Patyi András újabb fontos küldetése

A miniszterelnök lojális embere lett a Kúria második számú vezetője. Patyi Andrást hat évre nevezték ki a Kúria elnökhelyettesének. Varga Zs. Andráshoz, a Kúria jelenlegi elnökéhez hasonlóan Patyi sem egy hosszú bírói életpálya után került a bírósági szervezet csúcsára. Viszont többször adta jelét a kormány iránti elkötelezettségének. Összefoglaló Patyi András pályafutásának a Kúria elnökhelyettesi kinevezése szempontjából fontos állomásairól.

A katonák sem tilthatják meg az oltópontok előtti tömeg fotózását

Egyes oltópontokon a katonák megtiltották a közterületen várakozóknak, hogy fényképet készítsenek a kórház előtt kígyózó sorokról. Állítólag az is előfordult, hogy a honvédek töröltették a várakozók által készített képeket. Mivel ilyen intézkedésre a veszélyhelyzetben közreműködő katonák jogosítványait rögzítő jogszabályok nem adnak lehetőséget, a Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigényléssel fordul a Magyar Honvédség parancsnokához annak tisztázása érdekében, hogy milyen utasítás alapján jártak el a polgárokkal szemben intézkedő katonák. A katonák jogszerűtlen intézkedésével szemben 30 napon belül van lehetőség panaszt tenni.

A börtönőrök és fogvatartottak oltását mihamarabb meg kellene kezdeni

A pandémiában a józan járványügyi megfontolások és a közérdek sok helyen felülírja a politikai számítást és a rabokkal szembeni ellenszenvet: így másutt előre veszik a börtönök vakcinációját. Nálunk egyelőre nem. Pedig Magyarországon oltási szempontból nem is óriási csoportokról van szó, 17–18 ezer fogvatartottról és 8–9 ezer börtönőrről.

Ne hagyd magad! - A fiatal aktivisták lehetőségei - podcast

Hogyan lehet a fiatalok számára hozzáférhetővé tenni a lehetőséget, hogy kiálljanak a nekik és a közösségüknek fontos ügyek mellett? - Erről beszélgettünk a Helsinki hangadó 18. adásában. Ne hagyd magad te sem, és csatlakozz hozzánk a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, a Deviszont Közösségi Tér és a Freeszfe képviselőivel együtt!

A magyar állam száz napja vette el tízmillió ember gyülekezési jogát

Száz napja tiltják totálisan, hogy felelősen élhessünk egyik legfontosabb alapjogunkkal, a gyülekezési joggal. A jogsértést maga a jogszabály tartalmazza, ezért a jogkereső polgárok csak az Alkotmánybíróságtól kérhetik a rendelkezés a tilalom eltörlését. A Magyar Helsinki Bizottság készített egy alkotmányjogi panaszmintát, amellyel bárki Alkotmánybírósághoz fordulhat a szükségtelen jogkorlátozó intézkedéssel szemben.

Hüpp-hüpp-hüpp, Barba-trükk: veszélyhelyzet 3.0

A kormány újabb múlt pénteken veszélyhelyzetet hirdetett ki február 8-tól. Szintén péntek este a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a harmadik felhatalmazási törvényt is. Ezek a jogalkotási „bravúrok” újra megmutatják azt, hogy a kormány képtelen a kiszámítható vagy legalább következetes szabályalkotásra, ezzel pedig mindannyiunk életét megnehezíti.

A szolidaritás új hálója

Egy hónapja fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény 9. módosítását és az örökbefogadással kapcsolatos jogszabályok módosítását. Mennyiben változtatott ez a nem heteroszexuális emberek megítélésén? Hogyan élik meg jogaik szűkítését a hazai LMBTQ közösségek és emberek? Szekeres Zsolt jogász kollégánk személyes hangú írása.

December 31.: a Stratégia–31 civil mozgalom a gyülekezési szabadságért (2009)

A Stratégia–31 2009 nyarán kezdte meg tüntetéssorozatát a moszkvai Triumfalnaja téren. Egyik legemlékezetesebb demonstrációját az év szilveszterén tartotta. A szabadságmozgalom támogatója volt a Memorial és a Moszkvai Helsinki Csoport is. Az akkor 84 éves, Hópihécskének öltözött Ljudmila Alekszejevát, a jogvédő szervezet legendás vezetőjét is begyűjtötték a rendőri erők sok tucatnyi más tüntető mellett.

Melegek a rendszerváltás idején - podcast

Az LMBT emberek az 1980-as években kezdtek láthatóvá válni Magyarországon. A legtöbbjüknek titkolnia kellett szexuális irányultságát. A rendszerváltás nem hozta el nekik a teljes szabadságot és jogegyenlőséget. - Kárpáti József jogász és Mocsonaki László tanár, szociális munkás válaszol Nádasdy Vilma kérdéseire.

