rendőri intézkedés

Uniós kötelezettség sem igazolhatja a jogellenes előállítást

A polgárok macerálása nem kötelezettség, éppenséggel jogsértés – derül ki egy minapi ítéletből.

Becsületes megtalálóból gyanús alak

Tizenháromszor pattant el egy rendőrségi panasz, mire tizennegyedikre betalált. Miért kellett ehhez négy év, sok száz jogászi munkaóra?

“A mai fiataloknak már csak jogaik vannak…!”

Hol a határ a szükséges kellemetlenség és a megalázó bánásmód között? Milyen súlyos jogsértés esetében érdemes panaszolni a rendőri intézkedést vagy hatósági eljárást? Egyáltalán kérdés-e, hogy “milyen súlyos”? A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele úgy döntött egy számára megrázó élmény után, nem hagyja magát.

Nagy csesztetés Nagycserkeszen

Van-e köze Kóka József roma származásának ahhoz, hogy szénné bírságolták a rendőrök? Nehéz határozott választ adni. De az már így is látható, hogy a rendőrök mást értenek jogegyenlőségen, mint Deák Ferenc. ‌

Sokkolót használtak ellene a rendőrök, most bírósághoz fordult

A lakhatási aktivista egy gyerekét egyedül nevelő anya kilakoltatását akarta megakadályozni passzív ellenállással. Sokkolót alkalmaztak vele szemben. Megpanaszolta a rendőrség jogsértő eljárását, de mivel elutasították, bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.

Hiába videó a három ökölcsapásról, mégis felmentették a rendőröket

X. Y. rendőr törzsőrmester „három közepes erejű ütést mért a kisbusz belsejében néhai Makula István Károly fejére” – így értelmezte az ügyész azt a videót, aminek meghatározó szerepe volt az X. Y. és társa elleni büntetőperben. A katonai bíró azonban nem találta bizonyíthatónak a bűncselekményt. Az ügyész fellebbezett. A Magyar Helsinki Bizottság szerint helyesen tette.

Igazán sokkoló, amikor sokkolóval lőnek meg

Egy kilakoltatás ellen tiltakozó, csupán passzívan ellenálló lakhatási aktivistát lőttek meg sokkolóval a rendőrök közvetlen közelről pár hete. Kiszely Tibor elmeséli, mit érzett, amikor elektromos sokk érte.

Ha a rendőr előkapja sokkolóját

Miközben a sokkolót Nyugaton többnyire menekülő vagy támadó személyek ellen vetik be a rendőrök, feltűnő, hogy nálunk passzív, ülő embereket lőttek meg vele közvetlen közelről.

Kié is a Kossuth tér?

Kié a „Nemzet Főtere”? Tényleg a nemzeté, mint azt a rekonstrukciós gigaberuházás szlogenje ígérte, vagy az Országgyűlés Hivataláé, amely a terület vagyonkezelője? Egy bírósági ítélet szerint kizárólag az utóbbié. Még ahhoz is előzetes írásbeli megállapodás kell, ha egy rossz törvény ellen tiltakozni akarunk például mécsesek kihelyezésével.

Indokolatlanul bilincselték meg: sérelemdíjat fizet a rendőrség

Jogerős ítéletben marasztalták el a somogyi főkapitányságot, mert rendőrei indokolatlanul megbilincselve tartottak egy kaposvári férfit. Ha nem lett volna kamerafelvétel, könnyen következmények nélkül maradhatott volna a jogsértés. A rendőrség félmilliós sérelemdíjat fizet a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének.

Zubbonyt húztak az országra

A kormányzat egyre több jogot adott a katonáknak arra, hogy polgári személyekkel szemben intézkedjenek. Rendőrök helyett katonákat alkalmazni nem egyszerűen kapacitásbővítést jelent, hanem minőségi változást is, ráadásul minden esetben az intézkedéseknek alávetett polgárok hátrányára. A militarizációnak ez az ára, és ez a célja.

Vádlottként áll a bíróság elé az egykori ministráns fiú, akit szexuálisan bántalmazott a papja

Különleges büntetőper tárgyalása indul holnap. A vádlott egy ma 35 éves férfi, akit 13 éves korától kezdve többször szexuálisan molesztált a papja. Ez már akkor is gyermek ellen elkövetett szexuális erőszaknak számított, amit külön súlyosított, hogy Balázs atya, az akkori kispap mindezt egy rábízott gyerek sérelmére követte el. Ő a világi büntetőjog értelemében mégis büntetlen maradt, büntetés most egykori áldozatát, Pető Attilát fenyegeti.

