A kormány kénytelen elviselni a civil szakértőket az uniós pénzek állami költését alapjogi szempontból ellenőrző Monitoring Bizottságokban. Ez azonban nem tartja vissza attól, hogy hazug kampányt folytasson a civil jogvédők ellen. Erről is beszélgettünk a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság közös rendezvényén. Videó.
Az Európai Uniónak mint a sámánoknak hat ujja van. Akár csak egyet elveszítene közülük, azzal elveszne a varázsa, az ereje és létének értelme is. A sok-sok pénz mellett hat alapértéke teszi igazán erőssé és élővé ezt a szövetséget. Ezek a sérthetetlen emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok. Ha az európai közös piac a bevételeit éppen olyan dolgokra költené, amelyek ezekkel a közösségi alapértékekkel ellentétesek, saját magát gyengítené, saját értékközösségét számolná fel. Érthetően ezért féltve óvja “összes ujját”.
Az Unió alapját képező legfontosabb értékeket az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzíti. Az Európai Unióban élő emberek személyes, állampolgári, politikai, gazdasági és szociális jogait pedig az Európai Unió Alapjogi Chartája határozza meg. A jogoknak ez a katalógusa képezi az alapját a tagállami kormányok uniós költéseit nyomon követő Monitoring Bizottságoknak. Ezekben a testületekben egyenlő számban ülnek ott a kormány emberei és a civil alapjogi szakértők.
Mit veszítünk, ha nincs civil részvétel az ellenőrzésben?
A civil monitorozók árgus szemekkel követik, a kormány mire használta, használja és mire fogja használni az uniós támogatásokat. A 2021-től indult költségvetési ciklusban nem utolsósorban a magyarországi visszaélések miatt tették kötelezővé a Monitoring Bizottságokat. Ha nincs alapjogi civil kontroll, akkor veszélyben a pénzek korrekt felhasználása – derült ki a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös rendezvényén.
Az estről készített videót lást itt:
2017-ben nyert uniós támogatást a nyíregyházi önkormányzat arra, hogy a szegregált Keleti telepet felszámolja, és a romákat jobb életkörülményekhez juttassa. Glonczi László roma jogvédő még jóval a Monitoring Bizottságok megalakulása előtt tárta fel a projekt kártékonyságát. Bebizonyította, hogy a papíron deszegregációnak eladott népességcsere valójában a szegregációt szolgálja, és az elköltöztetett romák túlnyomó többsége az ország egyik legnagyobb cigánytelepére került, a Huszár telepre, méghozzá sokkal rosszabb körülmények közé, mint ahogyan a Keleti telepen éltek.
– Gyermekprostitúció, kábítószer, erőszakos bűncselekmények, szegregált oktatás – jellemezte Glonczi a mostani huszár telepi viszonyokat. A Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének elnöke hosszú évekig küzdött, mire az Európai Bizottság 1,7 milliárd forintnyi támogatást vont vissza 2022 januárjában. Az Unió ugyanis semmiképpen nem támogat olyan projekteket, amelyek ellentétesek az uniós alapjogokkal.
Mit nyerünk, ha ott vannak a civil szakértők?
– Ha a civil szakértők már a 2010-es évek közepént ott lettek volna a Monitoring Bizottságokban, legalább esélye lett volna időben kiszűrni ezt a káros projektet is – derült ki Léderer Andrásnak, a Magyar Helsinki Bizottság advocacy vezetőjének szavaiból.
Az egyik Monitoring Bizottságban civil társaival együtt nemrég sikerült megakadályozni, hogy a határvadászok olyan plussz uniós forrásokhoz jussanak, amelyekkel törvénytelen akciókat és fejlesztéseket finanszíroznának menedékkérők ellen. Az Európai Uniós Bírósága már 2020 decemberében elmarasztalta a magyar államot azért, mert válogatás nélkül az összes szabálytalanul ide érkező külföldit át- vagy visszakényszeríti Szerbiába. Az ítélet ellenére a kollektív kiutasítás gyakorlata töretlen, ma is gyakran erőszakosan kényszerítenek át és vissza menedékkérőket, gyerekeket, nőket, betegeket, kínzásáldozatokat, segítségre szoruló embereket. Pedig idén is született egy újabb ítélet, amely éppen az előző döntés végre nem hajtása miatt rótt ki hatalmas, napról napra növekvő bírságot az országra a kormány jogsértése miatt.
A kormány se kiköpni, se lenyelni nem tudja a civil szakértőket. Szüksége van rájuk, hogy az Uniónak lejelenthesse, minden rendben van a költések ellenőrzésénél. Eközben azonban irritálja kritikájuk, és lejárató kampányt folytat a civil szervezetek ellen – mostanában éppen szuverenitásvédelem ürügyével. Léderer András erről ebben az interjúban részletesen is beszélt:
Fernezelyi Borbála, a TASZ szakértője rámutatott arra az abszurd törvényi szabályozásra, miszerint az, hogy a Monitoring Bizottság tagjaiként az uniós támogatások hazai költését az Alapjogi Chartának megfelelés alapján vizsgálják, felveti annak a lehetőséget, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal éppen erre hivatkozva vizsgálja őket.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az uniós pénzek költésénél a civil kontroll fenntartásához valóban független civil szervezetek kellenek. Ezért a felelősen gondolkodó polgár akkor teszi a legjobban, ha ilyen szervezeteket támogat.
A cikk egy stratégiai pereskedésről szóló cikksorozat részeként jelenik meg, amely a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közös projektjének eredménye.
Az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerzők álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.