2025. június 25.
Civilek vegzálása, homofób propagandatörvény, hergelés a Nyugat ellen, “béke vs. háború", közeledés Oroszországhoz... A grúz és a magyar vezetés nem véletlenül hasonlít rengeteg dologban, hanem közvetlenül is ihletet merít egymástól, ha a demokrácia tudatos leépítéséről van szó. Mariam Kvaratskhelia mindezeket a lehető legközelebbről élte át LMBTQ aktivistaként és a gyakran véres oszlatásokkal végződő tüntetések aktív résztvevőjeként. Ő még a Budapest Pride-ra is irigykedve tekint – mert az ezt övező őrület ellenére is nekünk még van módunk kiállni az egyenlőségért. Most szombaton személyesen is fel fog szólalni az eseményen.
2025. április 30.
Munkavállalóként sem tekinthetnek robotnak, hanem dolgozó embernek. A véleménynyilvánítás szabadsága a munkahelyeden is megillet.
2025. március 21.
A Fővárosi Törvényszék törvényességi felügyeleti eljárást indított a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvánnyal szemben.
2025. március 15.
Ő fogalmazta pontokba, hogy mit kíván a magyar nemzet. Irínyi József az újságíró, akinek volt hatása.
2025. február 28.
Elég, ha krétával rajzolsz jachtparkolót a minisztérium előtti flaszterre, vagy szmájlikkal matricázod át a kormány plakátját, büntetőperben találod magad. Hungarian Graffiti.
2025. február 13.
Szabályellenesen lett rektorjelölt, majd rektor Koós Pál. A héten lemondott. Valójában ma is van szabályosan megválasztott rektorjelöltje a MOME-nak: Vargha Balázs.
2024. november 6.
A polgárok macerálása nem kötelezettség, éppenséggel jogsértés – derül ki egy minapi ítéletből.
2024. október 25.
A kormány kénytelen elviselni a civil szakértőket az uniós pénzek állami költését ellenőrző Monitoring Bizottságokban. Ez azonban nem tartja vissza attól, hogy hazug kampányt folytasson ellenük. Videó.
2024. október 11.
Nem szakmai, hanem politikai oka volt az eltávolításuknak. A tanárokkal szemben a véleményük miatt alkalmazták a lehető legsúlyosabb munkajogi szankciót – mondta a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
2024. október 10.
Tizenháromszor pattant el egy rendőrségi panasz, mire tizennegyedikre betalált. Miért kellett ehhez négy év, sok száz jogászi munkaóra?
2024. július 30.
Hiába volt mintarab, szabadulása előtt pár héttel sem engedték ki anyja és testvére temetésére.
2024. július 18.
A gyerekét elvesztő anyát még a kőszívűek is megszánják. Történetünkben a börtön mégsem engedte a fogva tartott anyának, hogy ott legyen fia temetésén.
2024. május 6.
Hogyan fejezhetjük ki szabadon politikai véleményünket, ha a kormányerő közpénzmilliárdokból kiplakátolt gyűlöletüzeneteire még golyóstollal sem írhatjuk fel, hogy NEM?
2024. március 15.
Mi volt a nemzeti minimum 1848-ban? A szabadság, leginkább a sajtó- és szólásszabadság.
2024. március 7.
Lőrincz Zoltánnak megsértették az emberi méltósághoz és jóhírnévhez fűződő jogát. Ezt mondta ki a bíróság jogerős ítéletében, miután a helyi jegyző kérte a gyámhivatalt, hogy helyezze gondnokság alá a közügyek iránt aktívan érdeklődő magyi polgárt. Ha sikerrel járt volna, akkor önállóan már nem kérhetett volna ki közadatot, nem tehetett volna közérdekű bejelentést. Nyilvános bocsánatkérést azóta sem kapott a visszaélés miatt, ezért a Kúriához fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
2024. február 14.
Mi jelzi a tolerancia hiányát, illetve mi fér bele a véleményszabadságba – ha fekete ruhás tüntetők megszakítanak egy zártkörű LMBT-témájú rendezvényt nacionalista zenéket bömböltetve és homofób, megalázó szövegű molinókat lengetve, vagy ha valaki leönti az egyik ilyen molinót? Epikus történet, egyelőre lezárás nélkül.
