A tisztességes kormányzás alapja, hogy a polgárok részletes információhoz jussanak arról, államuk mire költi a közösség pénzét – legyen az hazai vagy EU-s adófizetők pénze. A magyar államnak a saját forrásait és az uniós támogatásokat is átláthatóan kellene kezelni. A Budapest Intézet vendégposztja arra mutat rá, hogyan lehetne a hazánkban elköltött uniós pénzekkel kapcsolatos adatokat, melyek közadatnak számítanak, professzionálisabban és közérthetőbben közzétenni. Pár lépéssel érdemben javítható lenne Magyarország Nyílt Adat Érettségi Indexe.

Az EBESZ teljes körű választási megfigyelési missziója nem csak a választások napján történteket, hanem a teljes kampányidőszakot vizsgálta, és számos ajánlást megfogalmaz a demokratikus választások fejlesztése érdekében. Bár a kormány tagjai úgy kommentálták a jelentést, mintha a misszió nem talált volna problémát a magyarországi választásokkal kapcsolatban, valójában számos kemény kritikát fogalmazott meg és fontos javaslatokat tett az EBESZ.

Hogy mielőbb uniós pénzekhez jusson az ország, ahhoz a kormányerőnek el kellene viselnie a mostaniaknál erősebb jogállami garanciákat. Nagyvonalú ajánlat, és minden szempontból a mi érdekeinket szolgálja. A kormány mégis vonakodik. Az ő nem akarását mi, polgárok nyögjük leginkább: se pénz, se jog.

Nem csupán munkájuktól tiltotta el az oltatlan egészségügyi dolgozókat a kormány, de elvette tőlük az addig becsülettel ledolgozott évek után járó végkielégítésüket is. A Magyar Helsinki Bizottság mentőápoló ügyfele a strasbourgi bírósághoz ad be panaszt.

„Az embereket nem érinti, ezért nem érdekli a jogállam" - mondják a nagyokosok. Aki kicsit is figyelt az utóbbi napokban, az többet nem veheti be ezt az önsorsrontó maszlagot.

Köztudott, hogy 2010 óta a magyar kormány a partnerinél jóval szívélyesebb kapcsolatot tart fenn Putyin Oroszországával. Ukrajna lerohanása óta ugyan van némi változás, de Budapest még mindig gesztusokat tesz Moszkvának. Mi a helyzet az orosz illiberális rezsim elől ide menekülőkkel? Befogadja őket, menedékjogi védelmet biztosít nekik a magyar állam? Nem, mindent elkövet inkább, hogy ne kelljen megtennie. Anatolij Lazarev rakétamérnök-vállalkozó ügye is ezt példázza.

A strasbourgi bíróság kilenc év után döntött egy viszonylag egyértelmű helyzetről. Mire megszületett az ítélet, már kétszeresen is elkésett. Nem csak az cinkos, aki hallgat, de az is, aki későn szól.

A szerdán elfogadott 4. felhatalmazási törvény kiiktatja a parlamenti kontroll maradékát is: az egyes veszélyhelyzeti rendeleteket nem kell külön megerősítenie az Országgyűlésnek. Sőt, a jövőben megalkotandó rendeletek kapcsán is biankó felhatalmazást kap a kormány.

Jelentős uniós krízispénzeket várna el a kormány, amit ígérete szerint az ukrajnai menekülők ellátására fordítana. De tényleg akkora terhet jelentenek a költségvetésnek az üldözöttek, amekkorát a kormány állít? Egyelőre közel sem. Az uniós tagállamokban védelmet kérőknek az 1 százaléka sincs Magyarországon.

A Terrorelhárítási Központnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is megismerhetővé és vitathatóvá kell tennie szakvéleményét és döntéseit az érintett számára – még abban az esetben is, ha menekült vagy menedékkérő nemzetbiztonsági kockázatát állapítja meg. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka tegnap ismertette indítványát

Maradt-e még valami a választások tisztasága felett őrködni hivatott intézmények pártatlanságából? A Nemzeti Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság után a kormányerő vajon a rendesbíróságokat is maga alá gyűrte-e már teljesen? Még nincs itt a vég, de a kormány már igen jól áll itt is.

Ahogyan Putyin birodalmi háborúját nem finanszírozhatja az Európai Unió, úgy a magyar jogállam leépítését sem szolgálhatják az uniós pénzek. Az Unió vezetőinek ezt kell szem előtt tartaniuk a jogállamisági feltételrendszer mától megindított eljárása során.

Lengyelországban 52-szer, Csehországban 19-szer, de még a távoli Spanyolországban is két és félszer többen nyújtottak be menedékes kérelmet, mint itt. A kormány eközben menekültapokalipszissel kampányol pótlólagos uniós krízisforrásokért.

