Nagy jelentőségű ítéletet hozott a strasbourgi bíróság. Három menekülőnek, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek kell igazságos elégtételt fizetnie a magyar államnak, mert alapjogsértően toloncolta ki őket az országból. Az ítélet azt is előírja a kormánynak, hogy sürgősen intézkedjen a menedékkérők kollektív kiutasításának leállítása érdekében.
2016 júliusa óta működik a menekülők és egyéb vándorok automatikus, válogatás nélküli visszakényszerítésének rendszere Magyarországon. Azóta a rendőrség adatai szerint mintegy 390 ezer alkalommal pateroltak át külföldieket Szerbiába. (Ez nem jelenti azt, hogy ennyien akartak ide bejutni, mert sokakat többször is elfogtak.) És nemcsak olyanokat kényszerítettek át, akik onnan érkeztek Magyarországra szabálytalanul, de olyanokat is, akik soha nem jártak Szerbiában vagy szabályosan léptek be hazánkba.
Kollektív kiutasítás, egyéni tragédiák
Európában egyedülálló módon nálunk jogszabályban írják elő a külföldiek kötelező vissza- vagy átkényszerítését gyakorlatilag egy szomszédos állam területére. Nincs pardon azoknak sem, akik menedéket kérnek a hatóságoktól, nincs irgalom a gyerekeknek, öregeknek, betegeknek, terhes nőknek, kínzásáldozatoknak sem. Bárhol, bármilyen helyzetben találják úgy a hatóságok, hogy egy külföldi szabálytalanul tartózkodik itt, a bírósági jogorvoslatot még csak meg sem várva viszik őt a szerb határra, ott pedig sokszor erőszakot alkalmazva paterolják át a senki földjére, ahonnan nincs más választása, át kell mennie illegálisan Szerbiába.
A kivételesen jogsértő gyakorlatot és az azt lehetővé tevő jogszabályi környezetet már számos nemzetközi bírósági döntés ítélte el. Talán a legjelentősebb ezek közül az Európai Unió Bíróságának ítélete még 2020-ból. A kormány azóta is köteles volna az uniós jognak megfelelő módosítási javaslatokat benyújtani az Országgyűlésnek és a visszakényszerítéseket egyszer s mindenkorra leállítani. De ezt nem tette meg, és az ítélet végre nem hajtása miatt az országnak 200 millió eurós (mintegy 80 milliárd forintos) egyszeri bírságot kellett fizetni, valamint tavaly június 13. óta naponta 1 millió eurót (mintegy 400 millió forintot) vonnak le a maradék uniós támogatásainkból.
A strasbourgi bíróság is többször foglalkozott már a jogsértő visszakényszerítésekkel. 2021 óta a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek a múlt hétig hét egyedi ügyben is igazat adott az Emberi Jogok Európai Bírósága. Múlt kedden megszületett a nyolcadik államot elmarasztaló ítélet is, amely minden eddiginél részletesebben tárja fel a jogsértések körülményeit, és az egyedi ügyeken túl minden eddiginél határozottabban ítéli el a tömeges jogsértő gyakorlatot.
Szándékosan nem működik
Ráadásul ez az új ítélet a kormány idegen- és menekültellenes politikájának egy másik intézményét, az ún. nagykövetségi rendszert is először tárgyalta és marasztalta el. Ez a cinikus rendelkezés azt írja elő, hogy a menedékkérők egyedül csak a kijevi (!) vagy a belgrádi nagykövetségen nyújthatnak be „szándéknyilatkozatot”, kérhetnek menedéket Magyarországtól – akkor is, ha itt vannak Magyarországon, és akkor is, ha még soha nem jártak ebben a két országban korábban.
A rendszert eleve arra tervezték, hogy ne működjék, és nem is működik a gyakorlatban. Egyébként is csak kiegészítője lehetne az ország területén vagy a határon történő menedékkérelmezés lehetőségének. 2020 májusa óta mindössze 21 kérelmező léphetett be így az országba.
***
A három mostani menedékkérő panaszos mindegyike a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele. Ügyeiket azért egyesítette a strasbourgi bíróság, mert a panaszokban hivatkozott jogsértések azonosak voltak.
A Budapesten élő afgán diák
H. Q. szabályosan jött ide Afganisztánból és tartózkodott itt. Egyetemre járt. Apja a Gáni-kormánynak dolgozott, és amikor az megbukott, az amerikaiak pedig kivonultak Afganisztánból, a tálibok vették át az ország irányítását 2021 augusztusában. Ezzel H. Q. személyes helyzete is megrendült, otthonról már nem kaphatott támogatást, ő pedig nem térhetett vissza hazájába, mert élete veszélybe került volna.
