A bíró bére közügy, nem „egyéni szoc. probléma”
Bírók százait háborította fel a bírósági vezetők paktuma a kormánnyal. „A megállapodással” egyedül a kormány akarata érvényesül. Soha nem látott tiltakozás a bíróságokon.
Bírók százait háborította fel a bírósági vezetők paktuma a kormánnyal. „A megállapodással” egyedül a kormány akarata érvényesül. Soha nem látott tiltakozás a bíróságokon.
A bírósági vezetők és a kormány paktumával szemben tucatjával jelennek meg névvel és titulussal vállalt bírói tiltakozások. Posztunk ügyvéd szerzője elmondja, miért.
Leginkább politikai hűségnyilatkozatként értelmezhető "megállapodást" kötöttek bírósági vezetők a kormánnyal. A paktum aláírása a bírói függetlenség sutba dobásával ér fel.
A polgárok macerálása nem kötelezettség, éppenséggel jogsértés – derül ki egy minapi ítéletből.
A kormány kénytelen elviselni a civil szakértőket az uniós pénzek állami költését ellenőrző Monitoring Bizottságokban. Ez azonban nem tartja vissza attól, hogy hazug kampányt folytasson ellenük. Videó.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal széles jogosultságokkal rendelkezik, bármilyen érzékeny adatot megismerhet, és akár kezdeményezheti, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt jelenjenek meg a kormány által évek óta kipécézett, független civil szervezetek képviselői. A Magyar Helsinki Bizottság mindent megtesz azért, hogy az európai döntéshozók figyelmét felhívja a veszélyre.
A tökéletesen ép elméjű, közadatokat kikérő magyi férfi gondnokság alá vételét egy névtelen és első olvasásra is kamu bejelentésre hivatkozva kezdeményezte a jegyző, méghozzá jogsértően.
Nem szakmai, hanem politikai oka volt az eltávolításuknak. A tanárokkal szemben a véleményük miatt alkalmazták a lehető legsúlyosabb munkajogi szankciót – mondta a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
Tizenháromszor pattant el egy rendőrségi panasz, mire tizennegyedikre betalált. Miért kellett ehhez négy év, sok száz jogászi munkaóra?
Hogyan tudnak elkövetők és áldozatok traumákat közösen feldolgozni a helyreállító igazságszolgáltatás keretében?
Az Európai Bizottság videóiból bárki megértheti, mi van akkor, ha nem működik a jogállam. Ahogyan azt is, mi van akkor, ha igen.
Még a legegyszerűbb számokat sem lehet tudni arról, valójában mekkora terhet jelent az ukrajnai menekülők ellátása az országnak. Egy biztos: messze nem akkorát, mint amivel a kormány henceg.
Két hónapig nem frissült az a területlista, ami alapján utcára tették a kárpátaljai menedékes családokat. A kormány ügyetlenül akarja eltüntetni a nyomokat.
Átmeneti megoldás született a Kocson kilakoltatott családoknak. Bakonyi Anikó és Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársai értékelik a helyzetet augusztus 23-án.
A fogvatartottak látogatófogadásának minősége kulcsfontosságú az emberséges fogvatartás és az elítéltek családi kapcsolatainak megőrzése szempontjából. A hazai szabályozás azonban túlzó módon korlátozza az érintkezést.
Kiss Kinga klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológussal arról beszélgettünk, hogy a fogvatartottak gyerekeinek érdeke mit kívánna meg a róluk gondoskodó felnőttektől és a büntetés-végrehajtástól.
Hiába volt mintarab, szabadulása előtt pár héttel sem engedték ki anyja és testvére temetésére.
A menekült csapat olimpiai éremszerzésre először mutatkozik esély. Bemutatjuk, kik is ők.
Révész Renáta Liliána gyásztanácsadóval annak jártunk utána, milyen pszichológiai károkat idézhet elő a gyász félresiklott feldolgozása, és hogyan lehetne ezeket elkerülni a rabok esetében.
A fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy ott legyen a hozzátartozója temetésén. Ez főszabály, de csak papíron.
A gyerekét elvesztő anyát még a kőszívűek is megszánják. Történetünkben a börtön mégsem engedte a fogva tartott anyának, hogy ott legyen fia temetésén.
A bírói függetlenség garanciáit úgy kell elképzelni, mint egy középkori vár falait. Az egyik ilyen fal az anyagi oldal, a bírák megfelelő javadalmazása.
Még 2019-ben támadott meg hat fesztiválozót tucatnyi erőszakos fiatal, köztük magasan jegyzett kempósok. Ítélet csak most született.
Leon nehéz gyerekkor után javítóintézetbe került, onnan pedig a fiatalkorúak börtönébe, majd a felnőtt börtönt is megjárta. Eddig elég kiszámítható történet, ugye? A legtöbben sosem állnának fel egy ilyen helyzetből, és érnék el mindazt, amit Leon elért.
A Helsinki Bizottság ügyfelei vállalják azt a gyakran jelentős személyes kockázattal járó feladatot, amelyet a mindenkori hatalommal, az erősebbel szembeni fellépés jelent.
Sok a kérdés az Európai Unió Bíróságának múlt heti ítéletéről. Összeszedtük hát, mit és miért döntött így a bíróság.
Sikert és népszerűséget nem csak a primitív propaganda hozhat. Kitartással és hozzáértéssel bonyolult kérdések is megoldhatók, nehéz érdekellentétek is kezelhetők.
Perelni vagy nem perelni: az itt a kérdés. A Magyar Helsinki Bizottság gyakorlati jogi javaslatai videókban elregélve.
