Kérdezz-felelek a tüntetésekről és rendőri intézkedésekről

Szabad-e kordont bontani nekem vagy egy parlamenti képviselőnek? Megengedett védekezni a könnygáz ellen? Számos gyülekezési joggal és rendőri intézkedéssel kapcsolatos kérdést tettek fel ügyvédeinknek a Karmelitánál történtek után, ahol május 3-án tüntetők csaptak össze rendőrökkel. A héten folytatódik a státusztörvény és a rendőri túlkapások elleni tiltakozás. Ezért is fontos, hogy a résztvevő diákok képben legyenek a jogaikkal és a rájuk vonatkozó szabályokkal.

Ha börtönben ülsz, jobb, ha elfelejted az életveszélyes allergiádat – videó

A Magyar Helsinki Bizottság csontsovány ügyfele testsúlya közel negyedét veszítette el fogvatartása során. A büntetés-végrehajtás képtelen megfelelő élelmezést biztosítani a súlyosan beteg nőnek. Ehhez képest ide-oda szállítgatják. Az igazságszolgáltatás szereplői széttárják karjukat: nem tudnak segíteni. Pedig csak ők tudnak.

"Hamarabb látogathattunk meg egy portugál börtönt, mint egy magyart"

Intimszoba, fegyvertelen felügyelők, kézműves foglalkozások. Kovács Petra és Krámer Lili kriminológusok, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, meglátogattak egy portugál női börtönt – ezzel kapcsolatban mesélnek itthon elképzelhetetlen sajátságokról, a portugál börtönrendszerről, a magyar és portugál intézmények közötti különbségekről.

A szegénységet nem lehet rács mögé dugni

Nagyságrendekkel könnyebb és sokkal gyorsabban lehet börtönbe kerülni, ha valaki már eleve a társadalom perifériáján él. Még csak bűnt sem kell elkövetni hozzá, elegendő a szabálysértés legenyhébb formája is. Ilyet már biztosan mindannyian elkövettünk – valószínűleg következmények nélkül. Miért büntetik mégis azokat az élethelyzeteket, amikre a szociális ellátórendszernek kellene válaszolnia?

Önkényesen korlátoztak egy egyedül tiltakozó gimnazistát a rendőrök a határvadászok avatóünnepségén

Tavaly szeptemberben határvadászokat avattak Budapesten. 16 éves ügyfelünk úgy szeretett volna tiltakozni a kormány bevándorlásellenes politikájával szemben, hogy az avatáson ünnepi beszédet mondó miniszterelnök által is jól látható helyen krétával felírja az aszfaltra: „Ha a határon vadászni kell, ki a vad?”

Hiába videó a három ökölcsapásról, mégis felmentették a rendőröket

X. Y. rendőr törzsőrmester „három közepes erejű ütést mért a kisbusz belsejében néhai Makula István Károly fejére” – így értelmezte az ügyész azt a videót, aminek meghatározó szerepe volt az X. Y. és társa elleni büntetőperben. A katonai bíró azonban nem találta bizonyíthatónak a bűncselekményt. Az ügyész fellebbezett. A Magyar Helsinki Bizottság szerint helyesen tette.

Így gondozd lejárató kampányodat!

A kormány propagandagépezete olajozottan működik: megtekerik, szalad. Matusik Tamás és Vasvári Csaba bírákat, az Országos Bírói Tanács tagjait így lehetett hivatásuk és az ország elárulóiként lejáratni, az új amerikai nagykövetet pedig a pokol helytartójaként beállítani. Tantörténet.

"Te mint családtag a büntetés-végrehajtás szemében ugyanaz vagy, mint aki bent van"

Nehéz elképzelnünk, hogy valaha börtönbe kerülhetünk mi magunk vagy egy családtagunk. Interjúalanyaink családját ugyanilyen váratlanul érte, amikor az anyát megvádolták. Az első naptól kezdve arra koncentrált, hogy a büntetése idejét épségben átvészelje. Nem volt könnyű dolga se neki se a családjának, akik hazavárták, és igyekeztek támogatni őt. Úgy érezték, mindannyian büntetésben vannak. A megrendítő családi történetet az érintettek mesélik el saját szavaikkal.

A reményt nem lehet eldózerolni sem

Van, ahol az élet még kegyetlenebb, mint a menekülttáborokban, de sok menekülőnek az elhagyott, jéghideg, romos házak mégis esélyt jelentenek. Reményt adnak a teljes reménytelenséghez képest. Pontosabban adtak, mert a magyar határnál lévő hajlékokat éppen most dózerolják le Szerbiában.

