Szabadság

Uniós kötelezettség sem igazolhatja a jogellenes előállítást

A polgárok macerálása nem kötelezettség, éppenséggel jogsértés – derül ki egy minapi ítéletből.

Az uniós sámán ragaszkodik mind a hat ujjához

A kormány kénytelen elviselni a civil szakértőket az uniós pénzek állami költését ellenőrző Monitoring Bizottságokban. Ez azonban nem tartja vissza attól, hogy hazug kampányt folytasson ellenük. Videó.

Perbeszéd a kölcseys tanárok perében

Nem szakmai, hanem politikai oka volt az eltávolításuknak. A tanárokkal szemben a véleményük miatt alkalmazták a lehető legsúlyosabb munkajogi szankciót – mondta a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Becsületes megtalálóból gyanús alak

Tizenháromszor pattant el egy rendőrségi panasz, mire tizennegyedikre betalált. Miért kellett ehhez négy év, sok száz jogászi munkaóra?

Miért nem lehetsz ott édesanyád és testvéred temetésén?

Hiába volt mintarab, szabadulása előtt pár héttel sem engedték ki anyja és testvére temetésére.

„Ne játssza itt a gyászoló anyát!”

A gyerekét elvesztő anyát még a kőszívűek is megszánják. Történetünkben a börtön mégsem engedte a fogva tartott anyának, hogy ott legyen fia temetésén.

Paprikajancsi tulipiros lábjegyzetei

Hogyan fejezhetjük ki szabadon politikai véleményünket, ha a kormányerő közpénzmilliárdokból kiplakátolt gyűlöletüzeneteire még golyóstollal sem írhatjuk fel, hogy NEM?

Szótárukban a ‘szabadság’ volt az első szó

Mi volt a nemzeti minimum 1848-ban? A szabadság, leginkább a sajtó- és szólásszabadság.

Nyilvános bocsánatkérést vár a férfi, akit gondnokság alá akart vetetni a jegyző

Lőrincz Zoltánnak megsértették az emberi méltósághoz és jóhírnévhez fűződő jogát. Ezt mondta ki a bíróság jogerős ítéletében, miután a helyi jegyző kérte a gyámhivatalt, hogy helyezze gondnokság alá a közügyek iránt aktívan érdeklődő magyi polgárt. Ha sikerrel járt volna, akkor önállóan már nem kérhetett volna ki közadatot, nem tehetett volna közérdekű bejelentést. Nyilvános bocsánatkérést azóta sem kapott a visszaélés miatt, ezért a Kúriához fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

Jogobellával sértésekbe’

Mi jelzi a tolerancia hiányát, illetve mi fér bele a véleményszabadságba – ha fekete ruhás tüntetők megszakítanak egy zártkörű LMBT-témájú rendezvényt nacionalista zenéket bömböltetve és homofób, megalázó szövegű molinókat lengetve, vagy ha valaki leönti az egyik ilyen molinót? Epikus történet, egyelőre lezárás nélkül.

„Nem tudtak kizökkenteni, képes voltam következetes vallomást tenni”

Szokatlanul személyes beszámolót adunk közre egy gyűlölet-bűncselekmény bírósági eljárásáról az antifasiszta pótmagánvádló szemszögéből.

„Kirívóan súlyos hatósági visszaélés” ellenére sem jár kártalanítás

A hazai jogállamiságra vet különösen rossz fényt az a tehetetlenkedés, ahogyan egy olyan ember ügyében jártak el, akit a bíróságok által is elismerten 12 napon át tartottak fogva jogtalanul. Végül az Alkotmánybíróság sem látott lehetőséget a kártalanítására.

Gondnoksági tébolyban szenvedő hivatal

Nem számít „perlekedési tébolynak”, ha közadatot kérünk ki a hivataltól. Az viszont kirívó jogsértés, ha erre hivatkozva a jegyző gondnokság alá vételünket kezdeményezi – derült ki egy perben, amit a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert meg.

Az állam cserben hagyta az áldozatot

Videofelvétel ellenére sem látta bizonyítottnak a bíróság, hogy rendőrök bántalmaztak egy férfit, aki később meghalt. Az ügyész még a tárgyaláson bejelentette, hogy fellebbeznek. Aztán most a főnöke megírta a bíróságnak, hogy mégsem.