December 30.: ügyvédek az antiszemita kurzussal szemben (1941)

„Amely társadalom arra kényszerítheti az ügyvédet, hogy gondolatait és érveit véka alá rejtse, az igazi jogvédőt nem termelhet ki, hanem csak görnyedt hátú, félénken suttogó tanácsadókat” – mondta Komarnicki Roman a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányi ülésén 1941. december 30-án. A hazai értelmiségi szakmák közül egyedül az ügyvédség tanúsított érdemleges ellenállást a zsidóellenes törvényekkel szemben.

December 26.: István vértanú emléknapja

Karácsony másnapja a kereszténység első vértanújának emléknapja is. A hellén származású István neve görögül Filosztephanosz volt, azaz „koszorút kedvelő”. Ábrázolásain gyakran látható glóriával, és fejéből furcsa dudorok meredeznek. Ezek azok a kövek, amikkel halálra kövezték őt a bírái által feltüzelt emberek.

December 25.: Jézus Krisztus születése (i. e. 4 körül)

Jézus alakja azt is megindítja és fellelkesíti, aki nem hiszi, hogy ő lenne a megváltó, Isten fia – vagy egyenesen maga volna az Isten. Embernek is éppen elég nagyszerű volt. „Van, aki bölcset, van, aki filozófust, hazafit, kellemes embert, moralistát, szentet akar faragni Jézusból. Egyik sem volt. Elbűvölő ember volt” – írta róla Ernest Renan. Ma ünnepeljük születését, még ha kevéssé valószínű is, hogy a történelmi Jézus éppen ezen a napon született.

December 24.: kivégzik Bajcsy-Zsilinszky Endrét (1944)

A szenteste napján sem tétlenkedett a nyilas terrorgépezet. Előbb három ifjú kommunistát lőttek agyon. Majd Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselőt akasztották fel hűtlenségért. Ő akkor már az egyik legtekintélyesebb ellenzéki politikus volt. Esetében nem túlzás mártíriumról beszélni. Korántsem volt hibátlan, de élete utolsó éveiben bátran és helyesen cselekedett.

December 22.: Moldvában megszüntetik a cigányok rabszolgaságát (1855)

A fejedelemségekben párhuzamosan futott a rabszolga-felszabadítási folyamat, amely 1843-ban indult el Havaselvén. Ezután jött a többi rendelet. Moldvában 1855. december 22-én vált teljessé a felszabadítás, amikor az Államtanács a magántulajdonú cigányoknál is kimondta azt. Havaselvén pedig 1856. február 8–20. hirdették ki minden cigány felszabadulását.

Az Alaptörvény mint a politika furkósbotja - podcast

A kormány újabb öles lépést tett illiberális, kleptokratikus és paternalista hatalma megszilárdítása érdekében. Mindezt súlyosbítja, hogy ezt az egyre romló járványhelyzetet és a legális tiltakozási eszközeitől megfosztott társadalom bénultságát kihasználva teszi. Erről beszélgettünk László Róbert választási szakértővel (Political Capital), Uitz Renátával alkotmányjogásszal (CEU) és Vincze Orsolya jogásszal (K-Monitor).

December 21.: Ceaușescu bukása (1989)

„Románia nincs és soha nem lesz egy olyan Európa mellett, amelyben lábbal tiporják a népek és nemzetek függetlenségét.” Ismerős? Ezek Nicolae Ceaușescu mondatai voltak röviddel bukása előttről, 1989 novemberéből. Az nem állíthatjuk, hogy az összeomlást nem sejtette, hiszen paranoiás volt. De nem csak félnie kellett volna, meg is kellett volna ijednie.

December 18.: ma van a migránsok nemzetközi napja

Ez a világnap arról a legalább 150 milliónyi munkavállalóról szól, aki külföldön él és dolgozik. Ők jelentik az összes nemzetközi migráns kétharmadát. Vannak köztük menekültek és irreguláris vándorok is, de a többség bevándorló. Közéjük értendő honfitársaink százezres nagyságrendű tömege is, akik Európa más országaiban keresik kenyerüket, talán éppen azért, hogy itt élhessenek.

How to Care for Your Human Rights - Podcast

What have we done with our new freedoms after the transition? Are human rights still important in Eastern Europe? What explains the half-turn towards autocracy in these countries? Is there a social need for freedom, human rights, the rule of law and democracy 30 years after the regime change? András Bozóki, Thomas O. Melia, and Kim Lane Scheppele.