2023. október 16.
Szokatlanul személyes beszámolót adunk közre egy gyűlölet-bűncselekmény bírósági eljárásáról az antifasiszta pótmagánvádló szemszögéből.
2023. július 20.
A hazai jogállamiságra vet különösen rossz fényt az a tehetetlenkedés, ahogyan egy olyan ember ügyében jártak el, akit a bíróságok által is elismerten 12 napon át tartottak fogva jogtalanul. Végül az Alkotmánybíróság sem látott lehetőséget a kártalanítására.
2023. július 17.
Nem számít „perlekedési tébolynak”, ha közadatot kérünk ki a hivataltól. Az viszont kirívó jogsértés, ha erre hivatkozva a jegyző gondnokság alá vételünket kezdeményezi – derült ki egy perben, amit a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele nyert meg.
2023. június 12.
Videofelvétel ellenére sem látta bizonyítottnak a bíróság, hogy rendőrök bántalmaztak egy férfit, aki később meghalt. Az ügyész még a tárgyaláson bejelentette, hogy fellebbeznek. Aztán most a főnöke megírta a bíróságnak, hogy mégsem.
2023. május 12.
Mit jelent a mai kordon jogszerűségére nézve a két és fél évvel ezelőtti helyzetről szóló jogerős ítélet?
2023. május 8.
A Magyar Helsinki Bizottság eljárási kegyelmi kérvényhez készített mintát a tüntetőknek, akik ellen büntetőeljárás indult a Miniszterelnökség környékét lezáró kordon megbontása miatt.
2023. április 27.
A lakhatási aktivista egy gyerekét egyedül nevelő anya kilakoltatását akarta megakadályozni passzív ellenállással. Sokkolót alkalmaztak vele szemben. Megpanaszolta a rendőrség jogsértő eljárását, de mivel elutasították, bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
2023. január 12.
Az Erasmus-csapdahelyzet kulcsa a kormánynál van. Nem csoda, mert a csapdát ő maga állította. De ha a kormányerő a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szabályozását nem változtatja meg érdemben, a jelenlegi helyzet válságosból tragikussá romolhat.
2022. november 22.
– Ennek a pernek olyan funkciója is van, hogy dokumentáljuk, mi történik ebben az országban – mondta a Figyelő-per egyik felperese. Ő is egyike volt azoknak, akik személyesen is el akarták mondani, mit is jelentett felkerülni a „Soros-zsoldosok” feketelistájára. És ehhez képest mivel foglalkozik a civil jogvédő vagy az egyetemi oktató.
2022. szeptember 15.
Egy bíró szerint a plakátátragasztás jogilag falfirkának számít, tehát bűncselekmény. Nem, ez nem csak a józan ész szerint nincs így, de a hazai joggyakorlat szerint sem. A pécsi kutyapárti aktivisták ügyének újabb fordulata.
2022. augusztus 23.
Egy kilakoltatás ellen tiltakozó, csupán passzívan ellenálló lakhatási aktivistát lőttek meg sokkolóval a rendőrök közvetlen közelről pár hete. Kiszely Tibor elmeséli, mit érzett, amikor elektromos sokk érte.
2022. augusztus 22.
Miközben a sokkolót Nyugaton többnyire menekülő vagy támadó személyek ellen vetik be a rendőrök, feltűnő, hogy nálunk passzív, ülő embereket lőttek meg vele közvetlen közelről.
2022. június 14.
A strasbourgi bíróság kilenc év után döntött egy viszonylag egyértelmű helyzetről. Mire megszületett az ítélet, már kétszeresen is elkésett. Nem csak az cinkos, aki hallgat, de az is, aki későn szól.
2022. június 10.
A szerdán elfogadott 4. felhatalmazási törvény kiiktatja a parlamenti kontroll maradékát is: az egyes veszélyhelyzeti rendeleteket nem kell külön megerősítenie az Országgyűlésnek. Sőt, a jövőben megalkotandó rendeletek kapcsán is biankó felhatalmazást kap a kormány.
2022. április 29.
A Terrorelhárítási Központnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is megismerhetővé és vitathatóvá kell tennie szakvéleményét és döntéseit az érintett számára – még abban az esetben is, ha menekült vagy menedékkérő nemzetbiztonsági kockázatát állapítja meg. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka tegnap ismertette indítványát
2022. április 12.