Határ menti rendőrállami eljárásokról döntenek Strasbourgban

Decemberben mondta ki az Európai Unió Bírósága, hogy a visszakényszerítések is az uniós jogba ütköznek. Hét hónap alatt azonban semmit sem változtatott a gyakorlatán az Orbán-kormány, ezért még az uniós határőrizeti ügynökség is felfüggesztette itteni tevékenységét. Csütörtökön a strasbourgi bíróság hirdet ítéletet arról, mennyiben egyeztethető össze a hazai rendőrállami gyakorlat az Emberi jogok Európai Egyezményével. Eddig több mint 72 ezer visszakényszerítést regisztrált a rendőrség. Kérdezz-felelek.

Akik nem nyugodtak bele, hogy fajgyűlölők rontanak rájuk

A devecseri romák szembeszállnak a tétlenséggel, amit a rendőrség tanúsított a rasszista támadás során.

A rendőrség elismerte: jogsértő volt alsóneműre vetkőztetni a nőt

Törvényt sértettek a váci rendőrök, amikor „ruházat-átvizsgálás” címén alsóneműre vetkőztettek egy bagi roma nőt. Azzal gyanúsították, hogy lopott, holott hamar kideríthető lett volna, hogy semmi köze nem volt a bűncselekményhez.

Orbán Cinegéje védett, a romáké meg nem

A miniszterelnök otthona előtt békésen sem lehet tüntetni – szögezte le a rendőrség. De ha a felhergelt tömeg alakzatban masírozik cigányok otthonaihoz, ott ordítva fenyegetőzik, köveket hajigál, a rendőröknek nem kötelező beavatkozni. Erről bírósági ítélet szól.  Az Orbán-ház: Nincs itt semmi látnivaló. Tessék másutt tüntetni. Devecseren nem szólunk bele!

Cigányigazoltatás kontra magyarigazoltatás

Az ácsi polgármester vélhetőleg roma származása miatti igazoltatása nettó rasszizmusnak tűnik, ami amúgy – Kovács Zoltán államtitkár minapi európai parlamenti felszólalása szerint – itthon általában csökkenő tendenciát mutat. Sokan csak legyintenek az egész esetre, nem értve, mi baja lehet az embernek azzal, hogy igazoltatják. Vajon ugyanezt gondolnák, ha két roma rendőr „levillogná” őket az útról és azt mondaná, hogy „Jó napot kívánok! Magyarigazoltatás. Láttuk, hogy maga magyar sofőr, szóval kérem a forgalmit, személyit”?

Parti Nagy Lajos: Egy semmiség körvonalai

A Helsinki Bizottság hat jeles írót arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata.Az elkészült művek közül Erdős Virág verse után másodikként Parti Nagy Lajos írását adjuk közre, amit a 3. cikk inspirált a kínzás tilalmáról:

A „konyári vágatlan” után is maradtak kétségek

Mit látunk a képen, mit nem? Mind ugyanazt látjuk-e? Mik is egyetlen nézőpont korlátai? Van az úgy, hogy a mérsékelt izgalmat kiváltó  szemiotikai és ikonológiai kérdéseknek fontos gyakorlati következményei vannak. Most éppen a konyári „drukkerjárás” megítélésénél.

A rendőrség hétfőn tette közzé egy térfigyelő kamera vágatlan felvételét a Bukarestbe igyekvő focidrukkerek konyári kitérőjéről. Az ORFK Kommunikációs Szolgálat szerint mindez megdönthetelen bizonyítékául szolgál annak, hogy „a településen élők nyugalmát és a közvéleményt nem az autóbusz érkezése és annak utasainak viselkedése, hanem a tényleges történések torzításában érdekeltek részéről terjesztett és gerjesztett minden alapot nélkülöző valótlan hírek zavarták meg”. Mintha bizony elsőként nem az iskola tett volna bejelentést a nem várt látogatókról és kért volna segítséget a rendőröktől.

A rendőrség magabiztos nyilatkozata az „árnyékra vetődő jogvédőkről” különösen annak fényében tűnik elhamarkodottnak, hogy Dobó Dénes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese a meccs napján még azt nyilatkozta: a helyszínre érkező járőr és a helyi körzeti megbízott az iskola előtti megállóban igazoltatta az ott várakozó autóbusz utasait, 26 személyt. Ebből a felvételen semmi sem látszik. Ha mindenre elfogadnánk perdöntőnek a vágatlan felvételt, akkor rendőri intézkedés sem történt Konyáron, hiszen a képen az nem látható.

Ennél mi óvatosabbak vagyunk. Természetesen előfordulhat, hogy amit nem látunk, azért még megtörténik. Nagyon is valószínű, hogy az igazoltatásra sor került, de a kamera rögzítette képen ebből csak annyi látszik, hogy az úttesten álló szurkolói csoport előbb feloszlik, majd jó fél órára el is tűnik a szemünk elől. Aztán a busz elindul.