Kordonok a Karmelita körül: ma jogilag más, mint 3 éve?

Mit jelent a mai kordon jogszerűségére nézve a két és fél évvel ezelőtti helyzetről szóló jogerős ítélet?‌

Eljárási kegyelmet a Karmelitánál tüntető diákoknak!

A Magyar Helsinki Bizottság eljárási kegyelmi kérvényhez készített mintát a tüntetőknek, akik ellen büntetőeljárás indult a Miniszterelnökség környékét lezáró kordon megbontása miatt.

Sokkolót használtak ellene a rendőrök, most bírósághoz fordult

A lakhatási aktivista egy gyerekét egyedül nevelő anya kilakoltatását akarta megakadályozni passzív ellenállással. Sokkolót alkalmaztak vele szemben. Megpanaszolta a rendőrség jogsértő eljárását, de mivel elutasították, bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

Kérdezz-felelek az Erasmus-ösztöndíjak befagyasztásáról

Az Erasmus-csapdahelyzet kulcsa a kormánynál van. Nem csoda, mert a csapdát ő maga állította. De ha a kormányerő a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozását nem változtatja meg érdemben, a jelenlegi helyzet válságosból tragikussá romolhat.

Kiket is támadott meg a lakájmédia? Bírósági tanúságtételek

– Ennek a pernek olyan funkciója is van, hogy dokumentáljuk, mi történik ebben az országban – mondta a Figyelő-per egyik felperese. Ő is egyike volt azoknak, akik személyesen is el akarták mondani, mit is jelentett felkerülni a „Soros-zsoldosok” feketelistájára. És ehhez képest mivel foglalkozik a civil jogvédő vagy az egyetemi oktató.

Kutyából szalonna, átragasztásból falfirka – a bíróság szerint ez lehetséges

Egy bíró szerint a plakátátragasztás jogilag falfirkának számít, tehát bűncselekmény. Nem, ez nem csak a józan ész szerint nincs így, de a hazai joggyakorlat szerint sem. A pécsi kutyapárti aktivisták ügyének újabb fordulata.

Igazán sokkoló, amikor sokkolóval lőnek meg

Egy kilakoltatás ellen tiltakozó, csupán passzívan ellenálló lakhatási aktivistát lőttek meg sokkolóval a rendőrök közvetlen közelről pár hete. Kiszely Tibor elmeséli, mit érzett, amikor elektromos sokk érte.

Ha a rendőr előkapja sokkolóját

Miközben a sokkolót Nyugaton többnyire menekülő vagy támadó személyek ellen vetik be a rendőrök, feltűnő, hogy nálunk passzív, ülő embereket lőttek meg vele közvetlen közelről.

Orosz civil szervezetek pirruszi győzelme Putyinék felett

A strasbourgi bíróság kilenc év után döntött egy viszonylag egyértelmű helyzetről. Mire megszületett az ítélet, már kétszeresen is elkésett. Nem csak az cinkos, aki hallgat, de az is, aki későn szól.

A különleges jogrend 722. napján a magyar ugaron

A szerdán elfogadott 4. felhatalmazási törvény kiiktatja a parlamenti kontroll maradékát is: az egyes veszélyhelyzeti rendeleteket nem kell külön megerősítenie az Országgyűlésnek. Sőt, a jövőben megalkotandó rendeletek kapcsán is biankó felhatalmazást kap a kormány.

Uniós bíróság előtt a hazai menekültügy kafkai szabálya

A Terrorelhárítási Központnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is megismerhetővé és vitathatóvá kell tennie szakvéleményét és döntéseit az érintett számára – még abban az esetben is, ha menekült vagy menedékkérő nemzetbiztonsági kockázatát állapítja meg. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka tegnap ismertette indítványát

„A félelem, a fájdalom és az alsóbbrendűség érzete”

Kártérítési pert nyert a Magyar Helsinki Bizottság bántalmazott ügyfele a rendőrséggel szemben. A Budapesti Rendőr-főkapitányságnak bocsánatot kell kérnie tőle, és 600 ezer forintot kell fizetnie neki.

