermekeiről és az akkoriban munkaképtelen férjéről is egyedül kellett gondoskodnia. Miközben próbált valahogy a felszínen maradni, egy piramisjátékból eredő csalásba keveredett, amiért több évnyi börtönre ítélték.
A hazai jogállamiságra vet különösen rossz fényt az a tehetetlenkedés, ahogyan egy olyan ember ügyében jártak el, akit a bíróságok által is elismerten 12 napon át tartottak fogva jogtalanul. Végül az Alkotmánybíróság sem látott lehetőséget a kártalanítására.
Nem számít „perlekedési tébolynak”, ha közadatot kérünk ki a hivataltól. Az viszont kirívó jogsértés, ha erre hivatkozva a jegyző gondnokság alá vételünket kezdeményezi – derült ki egy perben, amit a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert meg.
Vitányi László hét év után szabadult. Ott voltunk az első szabad perceiben. Barátai várták. Szülei már nem tudták megvárni, így első útja a temetőbe vezetett, ahol leróhatta kegyeletét.
2022-ben 3 hónap alatt 30 fogvatartott kért engedélyt rövid intézetelhagyásra, ám csak egyetlen fogvatartottnak engedélyezték. Ő 20 napot töltött a börtöntől távol, holott a törvényi maximum évente legfeljebb 15 nap.