Még az is lehet, hogy a rendőröknek van igaza, és a szurkolók nem tettek semmi említésreméltót Konyáron. Az viszont egyértelmű, hogy a térfigyelő (egyetlen térfigyelő) felvételének jelentőségét a hatóság túlértékeli. (Az első 8 perc jobb minőségben itt látható.) De mit is látnak a képen rendőrök, és mi látszik igazából? (A rendőri változat a hétfői sajtóközleményből való, és aláhúzással  jelöljük. Utána a mi kommentárunkat olvashatja.)

a.)    Az iskola udvarán tartózkodó tanulók nem félnek, nem riadnak meg, a labdázást, a játékot, az ugráló-kötelezést az autóbusz megérkezését követően és az autóbusz megállóban történő tartózkodása idején tovább folytatják;

b.)    a tanulókat nem az autóbusz utasainak magatartása, hanem az ún. hosszú szünet végének okán kísérik be tanáraik az iskola épületébe;

A busz megérkezésétől számított szűk 2 percben valóban inkább az érdeklődés vehető ki a gyerekek mozgásából. De mire feláll a „dalárda”, (ezek szerint) véget ér a nagyszünet és az udvar kiürül. Az nem látszik a felvételen, mit és hogyan énekelnek, skandálnak a drukkerek. Az sem látszik, mi játszódik le az osztálytermekben.

c.)    a gyermekek a következő szünetben is a szokásos mindennapoknak megfelelően viselkednek az udvaron, magatartásukon nem látható, hogy őket asztal, pad alá kellett volna bújtatni,

Mintegy 40 perc elteltével valóban megjelennek személyek (feltehetően gyerekek) az udvaron. De egyáltalán nem úgy viselkednek, mint az előző szünetben. Úgy tűnik, kevesebben vannak, mint az előző szünetben; mindegyikük áthalad a kamera rögzítette sávon, és balra távozik. A felvételen nem látszanak többet, az udvar kamera rögzítette részén nem jelennek meg, nem játszanak és nem közelítenek a kerítéshez sem. (Hogy a pad alá bújtak-e korábban, vagy közülük mások bújtak-e esetleg oda, azt e felvétel alapján élő ember nem tudná megmondani. A rendőrség mégis azt teszi.)

d.)   az utca gyalogos és gépjármű forgalmában a legkisebb zavar sem tapasztalható, a közlekedők magatartásán nem látszik, hogy az autóbusz utasai félelmet és/vagy riadalmat keltve megzavarták volna mindennapi életvitelüket és

Nem világos, a busz miért állt meg a kétirányú  utca baloldalán az iskola előtt. A forgalmat valóban nem akadályozta túlzottan, bár amikor néhány percig mintegy tucatnyi szurkoló kórust alakított az utca közepén, két autónak is le kellett lassítani és ki kellett kerülni a buszt meg a csődületet. (Ez, persze, pimf dolog –  de a rendőrség fontosnak tartotta kiemelni.)

e.)    az autóbusz utasai nyilvános közterületen nem könnyítettek magukon.

Simán megtehették. Azért mert nem kerültek a kamera látóterébe, még előfordulhatott. Ráadásul a drukkerek „dalárdája” hamar felbomlott, utána itt is, ott  is álldogáltak.  A sárga ház előtt például kisdolgukat is elvégezhették. (Ezt se gondoljuk lényegesnek, persze, de a rendőrség  fontosnak tartotta cáfolni a sajtóban megjelent frivol részletet.)

A felvétel több okból sem lehet perdöntő. Mert a) néma; b) az udvarnak csak egy részét látjuk, a bal felső sarkot (ez esik legközelebb a buszhoz) egy fa is kitakarja; c) felvételen a tömeges rendőri igazoltatás se vehető ki, noha arra az egyik rendőri szóvivő szerint sor került. Az se teljesen világos, mi történik abban a félórában, amikor látszólag nem történik semmi, és a kamera  szemszögéből a busz csak várakozik.

A vágatlan felvételt tehát se pro, se kontra nem tekinthető „perdöntőnek”, csak egy bizonyítéknak a sok lehetséges közül. További vizsgálat igenis indokolt lenne. Persze, ha a helyiek ezt nem kezdeményezik, a „pestbudai jogvédők”, meglehet, feleslegesen ágálnak, mert a rendőrség láthatóan nem akar foglalkozni az üggyel.

Mint köztudott, hat emberi jogi szervezet utólagos helyszíni tájékozódás után a belügyminszterhez, az országos és a megyei főkapitányhoz fordult alapos vizsgálatot kérve. A Helsinki Bizottság pedig korábban közleményt adott ki arról, amely szerint a történtek mindkét változata felveti annak a lehetőségét, hogy hibáztak a hatóságok. Ha valóban fenyegetően léptek fel a busz utasai a konyári cigány tanulókkal szemben, akkor eljárást kellett volna indítani velük szemben, ha pedig valóban senkit nem zavarva danáztak csak, akkor meg a tömeges igazoltatásnak nem volt meg a jogalapja. Mi akkor indokoltnak találtuk a rendőri fellépés alapos vizsgálatát. És a hétfőn publikált felvétel nem változtatott korábbi álláspontunkon.

Zádori Zsolt