A hazai büntetés-végrehajtás történetében példátlannak számít az, hogy az elmúlt két évben mindössze négy olyan hónap volt, amikor a rabok látogatót fogadhattak. A maradék húsz hónapban senki senkit semmilyen feltételek mellett nem látogathatott meg a börtönben. De van más baj is.

Kártérítési pert nyert a Magyar Helsinki Bizottság bántalmazott ügyfele a rendőrséggel szemben. A Budapesti Rendőr-főkapitányságnak bocsánatot kell kérnie tőle, és 600 ezer forintot kell fizetnie neki.

A kormányerő és propagandája igyekszik az érvénytelen, vagyis elbukott népszavazást sikerként beállítani. Szó sincs erről. A kormány elveszítette mind a négy általa kiírt népszavazást, mert nem kapott elegendő érvényes szavazatot. Ez a lényeg, a többi rizsa.

Majdnem annyian szavaztak érvénytelenül a homofób népszavazáson, mint ahányan az ellenzéki pártok összefogását listán támogatták. 1,6 millió ember értette meg a civil szerveteknek azt a viszonylag bonyolult üzenetét, érvénytelen szavazatokkal hogyan tudják megvetésüket a leghatékonyabban kifejezni a kormány gyűlöletkeltő álkérdéseivel szemben.

A kormány és a Fidesz-KDNP maga a sokat megénekelt „centrális erőtér”. Hogy melyik arcát mutatja, csakis maga dönti el - ebben törvények és független intézmények nem korlátozzák. Ezt mutatja az is, hogy mi történt a Kúrián a TV2-ben társadalmi célú hirdetésként nyomatott népszavazási reklámjával.

A Magyar Helsinki Bizottság hatrészes, egyperces animációkból álló sorozata jogállamról és Magyarországról mesél. Valóságos példákkal illusztrált, közérthető, mégis feszes bemutatása mindez azoknak a jogállami kritériumoknak, amelyekről Varga Judit igazságügyi miniszternek ugyan nincsen tudomása, de amelyek teljesülése jogállammá emel egy országot.

Az ügyészség minap ismerte el, hogy nem volt bűncselekmény, amikor kutyapárti aktivisták ragasztották át a kormány gyűlöletplakátjait. Ez jó dolog. De az már nem, hogy ezt megelőzően, hónapokkal a politikai akciójuk után házkutatást tartottak náluk a pécsi életvédelmis rendőrök. Minderre maga a rendőrség adott engedélyt.

Veszélyhelyzet alatt különleges jogrend működik Magyarországon. Most is. Érdemes felidézni, a kormány szerint egyebek mellett milyen rendeletei szolgálták volna még „a humánjárvány megelőzését, kezelését, felszámolását, továbbá káros hatásainak megelőzését, illetve elhárítását”. Vagy ha azt nem, a kormány aktuális politikai érdekeit és a hatalomkoncentrációt. Listánk hosszú, de nem teljes körű.

A háború demográfiai katasztrófát is okoz Ukrajnában. Nem csak kiürülhet, de el is öregedhet és etnikailag egyszínűbbé válhat az ország. Miközben elveszíti otthoni népessége 10-15 százalékát, az uniós tagállamokban élő 4-5 milliós ukrajnai diaszpóra heteken belül a duplájára nőhet. Az Európai Uniónak története legnagyobb migrációs kihívásával kell megbirkóznia.

Egy tegnaptól hatályos kormányrendelet a korábbi hazai szabályokhoz képest nagyvonalúbb a kettős állampolgárságú menekülőkkel szemben, viszont a nem ukrán menekülők sokkal rosszabb helyzetbe kerültek, mint amilyenben hétfőig voltak. Kérdezz-felelek az új szabályokról a a Magyar Helsinki Bizottságtól.

A kormány plasztikusan szemlélteti rendeletével, mit is jelent számára a jogállamiság: szerinte a jognak az a feladata, hogy kiszolgálja a politikát. Pedig nem az. A pedagógus szakszervezetek Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy sztrájkolhassanak. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal támogatja a panaszukat.

Az alapvető jogok biztosa felhívást tett közzé, amiben lebeszélné a szülőket arról, hogy támogassák a pedagógussztrájkot, és március 16-án ne küldjék iskolába a gyerekeiket. Az ombudsman gyakran hallgat fontos ügyekben. Most nem. Csak másokhoz beszél, mint akihez kellene.

Tavaly az összes szabálysértési eljárásnak a 14%-át már a veszélyhelyzeti intézkedések miatt indították. Túlnyomó többségük bírságolással zárult. Bizonyosan sok volt közülük az indokolt, de azt aligha tekinthetjük annak, ha magányosan eszegető hajléktalan embereket bírságolnak kéjesen. Egyikük abszurd módon börtönbe kerülhet, mert születésnapján süteményt evett egy utcapadon.

