Hiányzik az egyik lába, de a rendőrség szerint ettől még nem fogyatékkal élő

Horváth Zoltán valóban stramm férfi. Csakhogy nyolc éve amputálták az egyik lábát. A rendőrök akkor állították elő, amikor egy elzárással is büntethető közlekedési szabálysértést követett el. Horváth tudja, hogy hibázott, ezt már a helyszínen is elismerte, végig együttműködő volt. A rendőrök mégis három napig tartották fogva, noha fogyatékkal élőt egyáltalán nem lehetne elzárni szabálysértésért. Horváth beperelte őket. A rendőrség most arra hivatkozik, hogy a végtaghiányos férfi nem is fogyatékos.

Szabálytalan bírói kirendelések a Kúrián

A bírák kirendeléséről szóló szabályokban kódolva van a visszaélés lehetősége. Ezt kihasználva a Kúrián a törvényes kereteken túlmutató kirendelési gyakorlat alakult ki. A Magyar Helsinki Bizottság kutatása bemutatja, hogy az önkényes kirendelési gyakorlat mennyiben veszélyezteti a bíráskodás függetlenségét.

Egy ítélőtáblai tanácselnöki kinevezés magyarázatának margójára – a tények tükrében

A Fővárosi Ítélőtábla 11. sz. tanácselnöki álláshelyét az a pályázó kapta meg, aki lényegesen kevesebb szavazatot kapott, és aki történetesen a Kúria elnökének felesége. A megjelent hírekkel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla elnöke és a Kúria elnöke is gyors közleményben reagált. Az alábbiakban a két bírósági elnök álláspontjához fűzünk néhány gondolatot, és hogy érthetőbb legyen a helyzet, az általunk megismert tényeket és a pontos szavazati arányokat is közzétesszük.

Három egyszerű és olcsó lépésben javíthatóak az EU-s források elosztásának közérdekű adatai

A tisztességes kormányzás alapja, hogy a polgárok részletes információhoz jussanak arról, államuk mire költi a közösség pénzét – legyen az hazai vagy EU-s adófizetők pénze. A magyar államnak a saját forrásait és az uniós támogatásokat is átláthatóan kellene kezelni. A Budapest Intézet vendégposztja arra mutat rá, hogyan lehetne a hazánkban elköltött uniós pénzekkel kapcsolatos adatokat, melyek közadatnak számítanak, professzionálisabban és közérthetőbben közzétenni. Pár lépéssel érdemben javítható lenne Magyarország Nyílt Adat Érettségi Indexe.

„Állam és párt közötti határ elmosódása” – Az EBESZ választási megfigyelési missziójának jelentése

Az EBESZ teljes körű választási megfigyelési missziója nem csak a választások napján történteket, hanem a teljes kampányidőszakot vizsgálta, és számos ajánlást megfogalmaz a demokratikus választások fejlesztése érdekében. Bár a kormány tagjai úgy kommentálták a jelentést, mintha a misszió nem talált volna problémát a magyarországi választásokkal kapcsolatban, valójában számos kemény kritikát fogalmazott meg és fontos javaslatokat tett az EBESZ.

Az országnak pénzt, a jogállamnak életet!

Hogy mielőbb uniós pénzekhez jusson az ország, ahhoz a kormányerőnek el kellene viselnie a mostaniaknál erősebb jogállami garanciákat. Nagyvonalú ajánlat, és minden szempontból a mi érdekeinket szolgálja. A kormány mégis vonakodik. Az ő nem akarását mi, polgárok nyögjük leginkább: se pénz, se jog.

Újabb pingpong játszma egy orosz menekülővel

Köztudott, hogy 2010 óta a magyar kormány a partnerinél jóval szívélyesebb kapcsolatot tart fenn Putyin Oroszországával. Ukrajna lerohanása óta ugyan van némi változás, de Budapest még mindig gesztusokat tesz Moszkvának. Mi a helyzet az orosz illiberális rezsim elől ide menekülőkkel? Befogadja őket, menedékjogi védelmet biztosít nekik a magyar állam? Nem, mindent elkövet inkább, hogy ne kelljen megtennie. Anatolij Lazarev rakétamérnök-vállalkozó ügye is ezt példázza.

Uniós bíróság előtt a hazai menekültügy kafkai szabálya

A Terrorelhárítási Központnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is megismerhetővé és vitathatóvá kell tennie szakvéleményét és döntéseit az érintett számára – még abban az esetben is, ha menekült vagy menedékkérő nemzetbiztonsági kockázatát állapítja meg. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka tegnap ismertette indítványát

Ez megkifogásolta, ez megbírságolta, ez jóváhagyta, meg ez is jóváhagyta, ez az iciri-piciri meg, hamm, bekapja

Maradt-e még valami a választások tisztasága felett őrködni hivatott intézmények pártatlanságából? A Nemzeti Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság után a kormányerő vajon a rendesbíróságokat is maga alá gyűrte-e már teljesen? Még nincs itt a vég, de a kormány már igen jól áll itt is.