Kártérítési pert nyert a Magyar Helsinki Bizottság bántalmazott ügyfele a rendőrséggel szemben. A Budapesti Rendőr-főkapitányságnak bocsánatot kell kérnie tőle, és 600 ezer forintot kell fizetnie neki.
2022. március 29.
Az ügyészség minap ismerte el, hogy nem volt bűncselekmény, amikor kutyapárti aktivisták ragasztották át a kormány gyűlöletplakátjait. Ez jó dolog. De az már nem, hogy ezt megelőzően, hónapokkal a politikai akciójuk után házkutatást tartottak náluk a pécsi életvédelmis rendőrök. Minderre maga a rendőrség adott engedélyt.
2022. március 5.
A kormány plasztikusan szemlélteti rendeletével, mit is jelent számára a jogállamiság: szerinte a jognak az a feladata, hogy kiszolgálja a politikát. Pedig nem az. A pedagógus szakszervezetek Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy sztrájkolhassanak. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal támogatja a panaszukat.
2022. január 31.
Kié a „Nemzet Főtere”? Tényleg a nemzeté, mint azt a rekonstrukciós gigaberuházás szlogenje ígérte, vagy az Országgyűlés Hivataláé, amely a terület vagyonkezelője? Egy bírósági ítélet szerint kizárólag az utóbbié. Még ahhoz is előzetes írásbeli megállapodás kell, ha egy rossz törvény ellen tiltakozni akarunk például mécsesek kihelyezésével.
2022. január 21.
Jogerős ítéletben marasztalták el a somogyi főkapitányságot, mert rendőrei indokolatlanul megbilincselve tartottak egy kaposvári férfit. Ha nem lett volna kamerafelvétel, könnyen következmények nélkül maradhatott volna a jogsértés. A rendőrség félmilliós sérelemdíjat fizet a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének.
2022. január 10.
Az ügyészség megrovással akarja lezárni annak a két pécsi kutyapárti aktivistának a büntetőeljárását, akit gyűlöletkeltő kormányplakátok megrongálásával gyanúsítottak. A Magyar Helsinki Bizottság segítségével most a fiatalok panaszt nyújtottak be a megyei főügyészséghez. Azt akarják elérni, hogy az ellenük indított eljárást bűncselekmény hiánya miatt zárják le.
2021. december 15.
A kormányzat egyre több jogot adott a katonáknak arra, hogy polgári személyekkel szemben intézkedjenek. Rendőrök helyett katonákat alkalmazni nem egyszerűen kapacitásbővítést jelent, hanem minőségi változást is, ráadásul minden esetben az intézkedéseknek alávetett polgárok hátrányára. A militarizációnak ez az ára, és ez a célja.
2021. december 3.
Vicces szövegeket ragasztott a kormány gyűlöletplakátjaira a Kétfarkú Kutyapárt két pécsi aktivistája. Legalábbis ezzel gyanúsítja őket a rendőrség. A nyomozás tele van szokatlan dolgokkal: a gyanúsítottaknál házkutatás is volt, a nyomozást olyan rendőr vezeti, aki egyébként gyilkosságoknál szokott eljárni. Mintha a bolhából elefántot akarnának csinálni.
2021. november 24.
Minden tizenkettedik magyar elítélt nő. A férfi fogvatartottakat sújtó hiányok őket még inkább veszélyeztetik. Ráadásul speciális problémákkal is meg kell küzdeniük. A WHO tájékoztatása szerint a börtönben lévő nők 80 százaléka szenved valamilyen mentális betegségben és küzd pszichés problémákkal. Gyakoribb köztük az önkárosítás és az öngyilkosság. Ez nagyjából az itt fogva tartott ezer magyar nőre is igaz.
2021. július 21.
Aggasztó döntés született az Alkotmánybíróságon a veszélyhelyzet idején elrendelt általános gyülekezési tilalom alkotmányosságáról. A döntés jól mutatja, hogy a kormányhű tagokkal feltöltött testület még kirívó jogsértés esetén sem hajlandó szembefordulni a hatalommal, és mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszolgálja a politikai elvárásokat.