Kiket is támadott meg a lakájmédia? Bírósági tanúságtételek

– Ennek a pernek olyan funkciója is van, hogy dokumentáljuk, mi történik ebben az országban – mondta a Figyelő-per egyik felperese. Ő is egyike volt azoknak, akik személyesen is el akarták mondani, mit is jelentett felkerülni a „Soros-zsoldosok” feketelistájára. És ehhez képest mivel foglalkozik a civil jogvédő vagy az egyetemi oktató.

Hiányzik az egyik lába, de a rendőrség szerint ettől még nem fogyatékkal élő

Horváth Zoltán valóban stramm férfi. Csakhogy nyolc éve amputálták az egyik lábát. A rendőrök akkor állították elő, amikor egy elzárással is büntethető közlekedési szabálysértést követett el. Horváth tudja, hogy hibázott, ezt már a helyszínen is elismerte, végig együttműködő volt. A rendőrök mégis három napig tartották fogva, noha fogyatékkal élőt egyáltalán nem lehetne elzárni szabálysértésért. Horváth beperelte őket. A rendőrség most arra hivatkozik, hogy a végtaghiányos férfi nem is fogyatékos.

Szabálytalan bírói kirendelések a Kúrián

A bírák kirendeléséről szóló szabályokban kódolva van a visszaélés lehetősége. Ezt kihasználva a Kúrián a törvényes kereteken túlmutató kirendelési gyakorlat alakult ki. A Magyar Helsinki Bizottság kutatása bemutatja, hogy az önkényes kirendelési gyakorlat mennyiben veszélyezteti a bíráskodás függetlenségét.

Egy ítélőtáblai tanácselnöki kinevezés magyarázatának margójára – a tények tükrében

A Fővárosi Ítélőtábla 11. sz. tanácselnöki álláshelyét az a pályázó kapta meg, aki lényegesen kevesebb szavazatot kapott, és aki történetesen a Kúria elnökének felesége. A megjelent hírekkel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla elnöke és a Kúria elnöke is gyors közleményben reagált. Az alábbiakban a két bírósági elnök álláspontjához fűzünk néhány gondolatot, és hogy érthetőbb legyen a helyzet, az általunk megismert tényeket és a pontos szavazati arányokat is közzétesszük.

Három egyszerű és olcsó lépésben javíthatóak az EU-s források elosztásának közérdekű adatai

A tisztességes kormányzás alapja, hogy a polgárok részletes információhoz jussanak arról, államuk mire költi a közösség pénzét – legyen az hazai vagy EU-s adófizetők pénze. A magyar államnak a saját forrásait és az uniós támogatásokat is átláthatóan kellene kezelni. A Budapest Intézet vendégposztja arra mutat rá, hogyan lehetne a hazánkban elköltött uniós pénzekkel kapcsolatos adatokat, melyek közadatnak számítanak, professzionálisabban és közérthetőbben közzétenni. Pár lépéssel érdemben javítható lenne Magyarország Nyílt Adat Érettségi Indexe.

„Állam és párt közötti határ elmosódása” – Az EBESZ választási megfigyelési missziójának jelentése

Az EBESZ teljes körű választási megfigyelési missziója nem csak a választások napján történteket, hanem a teljes kampányidőszakot vizsgálta, és számos ajánlást megfogalmaz a demokratikus választások fejlesztése érdekében. Bár a kormány tagjai úgy kommentálták a jelentést, mintha a misszió nem talált volna problémát a magyarországi választásokkal kapcsolatban, valójában számos kemény kritikát fogalmazott meg és fontos javaslatokat tett az EBESZ.

Az országnak pénzt, a jogállamnak életet!

Hogy mielőbb uniós pénzekhez jusson az ország, ahhoz a kormányerőnek el kellene viselnie a mostaniaknál erősebb jogállami garanciákat. Nagyvonalú ajánlat, és minden szempontból a mi érdekeinket szolgálja. A kormány mégis vonakodik. Az ő nem akarását mi, polgárok nyögjük leginkább: se pénz, se jog.

Újabb pingpong játszma egy orosz menekülővel

Köztudott, hogy 2010 óta a magyar kormány a partnerinél jóval szívélyesebb kapcsolatot tart fenn Putyin Oroszországával. Ukrajna lerohanása óta ugyan van némi változás, de Budapest még mindig gesztusokat tesz Moszkvának. Mi a helyzet az orosz illiberális rezsim elől ide menekülőkkel? Befogadja őket, menedékjogi védelmet biztosít nekik a magyar állam? Nem, mindent elkövet inkább, hogy ne kelljen megtennie. Anatolij Lazarev rakétamérnök-vállalkozó ügye is ezt példázza.

Tovább a múltba