Sikeres volt a civilek XX-es kampánya a homofób népszavazás ellen

Majdnem annyian szavaztak érvénytelenül a homofób népszavazáson, mint ahányan az ellenzéki pártok összefogását listán támogatták. 1,6 millió ember értette meg a civil szerveteknek azt a viszonylag bonyolult üzenetét, érvénytelen szavazatokkal hogyan tudják megvetésüket a leghatékonyabban kifejezni a kormány gyűlöletkeltő álkérdéseivel szemben.

Juci és Laci kalandjai Nemjogállamországban

A Magyar Helsinki Bizottság hatrészes, egyperces animációkból álló sorozata jogállamról és Magyarországról mesél. Valóságos példákkal illusztrált, közérthető, mégis feszes bemutatása mindez azoknak a jogállami kritériumoknak, amelyekről Varga Judit igazságügyi miniszternek ugyan nincsen tudomása, de amelyek teljesülése jogállammá emel egy országot.

Kecskére káposztát, rendőrre házkutatás engedélyezését

Az ügyészség minap ismerte el, hogy nem volt bűncselekmény, amikor kutyapárti aktivisták ragasztották át a kormány gyűlöletplakátjait. Ez jó dolog. De az már nem, hogy ezt megelőzően, hónapokkal a politikai akciójuk után házkutatást tartottak náluk a pécsi életvédelmis rendőrök. Minderre maga a rendőrség adott engedélyt.

Veszélyhelyzeti rendeletek önös politikai célokra

Veszélyhelyzet alatt különleges jogrend működik Magyarországon. Most is. Érdemes felidézni, a kormány szerint egyebek mellett milyen rendeletei szolgálták volna még „a humánjárvány megelőzését, kezelését, felszámolását, továbbá káros hatásainak megelőzését, illetve elhárítását”. Vagy ha azt nem, a kormány aktuális politikai érdekeit és a hatalomkoncentrációt. Listánk hosszú, de nem teljes körű.

Tömeges ukrajnai menekülés: óriási számok és sötét távlatok

A háború demográfiai katasztrófát is okoz Ukrajnában. Nem csak kiürülhet, de el is öregedhet és etnikailag egyszínűbbé válhat az ország. Miközben elveszíti otthoni népessége 10-15 százalékát, az uniós tagállamokban élő 4-5 milliós ukrajnai diaszpóra heteken belül a duplájára nőhet. Az Európai Uniónak története legnagyobb migrációs kihívásával kell megbirkóznia.

Egy este alatt nagyot változott az ide menekülők helyzete. Kiből lehet menedékes, kiből nem az új szabályok alapján?

Egy tegnaptól hatályos kormányrendelet a korábbi hazai szabályokhoz képest nagyvonalúbb a kettős állampolgárságú menekülőkkel szemben, viszont a nem ukrán menekülők sokkal rosszabb helyzetbe kerültek, mint amilyenben hétfőig voltak. Kérdezz-felelek az új szabályokról a a Magyar Helsinki Bizottságtól.

Ó, ió, ció, áció, felülkodifikáció, avagy a kormány hogyan vette el a sztrájkjogot a tanároktól

A kormány plasztikusan szemlélteti rendeletével, mit is jelent számára a jogállamiság: szerinte a jognak az a feladata, hogy kiszolgálja a politikát. Pedig nem az. A pedagógus szakszervezetek Alkotmánybírósághoz fordultak, hogy sztrájkolhassanak. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal támogatja a panaszukat.

Ötvenezres bírság a születésnapi süti mellé

Tavaly az összes szabálysértési eljárásnak a 14%-át már a veszélyhelyzeti intézkedések miatt indították. Túlnyomó többségük bírságolással zárult. Bizonyosan sok volt közülük az indokolt, de azt aligha tekinthetjük annak, ha magányosan eszegető hajléktalan embereket bírságolnak kéjesen. Egyikük abszurd módon börtönbe kerülhet, mert születésnapján süteményt evett egy utcapadon.

Az uniós lopáselhárítás sikere is múlik majd a szerdai ítéleten

Az Európai Unió Bírósága szerdán hirdet ítéletet azokban a perekben, amit a magyar és a lengyel kormány indított az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a jogállamisági feltételrendszer megfúrásáért. A főtanácsnok két hónapja azt javasolta, hogy az uniós bíróság utasítsa el Budapest és Varsó keresetét. Mire számíthatunk, ha így lesz, mire, ha nem?

Még az adótitok sem úszhatta meg a választási kampányt

Az adó-visszatérítést igénylő, gyermeket nevelő családok „gyurcsányozó” levelet kaptak a miniszterelnöktől a NAV-on keresztül. A veszélyhelyzeti felhatalmazást a törvényeket átíró rendeleti kormányzásra ismét úgy értelmezte a hatalom, ahogy neki kényelmes. Most éppen az adótitok megcsonkítása szolgálta „a humánjárvány megelőzését”.

Tovább a múltba