Az Európai Unió Bírósága szerdán hirdet ítéletet azokban a perekben, amit a magyar és a lengyel kormány indított az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a jogállamisági feltételrendszer megfúrásáért. A főtanácsnok két hónapja azt javasolta, hogy az uniós bíróság utasítsa el Budapest és Varsó keresetét. Mire számíthatunk, ha így lesz, mire, ha nem?

Az adó-visszatérítést igénylő, gyermeket nevelő családok „gyurcsányozó” levelet kaptak a miniszterelnöktől a NAV-on keresztül. A veszélyhelyzeti felhatalmazást a törvényeket átíró rendeleti kormányzásra ismét úgy értelmezte a hatalom, ahogy neki kényelmes. Most éppen az adótitok megcsonkítása szolgálta „a humánjárvány megelőzését”.

Ahhoz, hogy az országgyűlési választások napjával azonos napon egy a kormány számára hatalomtechnikai szempontból fontos kérdésben népszavazást lehessen tartani, a folyamat minden egyes pontján szükség volt a jogállamisági követelmények megsértésére. A népszavazás megtartásához vezető utat az átláthatatlan törvényalkotás, önkényes jogalkalmazás és manipulált bírósági eljárások kövezték ki. Elmondjuk, hogyan.

Kié a „Nemzet Főtere”? Tényleg a nemzeté, mint azt a rekonstrukciós gigaberuházás szlogenje ígérte, vagy az Országgyűlés Hivataláé, amely a terület vagyonkezelője? Egy bírósági ítélet szerint kizárólag az utóbbié. Még ahhoz is előzetes írásbeli megállapodás kell, ha egy rossz törvény ellen tiltakozni akarunk például mécsesek kihelyezésével.

Jogerős ítéletben marasztalták el a somogyi főkapitányságot, mert rendőrei indokolatlanul megbilincselve tartottak egy kaposvári férfit. Ha nem lett volna kamerafelvétel, könnyen következmények nélkül maradhatott volna a jogsértés. A rendőrség félmilliós sérelemdíjat fizet a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének.

Jelen állás szerint egy évvel a választás után – a miniszterelnököt nem számítva – az államszervezet 32 legfontosabb vezetője közül 31 ugyanaz lesz, mint most. Még ellenzéki győzelem esetén is. A Magyar Helsinki Bizottság tanulságos infografikájának segítségével „a jövőbe láthatunk”.‌

A decemberi salátatörvény a választások előtti utolsó pillanatban jelentősen átalakította a közigazgatási bíráskodás szervezetét. Eddig senki sem tiltakozott ellene, miközben ezzel például az áprilisi választások és népszavazások teljes bírósági kontrollja is a Fidesz számára minden szinten megbízható kezekbe kerülhet.

Nagy Gáborné történetét, Magyarországra menekülését az orosz titkosszolgálatok elől részletesen bemutatta egy éve a 444.hu. Most arról beszélgettünk a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelével, hogyan hatott az ő és családja életére az, hogy 20 év után a magyar hatóságok nemzetbiztonsági kockázatot látnak az itt-tartózkodásában.

Az ügyészség megrovással akarja lezárni annak a két pécsi kutyapárti aktivistának a büntetőeljárását, akit gyűlöletkeltő kormányplakátok megrongálásával gyanúsítottak. A Magyar Helsinki Bizottság segítségével most a fiatalok panaszt nyújtottak be a megyei főügyészséghez. Azt akarják elérni, hogy az ellenük indított eljárást bűncselekmény hiánya miatt zárják le.

Bár a börtönben bizonyítottan életveszélyben van a többféle súlyos allergiában szenvedő nő, mégis 22 hónap óta tartja fogva a bíróság. De nem csak anafilaxiás allergiás rohamok veszélyeztetik az egészségét, hanem a kóros testsúlyvesztés is: a 167 centis asszony a fogsága első napján mért 56 kilóról 43,7 kilóra fogyott. A Magyar Helsinki Bizottság azon dolgozik, hogy a nő életének veszélyeztetése véget érjen végre, és bűnügyi felügyeletbe, azaz házi őrizetbe kerüljön.

A Fidesz az Alaptörvényt hatalomtechnikai eszköznek tekinti, és gátlástalanul használja politikai céljaira, hegemóniája megtartására. Mit lehetne tenni, hogy ne így legyen? Szentpéteri Nagy Richard, Tóth Gábor Atilla alkotmányjogászok és Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje vitatkozott.

Horvátország jogszerűtlenül utasított ki egy sokgyermekes menedékkérő afgán családot 2017-ben – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet alapjául szolgáló ügy halálos áldozata egy hatéves kislány volt. Madina tragédiája felkavaró példája annak a kíméletlen migrációs politikának, amely hasonló a magyar gyakorlathoz.