Kecskére káposztát, rendőrre házkutatás engedélyezését

Az ügyészség minap ismerte el, hogy nem volt bűncselekmény, amikor kutyapárti aktivisták ragasztották át a kormány gyűlöletplakátjait. Ez jó dolog. De az már nem, hogy ezt megelőzően, hónapokkal a politikai akciójuk után házkutatást tartottak náluk a pécsi életvédelmis rendőrök. Minderre maga a rendőrség adott engedélyt.

Ó, ió, ció, áció, felülkodifikáció, avagy a kormány hogyan vette el a sztrájkjogot a tanároktól

A kormány plasztikusan szemlélteti rendeletével, mit is jelent számára a jogállamiság: szerinte a jognak az a feladata, hogy kiszolgálja a politikát. Pedig nem az. A pedagógus szakszervezetek Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy sztrájkolhassanak. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal támogatja a panaszukat.

Kié is a Kossuth tér?

Kié a „Nemzet Főtere”? Tényleg a nemzeté, mint azt a rekonstrukciós gigaberuházás szlogenje ígérte, vagy az Országgyűlés Hivataláé, amely a terület vagyonkezelője? Egy bírósági ítélet szerint kizárólag az utóbbié. Még ahhoz is előzetes írásbeli megállapodás kell, ha egy rossz törvény ellen tiltakozni akarunk például mécsesek kihelyezésével.

Indokolatlanul bilincselték meg: sérelemdíjat fizet a rendőrség

Jogerős ítéletben marasztalták el a somogyi főkapitányságot, mert rendőrei indokolatlanul megbilincselve tartottak egy kaposvári férfit. Ha nem lett volna kamerafelvétel, könnyen következmények nélkül maradhatott volna a jogsértés. A rendőrség félmilliós sérelemdíjat fizet a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének.

Nem fogadják el a megrovást a kutyapárti plakát-átragasztók

Az ügyészség megrovással akarja lezárni annak a két pécsi kutyapárti aktivistának a büntetőeljárását, akit gyűlöletkeltő kormányplakátok megrongálásával gyanúsítottak. A Magyar Helsinki Bizottság segítségével most a fiatalok panaszt nyújtottak be a megyei főügyészséghez. Azt akarják elérni, hogy az ellenük indított eljárást bűncselekmény hiánya miatt zárják le.

Zubbonyt húztak az országra

A kormányzat egyre több jogot adott a katonáknak arra, hogy polgári személyekkel szemben intézkedjenek. Rendőrök helyett katonákat alkalmazni nem egyszerűen kapacitásbővítést jelent, hanem minőségi változást is, ráadásul minden esetben az intézkedéseknek alávetett polgárok hátrányára. A militarizációnak ez az ára, és ez a célja.

Rongálás bűncselekményével gyanúsítanak kutyapárti aktivistákat

Vicces szövegeket ragasztott a kormány gyűlöletplakátjaira a Kétfarkú Kutyapárt két pécsi aktivistája. Legalábbis ezzel gyanúsítja őket a rendőrség. A nyomozás tele van szokatlan dolgokkal: a gyanúsítottaknál házkutatás is volt, a nyomozást olyan rendőr vezeti, aki egyébként gyilkosságoknál szokott eljárni. Mintha a bolhából elefántot akarnának csinálni.

„Ott áll az ember egyedül, nincs hova elinduljon, semmije sincs már” – nők a börtönben

Minden tizenkettedik magyar elítélt nő. A férfi fogvatartottakat sújtó hiányok őket még inkább veszélyeztetik. Ráadásul speciális problémákkal is meg kell küzdeniük. A WHO tájékoztatása szerint a börtönben lévő nők 80 százaléka szenved valamilyen mentális betegségben és küzd pszichés problémákkal. Gyakoribb köztük az önkárosítás és az öngyilkosság. Ez nagyjából az itt fogva tartott ezer magyar nőre is igaz.

Az Alkotmánybíróság krokodiltétele: a kormány azt tesz a gyülekezési jogunkkal, amit csak akar

Aggasztó döntés született az Alkotmánybíróságon a veszélyhelyzet idején elrendelt általános gyülekezési tilalom alkotmányosságáról. A döntés jól mutatja, hogy a kormányhű tagokkal feltöltött testület még kirívó jogsértés esetén sem hajlandó szembefordulni a hatalommal, és mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszolgálja a politikai elvárásokat.