Kordonok a Karmelita körül: ma jogilag más, mint 3 éve?
Mit jelent a mai kordon jogszerűségére nézve a két és fél évvel ezelőtti helyzetről szóló jogerős ítélet?
Mit jelent a mai kordon jogszerűségére nézve a két és fél évvel ezelőtti helyzetről szóló jogerős ítélet?
A Magyar Helsinki Bizottság eljárási kegyelmi kérvényhez készített mintát a tüntetőknek, akik ellen büntetőeljárás indult a Miniszterelnökség környékét lezáró kordon megbontása miatt.
A lakhatási aktivista egy gyerekét egyedül nevelő anya kilakoltatását akarta megakadályozni passzív ellenállással. Sokkolót alkalmaztak vele szemben. Megpanaszolta a rendőrség jogsértő eljárását, de mivel elutasították, bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
Az Erasmus-csapdahelyzet kulcsa a kormánynál van. Nem csoda, mert a csapdát ő maga állította. De ha a kormányerő a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozását nem változtatja meg érdemben, a jelenlegi helyzet válságosból tragikussá romolhat.
– Ennek a pernek olyan funkciója is van, hogy dokumentáljuk, mi történik ebben az országban – mondta a Figyelő-per egyik felperese. Ő is egyike volt azoknak, akik személyesen is el akarták mondani, mit is jelentett felkerülni a „Soros-zsoldosok” feketelistájára. És ehhez képest mivel foglalkozik a civil jogvédő vagy az egyetemi oktató.
Egy bíró szerint a plakátátragasztás jogilag falfirkának számít, tehát bűncselekmény. Nem, ez nem csak a józan ész szerint nincs így, de a hazai joggyakorlat szerint sem. A pécsi kutyapárti aktivisták ügyének újabb fordulata.
Egy kilakoltatás ellen tiltakozó, csupán passzívan ellenálló lakhatási aktivistát lőttek meg sokkolóval a rendőrök közvetlen közelről pár hete. Kiszely Tibor elmeséli, mit érzett, amikor elektromos sokk érte.
Miközben a sokkolót Nyugaton többnyire menekülő vagy támadó személyek ellen vetik be a rendőrök, feltűnő, hogy nálunk passzív, ülő embereket lőttek meg vele közvetlen közelről.
A strasbourgi bíróság kilenc év után döntött egy viszonylag egyértelmű helyzetről. Mire megszületett az ítélet, már kétszeresen is elkésett. Nem csak az cinkos, aki hallgat, de az is, aki későn szól.
A szerdán elfogadott 4. felhatalmazási törvény kiiktatja a parlamenti kontroll maradékát is: az egyes veszélyhelyzeti rendeleteket nem kell külön megerősítenie az Országgyűlésnek. Sőt, a jövőben megalkotandó rendeletek kapcsán is biankó felhatalmazást kap a kormány.
A Terrorelhárítási Központnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is megismerhetővé és vitathatóvá kell tennie szakvéleményét és döntéseit az érintett számára – még abban az esetben is, ha menekült vagy menedékkérő nemzetbiztonsági kockázatát állapítja meg. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka tegnap ismertette indítványát
Kártérítési pert nyert a Magyar Helsinki Bizottság bántalmazott ügyfele a rendőrséggel szemben. A Budapesti Rendőr-főkapitányságnak bocsánatot kell kérnie tőle, és 600 ezer forintot kell fizetnie neki.
Az ügyészség minap ismerte el, hogy nem volt bűncselekmény, amikor kutyapárti aktivisták ragasztották át a kormány gyűlöletplakátjait. Ez jó dolog. De az már nem, hogy ezt megelőzően, hónapokkal a politikai akciójuk után házkutatást tartottak náluk a pécsi életvédelmis rendőrök. Minderre maga a rendőrség adott engedélyt.
A kormány plasztikusan szemlélteti rendeletével, mit is jelent számára a jogállamiság: szerinte a jognak az a feladata, hogy kiszolgálja a politikát. Pedig nem az. A pedagógus szakszervezetek Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy sztrájkolhassanak. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal támogatja a panaszukat.
Kié a „Nemzet Főtere”? Tényleg a nemzeté, mint azt a rekonstrukciós gigaberuházás szlogenje ígérte, vagy az Országgyűlés Hivataláé, amely a terület vagyonkezelője? Egy bírósági ítélet szerint kizárólag az utóbbié. Még ahhoz is előzetes írásbeli megállapodás kell, ha egy rossz törvény ellen tiltakozni akarunk például mécsesek kihelyezésével.
Jogerős ítéletben marasztalták el a somogyi főkapitányságot, mert rendőrei indokolatlanul megbilincselve tartottak egy kaposvári férfit. Ha nem lett volna kamerafelvétel, könnyen következmények nélkül maradhatott volna a jogsértés. A rendőrség félmilliós sérelemdíjat fizet a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének.
Az ügyészség megrovással akarja lezárni annak a két pécsi kutyapárti aktivistának a büntetőeljárását, akit gyűlöletkeltő kormányplakátok megrongálásával gyanúsítottak. A Magyar Helsinki Bizottság segítségével most a fiatalok panaszt nyújtottak be a megyei főügyészséghez. Azt akarják elérni, hogy az ellenük indított eljárást bűncselekmény hiánya miatt zárják le.
A kormányzat egyre több jogot adott a katonáknak arra, hogy polgári személyekkel szemben intézkedjenek. Rendőrök helyett katonákat alkalmazni nem egyszerűen kapacitásbővítést jelent, hanem minőségi változást is, ráadásul minden esetben az intézkedéseknek alávetett polgárok hátrányára. A militarizációnak ez az ára, és ez a célja.
Vicces szövegeket ragasztott a kormány gyűlöletplakátjaira a Kétfarkú Kutyapárt két pécsi aktivistája. Legalábbis ezzel gyanúsítja őket a rendőrség. A nyomozás tele van szokatlan dolgokkal: a gyanúsítottaknál házkutatás is volt, a nyomozást olyan rendőr vezeti, aki egyébként gyilkosságoknál szokott eljárni. Mintha a bolhából elefántot akarnának csinálni.
Minden tizenkettedik magyar elítélt nő. A férfi fogvatartottakat sújtó hiányok őket még inkább veszélyeztetik. Ráadásul speciális problémákkal is meg kell küzdeniük. A WHO tájékoztatása szerint a börtönben lévő nők 80 százaléka szenved valamilyen mentális betegségben és küzd pszichés problémákkal. Gyakoribb köztük az önkárosítás és az öngyilkosság. Ez nagyjából az itt fogva tartott ezer magyar nőre is igaz.
Aggasztó döntés született az Alkotmánybíróságon a veszélyhelyzet idején elrendelt általános gyülekezési tilalom alkotmányosságáról. A döntés jól mutatja, hogy a kormányhű tagokkal feltöltött testület még kirívó jogsértés esetén sem hajlandó szembefordulni a hatalommal, és mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszolgálja a politikai elvárásokat.