Megpróbált menedékjogot kérni a magyar hatóságoktól, de 2021. szeptember 17-én érdemi vizsgálat nélkül utasították el és utasították ki. Ezt délelőtt személyesen közölték vele az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság budapesti irodájában. Még ott rendőrök bilincselték meg a 25 éves fiatalembert, ruháját átkutatták és előállították. Nem érdekelte őket, hogy a menekültügyi eljárása még nem ért véget jogerősen. Előbb Tompára, majd Kelebiára vitték, aztán délután fél 6-kor már át is hajtották őt a határon felállított határkerítésen, azzal, hogy mehet Szerbiába, ahol előtte sohasem járt.
Ezek után a Magyar Helsinki Bizottság segítségével több eljárást is indított Magyarországon az alapjogsértőnek tartott kitoloncolás és rendőrségi intézkedések miatt. Az eljárásokban azon túl, hogy a felettes rendőri szerv kimondta a bilincselés jogellenességét, a bíróságok (köztük a Kúria) a Szerbiába kényszerítést is jogsértőnek találták. Megállapították, hogy az afgán egyetemista eltávolítása lényegében egy kiutasítási döntés volt, ami jogsértőnek minősült az ilyen döntésekhez kapcsolódó formai és tartalmi garanciák nélkül.
H. Q. 2022 tavaszáig maradt Szerbiában, majd – mivel semmi előrelépés nem történt az ottani menekültügyében – Ausztriában kért és kapott menedékjogot. Közben panasszal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert a magyar állam vele szemben megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát, valamint a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalmát. Emellett azért is, mert az állam nem biztosított neki hatékony jogorvoslati lehetőséget.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mindegyik pontban megállapította a jogsértést és a magyar állam felelősségét. Ezért tízezer eurós igazságos jóvátételt ítélt meg számára.
Mankóval paterolták át az afgán gyereket
Z. A. ügye talán az előzőnél is megrázóbb. 16 évesen jutott el Magyarországra 2022. február 16-án. Felnőtt hozzátartozó nem kísérte. Apját tálibok ölték meg, és őt is napokig fogva tartották. Élete és testi épsége is veszélybe került volna, ha ott marad vagy visszaküldik. A szerb–magyar határon embercsempészek vitték át másokkal együtt. Furgonba ültették őket, ám közlekedési balesetet szenvedtek. Súlyos, életveszélyes sérülésekkel került a szegedi kórházba, a lépét és az egyik veséjét is el kellett távolítani.
Lassan lábadozott, de mivel a medencecsontja is megsérült, járni csak járókerettel tudott. A kórházban többször jelezte, hogy menedéket kér Magyarországtól. Április 14-én kapta meg a zárójelentését, ami a további gyógyszeres kezelés mellett azt írta elő, hogy kerülje végtagjai terhelését. Úgy volt, hogy mint gyereket a fóti gyermekvárosba szállítják át.
Aztán megjelentek a rendőrök, és mezítláb az autójukhoz kísérték a beteg és szinte járásképtelen Z. A.-t. A holmijait sem hozhatta magával. Egy mankót kapott, hogy mozogni tudjon. Nem Fótra vitték, hanem a határkerítéshez. Arabul beszélő férfiakkal hajtották át őt is a kerítésen túlra. Magára hagyva más választása nem maradt, illegálisan lépett be Szerbiába. Az első éjszakáját az erdőben kellett töltenie.
A fiú – követve a magyar hatóságok tájékoztatását – 2022 novemberében megpróbálkozott a belgrádi nagykövetségén keresztül „szándéknyilatkozatot” benyújtani, hogy visszaengedjék Magyarországra és itt bírálják el végre a menedékkérelmét. Az OIF kétszer is elutasította kérelmét, az elsőhöz még indoklást sem fűzött.
Z. A. a Magyar Helsinki Bizottság segítségével fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert a magyar állam megsértette vele szemben a kollektív kiutasítás tilalmát, valamint az állam nem biztosított neki hatékony jogorvoslati lehetőséget.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mindegyik pontban megállapította a jogsértést és a magyar állam felelősségét. Ezért nyolcezer eurós igazságos jóvátételt ítélt meg számára.
Kómából Szerbiába
A szíriai A. S. A. kurd nemzetiségű, a kurd felkelők kényszersorozása elől, durva bántalmazása miatt menekült el Aleppóból 22 évesen. Az egyik rokonát akkorra már halálra verték. Szabálytalanul lépett be Magyarországra másik 12 szíriai menkülővel együtt. