Jogerős ítéletben marasztalták el a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságot, mert rendőrei indokolatlanul fél órán át megbilincselve tartottak egy kaposvári férfit. Ha nem lett volna kamerafelvétel, könnyen következmények nélkül maradhatott volna a jogsértés. A rendőrség most félmilliós sérelemdíjat fizet a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének.
A rendőri intézkedés hátterében egy több éves rossz szomszédsági viszony állt. „Péter” megvásárolta egy kaposvári lakóingatlan negyedét, amelynek háromnegyede már korábban is családja birtokában volt. „Pál”, az előző tulajdonos és családja azonban nem költözött ki az ingatlanból. „Péter” és „Pál” családja között emiatt rendszeresek voltak a konfliktusok, és több peres eljárás is volt folyamatban.
Léckerítés
2017. szeptemberben 9-én, amikor „Péter” családjával meglátogatta az ingatlanban élő édesanyját és testvérét, az ott jogcím nélkül, önkényesen lakó „Pál” – ahogy korábban, úgy újból – elkezdte őket videózni. „Péter” és családja – mint mindig, most is – nehezményezte ezt. Szóváltás alakult ki köztük, eközben „Péter” az udvaron jártában-keltében úgy mozdította el a jogellenesen ott lakó Pál bejáratát eltorlaszoló léckerítését, hogy annak egyes lécei kimozdultak a helyükről.
Több sem kellett „Pálnak”, és telefonon rendőrt hívott. A helyszínre kiérkező két rendőr előbb megnézte a kerítés állítólagos rongálásáról készített videofelvételt, majd „Péterék” családjánál kezdett rendőri intézkedésbe. Bár a család igyekezett elmagyarázni a rendőröknek a helyzetet, így azt is, hogy a teljes ingatlan az övék, a rendőrök felettesükkel való hosszas telefonos tanácskozás után „Péter” rendőrségi előállítása mellett döntöttek.
A fél órás rendőri intézkedés „Péter” családjának, gyerekeinek szeme előtt végig békésen zajlott. Semmiféle ellenállást nem tanúsítottak. A rendőri intézkedés mégis úgy végződött, hogy „Pétert” megbilincselték, mégpedig gyerekei előtt.
Panasz és fegyelmi
A ház elé addigra már odarendeltek egy másik rendőrpárost is. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelét a szomszédok, járókelők szeme láttára így, azaz erős rendőri felvezetés mellett ültették be a rendőrautóba és szállították a rendőrkapitányságra. Itt a folyosón még egy darabig bilincsben várakoztatták. Csak a kb. fél órás bilincselést, majd a délutánba nyúló elzárást, kihallgatást követően térhetett vissza családjához. A léckerítés elmozdítása miatt indított szabálysértési eljárást később megszüntették.
„Péter” panaszt tett a számára és a családja számára végtelenül megalázó indokolatlan bilincshasználat miatt. A Kaposvári Rendőrkapitányság gyorsan elutasította panaszát, mondván, az intézkedés jogszerű és szakszerű volt. Csakhogy a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele feljelentést is tett. Az ügyészség ugyan megszüntette a büntetőnyomozást, de fegyelmi eljárást kezdeményezett a rendőrökkel szemben. Így aztán a korábban „Péter” panaszát kurtán-furcsán elutasító kapitányság most fegyelmi eljárásban marasztalta el a bilincselő rendőrt.
Kamerák igazolták a jogsértést
A rendőrök jelentésükben „támadás megakadályozására” hivatkoztak, ámde az udvari biztonsági kamerák felvételeiből egyértelműen kiderült, hogy erről szó sem volt: a „tetthelyen” végig teljes nyugalom uralkodott. Ahogy a Kaposvári Törvényszék ítélete írja: „a kb. fél órán át tartó rendőri intézkedés teljes ideje alatt a felperes [„Péter”] és családja békés, együttműködő magatartást tanúsítottak, mozdulataikból semmilyen ellenséges megnyilvánulásra nem lehetett következtetni”. Sőt „Péter” haragosa, maga „Pál” sem észlelt semmiféle hangoskodást vagy ellenszegülést a rendőröknek.
A jogerős ítélet bizonyítottnak tekintette, hogy a bilincshasználat jogszerűtlen volt. Sem támadást nem kellett megakadályozni a rendőröknek, sem szökést, önkárosítást, ahogyan ellenszegülést sem kellett megtörniük. Márpedig a bilincselés jó okkal csak akkor jogszerű, ha azt a törvényben írt indok megengedi.
A bíróság kitért arra is, hogy a „preventív” (megelőző), bármiféle biztonsági kockázat vagy kényszerítő körülmény nélküli bilincselés jogellenes, és megsérti az Emberi jogok Európai Egyezményét is.
A rendőrség is tanulhat belőle
A rendőrök „a jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyásával […] súlyosan megalázó helyzetet” idéztek elő, amit – mint köztudomású tényt – külön nem is kellett bizonyítani a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A bíróság ezért arányosnak tekintette és megítélte a „Péter” által kért 500 ezres sérelemdíjat.
„Fontos ez az ítélet, mert a bilincselés jogellenességének kimondásával és a sérelemdíj megítélésével megnyugvást és elégtételt nyújt ügyfelünknek és családjának. Ráadásul hozzájárul ahhoz is, hogy a polgárok hite megerősödön: elérhető számukra a hatékony igazságszolgáltatás a rendőri túlkapásokkal szemben. Bízunk abban, hogy az ilyen ítéletek segítik a rendőrséget abban, hogy a jövőben szabálykövetően végezzék munkájukat” – értékelte a jogerős ítéletet Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.