Hol a határ a szükséges kellemetlenség és a megalázó bánásmód között? Milyen súlyos jogsértés esetében érdemes panaszolni a rendőri intézkedést vagy hatósági eljárást? Egyáltalán kérdés-e, hogy “milyen súlyos”? A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele úgy döntött egy számára megrázó élmény után, nem hagyja magát.
Hogyan fejezhetjük ki szabadon politikai véleményünket, ha a kormányerő közpénzmilliárdokból kiplakátolt gyűlöletüzeneteire még golyóstollal sem írhatjuk fel, hogy NEM?
Nem kérsz a kínai vagy orosz társadalomfejlődésből? Szabadságra, jólétre és biztonságra vágysz? A legkevesebb, amit meg kell ehhez tenned, hogy részt veszel az európai választásokon.
Új irányból támadja az igazságszolgáltatási szervezetrendszer függetlenségét a kormány által előterjesztett igazságügyi salátatörvény-javaslat. A Transparency International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság salátakritikája.
„Miért kellene a kormánynak egy olyan emberben megbíznia, aki meg akarja buktatni?!” — kommentálta Tarr Zoltán indoklás nélküli kirúgását Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs vezetője, aki a minap még a kormány külügyi államtitkára volt. Ez felér egy beismeréssel, és akár egy munkaügyi perben is felhasználhatná az elbocsátott munkavállaló.
Egy gimnazista pikírt krétafelirata is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog mérlegére kerüljenek a törvénysértő kúriai bírói kinevezések.
Dominika párja már két éve ül börtönben. A havonta beadott kérelmek ellenére csak most kaptak engedélyt arra, hogy családi beszélőn találkozzanak, ahol a gyerekek végre megölelhették, megpuszilhatták az apukájukat. Korábban csak plexifallal elválasztva találkozhatott személyesen a család.
Mi volt a nemzeti minimum 1848-ban? A szabadság, leginkább a sajtó- és szólásszabadság.
Ma van a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulója. A kormány korlátlan felhatalmazásával visszaélve rengeteg olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyeknek semmi közük nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához.
Három hónappal a választások előtt sem tudta megmondani a Kúria, hogy kik fognak ítélkezni választási ügyekben.
Lőrincz Zoltánnak megsértették az emberi méltósághoz és jóhírnévhez fűződő jogát. Ezt mondta ki a bíróság jogerős ítéletében, miután a helyi jegyző kérte a gyámhivatalt, hogy helyezze gondnokság alá a közügyek iránt aktívan érdeklődő magyi polgárt. Ha sikerrel járt volna, akkor önállóan már nem kérhetett volna ki közadatot, nem tehetett volna közérdekű bejelentést. Nyilvános bocsánatkérést azóta sem kapott a visszaélés miatt, ezért a Kúriához fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
Péter, Pál és Ferenc bizonyosan nem voltak szentek. Különféle életeket éltek, de börtönben haltak meg mindhárman. Nem volt kegyelem.
Mi jelzi a tolerancia hiányát, illetve mi fér bele a véleményszabadságba – ha fekete ruhás tüntetők megszakítanak egy zártkörű LMBT-témájú rendezvényt nacionalista zenéket bömböltetve és homofób, megalázó szövegű molinókat lengetve, vagy ha valaki leönti az egyik ilyen molinót? Epikus történet, egyelőre lezárás nélkül.
A Magyar Helsinki Bizottság interaktív aloldala infografikákkal mutatja meg, miért van még mindig zárolva az országnak szánt uniós támogatások nagyobbik része, 21,8 milliárd euró, azaz mintegy 8300 milliárd forint.
Van-e köze Kóka József roma származásának ahhoz, hogy szénné bírságolták a rendőrök? Nehéz határozott választ adni. De az már így is látható, hogy a rendőrök mást értenek jogegyenlőségen, mint Deák Ferenc.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget a kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól.
2017 óta önkényesen törölhetik a nyilvántartásból az elítéltek kapcsolattartóit. Például a börtön arra hivatkozhat, hogy a kapcsolattartás nem elég rendszeres vagy „nem indokolt”. Van, hogy az adatok elavulását hozzák fel, pedig nem is történt változás.
A szerb hadsereg és rendőrség összeszedte és délebbre telepítette át a magyar határon keresztül az uniós területre bejutni akaró külföldieket. A szabálytalan határátlépések száma így töredékére esett. Lecsökkent tehát a sokszor erőszakos vissza- és átkényszerítések száma is, de nem azért, mert a magyar állam jobb belátásra tért, hanem mert a szerb kormányerő választást akar nyerni. Hogy látják ezt Szerbiában? A Magyar Helsinki Bizottság úti beszámolója.
„Ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek” – szögezte le Sára Botond fővárosi főispán. A minisztériumi egyeztetés éppen egy koraszülött, egészségkárosodott roma kislányról folyt, akit nagyon szeretnének örökbe fogadni, történetesen évek óra itt élő külföldiek. Mégis önkényesen elvették tőlük a csecsemőt.
A kormány pocsék demokratikus és jogállami teljesítménye miatt kínos vizsgálat folyik a magyar állam ellen az Európa Tanácsban. Mindez tovább szűkíti a hazai választásos autokrácia mozgásterét.
Nándor a saját bőrén tapasztalta, mennyire nehéz szociális helyzetbe sodródhat az, akit börtönbe zárnak. Azért vállalta, hogy erről nyilvánosan beszél, hogy mások már tájékozottabbak legyenek. Adósként a börtön nem ereszt szabadulás után sem.
A legderűlátóbb forgatókönyv szerint novemberben ugyan felszabadulhat 9 milliárd eurónyi uniós pénz, de 24-25 milliárd még így befagyasztva marad, ám a kormány nem iparkodik, hogy az is kiolvadjon – derült ki a Magyar Helsinki Bizottság rendezvényén.