Ha a rendőr előkapja sokkolóját

Az ország két esetre is rácsodálkozott az utóbbi hetekben, amikor tiltakozók ellen a rendőrség elektromos sokkolót vetett be. 2021 előtt maga az eszköz sem volt része a megszokott rendőri arzenálnak. De sokan kritizálták az erőszakos intézkedéseket is, amelyek szükségtelennek és aránytalannak tűntek. Elmondjuk, jogszerűen mikor használhat a rendőr sokkolót.

Illusztráció: Magyar Helsinki Bizottság

Először egy, a kata megszüntetése miatt tiltakozó férfi ellen alkalmazták a nyilvánosság előtt a még nem közismert sokkolót. A tüntető a hírek szerint csak ült az úttesten. Majd pár nappal később „újra szólt” a sokkoló. Egy lakhatási aktivista ellen vetették be, aki társaival összekapaszkodva nem tett eleget a rendőrség felszólításának, és akadályozta egy család kilakoltatását a XV. kerületben.

Miközben a sokkolót Nyugaton többnyire  menekülő vagy támadó személyek ellen vetik be a rendőrök, feltűnő, hogy nálunk passzív, ülő embereket lőttek meg vele közvetlen közelről.

Ezek után jobb, ha számolunk vele, hogy az amerikai filmekből ismerős sokkolót már a magyar rendőrök is használják.

A Magyar Helsinki Bizottság képviseli a lakhatási aktivistát a rendőrség elleni panaszeljárásban. Így hát utánajártunk, a hazai jog hogyan szabályozza a sokkoló használatát.

Magyarországon milyen esetben használhat indokoltan sokkolót egy rendőr, milyen jogszabályi keretei vannak?

Általános elv a rendőr rendfenntartó munkájában a fokozatosság. Így a rendőr csak akkor nyúlhat nagyobb veszélyt jelentő és nagyobb kárt okozó eszközhöz, módszerhez, ha enyhébb eszközzel és módszerrel már nem tudja elérni a kívánt célt. Nem gumibotozható, sokkolható az a szabálytalankodó ember, aki kérésre, figyelmeztetésre, felszólításra is arrébb menne, vagy akit arrébb lehetne taszajtani („testi kényszer”).

A rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat (ez egy belügyminiszteri rendelet) is szól az „elektromos sokkoló eszköz”, vagyis a sokkoló használatáról. A rendőr használhatja valaki életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására. De – és az utóbbi időben erre hivatkozott a rendőrség – a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni akár passzív ellenszegülés megtörésére is.

TASER X2

Passzív ellenszegülésnek a törvény azt tekinti, ha valaki a jogszerűen adott rendőri utasítást nem hajtja végre. Aktív ellenszegülést az tanúsít, aki nem veti alá magát a rendőri intézkedésnek, és azt magatartásával fizikai erőkifejtés útján is akadályozza. Passzív ellenszegülés esetén nyilvánvalóan kevésbé elfogadható sokkolót bevetni, hiszen több, kisebb korlátozással járó kényszerítő eszköz is alkalmazható lehet. 

Sokkoló alkalmazható az önkárosító cselekmények (tipikusan az öngyilkosság) megelőzése érdekében is, de ilyen esetekben is az eset összes körülményét figyelembe kell vennie az intézkedő rendőrnek. 

De a törvény előírja, hogy láthatóan terhes nővel vagy 14 évesnél fiatalabbal szemben a sokkoló nem alkalmazható.

Térjünk vissza a válaszunk elején leszögezett alapelvhez. A szolgálati szabályzat is elrendeli: a nagyobb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz akkor alkalmazható, ha a kisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással járó kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan. Mindezt a rendőr csak a szükségesség és arányosság elvének betartásával teheti.

Ezért esetről esetre kell vizsgálni, hogy szakszerű, jogszerű, illetve arányos volt-e a sokkoló használata. Nem akkora ördöngősség ez. A használat előtt mindig figyelmeztetni kell, kivéve, ha a késedelem veszéllyel jár. Ülő, passzívan ellenálló embereknél ilyen sürgető veszély aligha van. 

Hogyan használható a sokkoló?

A szakszerűség vizsgálatakor fontos, hogy mennyi ideig használták a sokkolót. A hazai rendőröknél rendszeresített TASER X2 használati utasítása értelmében 5 másodperc után egyes elemtípusok leállnak vagy figyelmeztetnek. Ugyanakkor az eset körülményeit figyelembe véve indokolt lehet az ennél rövidebb vagy hosszabb (legfeljebb 15 másodperces alkalmazása). 

A szolgálati szabályzat szerint a sokkolót elsősorban végtagokra irányozva kell alkalmazni, ha a műszaki jellemzőiből más nem következik. Viszont jelentős ellentmondás, hogy rendőrségnél jelenleg használt TASER X2 alkalmazásakor a nagyobb testfelületre szükséges célozni, vagyis nem a végtagokra.

A TASER X2 alkalmazását követően az ún. tüskéket, amik belefúródnak az intézkedés alá vont ember testébe, azonnal el kell távolítani. Ha egyes ruhadarabjait le kell venni, a helyzettől és a helyszíntől függően is megoldást kell találni arra, hogy az „ne szeméremsértő módon” történjen.

Mi történik, ha a rendőr jogtalanul használt sokkolót? Milyen felelősségre vonásra számíthat?

Akivel szemben jogtalanul használtak sokkolót, panasszal élhet a rendőr szolgálati helye szerinti rendőri szervnél, de bírósághoz is fordulhat, (polgári pert is indíthat). Ugyanígy az is, akinek az esetében a sokkoló használata aránytalan volt, vagyis kisebb jogsérelmet okozó módon, például testi kényszerrel is meg lehetett volna törni az ellenszegülést. Például ha a földön ülő békés tüntetőt felkaphatták volna, és arrébb vihették volna, akkor nem arányos a sokkoló használata.

Ha a rendőrök megsértik a szükségesség és arányosság követelményét, és ezzel összefüggésben fájdalmat vagy akár sérülést okoznak, a rendőrségnek – bírósági eljárást követően – sérelemdíjat kell fizetnie.  

Mi történik, ha a rendőr jogtalanul használ sokkolót, a személy pedig megsérül, esetleg meg is hal intézkedés közben?

Ha az intézkedés nem volt jogszerű vagy szükséges és arányos, akkor sérelemdíjat lehet követelni a rendőrségtől. Amennyiben a jogsértés súlyos gondatlanság, netán szándékosság eredménye, úgy ez bűncselekmény és a rendőr foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért vagy bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményéért felel. Emellett a bűncselekménnyel okozott kár miatt is indítható polgári peres eljárás. Ha az áldozat élet- vagy egészségbiztosítással rendelkezik, akkor a kár rendezésénél ezt is figyelembe kell venni.

Abban az esetben hogyan változik a tényállás, ha a rendőr jogosan használ sokkolót, de a sokkolt személy kórházba kerül, esetleg meg is hal?

Ha a rendőr jogszerűen és szakszerűen használta a sokkolót, akkor ezért a rendőr és a rendőrség nem tehető felelőssé.