December 15.: halálra ítélik Eichmannt (1961)

Adolf Eichmann, a náci Harmadik Birodalom zsidóügyi szakértőjeként éveken át szervezte zsidók kifosztását és kényszer-kitelepítését, a koncentrációs és megsemmisítő táborok létrehozását, illetve a megszállt országok zsidóságának deportálását. Személyesen ő irányította a zsidóság összegyűjtését és bevagonírozását Magyarországon is. A Jeruzsálemi Kerületi Bíróság kötél általi halálra ítélte, majd a legfelsőbb bíróság is. Máig az egyetlen Izraelben, akit fel is akasztott a hóhér.

December 14.: aláírják a daytoni békeszerződést (1995)

Az amerikai (clintoni) külpolitika nagy sikere volt a daytoni béke, és nagyban volt köszönhető az alkudozást vezető Richard Holbrooke diplomatának. Bár igaz, hogy nem hozott békét a volt Jugoszlávia minden népének, a daytoni alku a fanyalgások ellenére mégiscsak lezárta a délszláv háborúk legvéresebb szakaszát.‌

December 13.: a Helsinki Bizottság első ügyfele nyer pert a strasbourgi bíróságon (2003)

Nem csak maga a kínzás vagy hatósági bántalmazás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges kínzás- és bántalmazási ügyeket és megtalálja a felelősöket. Kmetty Ágoston zöldségkereskedővel is ez történt. Ő az első ügyfele a Magyar Helsinki Bizottságnak, akinek sikerült pert nyernie a strasbourgi bíróság előtt.

December 12.: szükségállapot Lengyelországban (1981)

A délután kézbesített parancsok alapján még éjfél előtt megindult az „Azália művelet”. A fegyveres erők elfoglalták a rádiót és tévét, illetve a hírközlést. Egy hónapra elhallgattak a telefonok Lengyelországban. A „Fenyő” fedőnevű akcióban pedig néhány nap alatt ötezer, többségében Szolidaritás-aktivistát és ellenzékit internáltak börtöntáborokba.

December 11.: kihallgatják XVI. Lajost az ellene folyó perben (1792)

Az egykori XVI. Lajos csak egyetlenegyszer szólhatott érdemben bírái előtt. Noha utóbb halálra ítélték, fellebbezési eljárás nem lehetett: másnap ment a vérpadra. Ő és majd a felesége elleni „per” is tartalmát és eredményét tekintve hasonlított a Ceaușescu házaspár ellenihez, csak több szereplővel, több patetikus gesztussal és hosszabb ideig tartott a cirkusz.

December 10.: elfogadják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát (1948)

A háború keserű tapasztalata, a hidegháború és a nukleáris fenyegetés késztette az ENSZ tagállamait, hogy elfogadják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A „nemzetek” deklarálták az alapjogoknak egy olyasfajta katalógusát, amelyet irányadónak tekintenek politikai berendezkedéstől, fejlettségtől, földrajzi helyzettől vagy hagyományoktól függetlenül. A nyilatkozat ösztönzést adott ahhoz is, hogy kiépüljön az emberi jogok nemzetközi garanciarendszere.

A család az család. A kormány meg csalárd - podcast

A kormány családjogi húzásainak a legnagyobb vesztesei a szakellátásban lévő gyerekek lesznek. Erről is beszélgettünk vendégeinkkel, Kovács Vera szociológussal, az Utcáról Lakásba Egyesület alelnökével, Polgári Eszter jogász, a CEU oktatójával és a Háttér Társaság önkéntesével és Szekeres Zsolttal, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársával. Helsinki Hangadó 14.

December 8.: Karády Katalin születésének napja (1910)

A német megszállás alatt az sem riasztotta vissza, hogy a Gestapo kémkedés gyanújával lefogta, három hónapon át fogva tartotta és kínozta. Szabadulása után elég volt meglátni a zsidó gyerekek halálmenetét, nem számított terror és félelem, közbeavatkozott és megmentette őket, a lakásán várhatták ki a felszabadulást. Karády Katalint mégis elüldözték.

December 7.: Willy Brandt térdre borul Varsóban (1970)

A második világháború után új Németország jött létre az NSZK-val. Ezt sokan sejtették, remélték már a hatvanas években is, de a megrendült Willy Brandt kancellár szimbolikus gesztusa, amikor letérdelt a gettófelkelés varsói emlékműve előtt, egész Európa előtt egyértelművé tette a gyökeres változást.

December 2.: Louis Bonaparte államcsínye (1851)

Kortársai lebecsülték, talán azért is okozott nekik annyi meglepetést. Az egyik ilyen volt, amikor sikeres államcsínyt vezényelt le, hogy hatalmát megtarthassa és megerősíthesse. A másik igazi meglepetés uralkodása volt, amely gazdasági és kulturális értelemben Franciaország egyik aranykorának számít. Végzetét azonban nem kerülhette el: hazugságai okozták orbitális bukását. Louis Bonaparte – lúzerből császár – császárból lúzer.

Tovább a múltba