A kormányzat egyre több jogot adott a katonáknak arra, hogy polgári személyekkel szemben intézkedjenek. Rendőrök helyett katonákat alkalmazni nem egyszerűen kapacitásbővítést jelent, hanem minőségi változást is, ráadásul minden esetben az intézkedéseknek alávetett polgárok hátrányára. A militarizációnak ez az ára, és ez a célja.

Elbukott a kormány szabotálási kísérlete. Végre kell hajtania az Európai Unió Bíróságának ítéletét. Nem kényszeríthet vissza válogatás nélkül minden menekülőt Szerbiába. A kormány mégis azt harsogta világgá, hogy megkapta, amit kért az Alkotmánybíróságtól. Igaz, kapott valamit, de nem egészen azt, ami kért.

Az ügyészség megszüntette a nyomozást egy nyilvánvaló gyűlölet-bűncselekményügyben. Pedig két elkövető nevét egy ismeretlen szemtanú már a bántalmazás napján bejelentette telefonon. Ők maguk sem tagadták, hogy ott voltak a bűncselekmény helyszínén. Ráadásuk egyikük terhelő vallomást tett a másikra.

Gáspár, Menyhért és Boldizsár három különböző sors, három különféle karakter. Abban mégis hasonlítanak, hogy mindhárman éveket húztak le elítéltként hazai börtöneinkben. Itt szerzett tapasztalataik is megegyeznek sokezernyi fogva tartott társukéval. Az azonban ritka dolognak számít, hogy a sokszor keserű élményeiket megosszák a szélesebb közönséggel is.

Vicces szövegeket ragasztott a kormány gyűlöletplakátjaira a Kétfarkú Kutyapárt két pécsi aktivistája. Legalábbis ezzel gyanúsítja őket a rendőrség. A nyomozás tele van szokatlan dolgokkal: a gyanúsítottaknál házkutatás is volt, a nyomozást olyan rendőr vezeti, aki egyébként gyilkosságoknál szokott eljárni. Mintha a bolhából elefántot akarnának csinálni.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) főtanácsnoka ma ismertette az indítványait azokban a perekben, amit a magyar és a lengyel kormány indítottak az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban. A főtanácsnok azt javasolja, hogy az uniós bíróság utasítsa el Budapest és Varsó keresetét. Most elmondjuk, mire számíthatunk, ha az eddig csigatempó felgyorsul, és végre működni kezd az új uniós lopáselhárító. ‌

Rendőrök úgy emeltek ki, fektettek földre és bilincseltek meg egy 57 kilós asszonyt, hogy az egyik karja gyakorlatilag kitört vállból, a másik meg könyöknél eltörött. Az eset nem 2006 forró őszén történt Budapesten, hanem pár éve egy vidéki városban. „Magdolna” most kameránknak mondja el, mit tettek vele.

Minden tizenkettedik magyar elítélt nő. A férfi fogvatartottakat sújtó hiányok őket még inkább veszélyeztetik. Ráadásul speciális problémákkal is meg kell küzdeniük. A WHO tájékoztatása szerint a börtönben lévő nők 80 százaléka szenved valamilyen mentális betegségben és küzd pszichés problémákkal. Gyakoribb köztük az önkárosítás és az öngyilkosság. Ez nagyjából az itt fogva tartott ezer magyar nőre is igaz.

Rendkívül fontos döntés várható holnap az Európai Unió Bírósága előtt a bíróságok függetlensége tárgyában. A döntés az unió egésze számára jelentős, Magyarországra nézve azonban konkrét következményekkel is járhat. A luxembourgi testület egy magyar bíró kérdései nyomán a 2012-es igazságügyi reform legégetőbb problémáival is foglalkozhat, többek között a bírói álláspályázatok indokolatlan érvénytelenítésének töretlen gyakorlatával.

Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy uniós jogba ütközik a menedékkérők válogatás nélküli visszakényszerítése Szerbiába. A kormány újabb jogsértéssel válaszolna a helyzetre: lengyel mintára az Alkotmánybíróságot kívánja eszközként használni arra, hogy kibújhasson a kötelező bírósági ítélet végrehajtása alól. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz az emberi jogok védelme és az uniós jog tiszteletben tartása érdekében.

„A Helsinki Bizottság nevű Soros-szervezet a hazai és lengyel jogállamiság helyzetéről tarthat előadást az amerikai kongresszusban” – adta hírül az önképe szerint „pártoktól független, objektív” közmédia. A hír igaz: eltekintve attól, hogy a Helsinki Bizottság nem Soros szervezete, hanem magáé a Kongresszusé, így nem előadást tart ma a Kongresszusban, hanem meghallgatást.

A méltóság mázsakönyve, A Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriuma novemberben jelenik meg. Sodró Eliza, Mácsai Pál és Kurta Niké színművészek kilenc szöveget olvastak fel a kötetből. Az írások először a 444-en működő Helsinki Figyelőben jelentek meg.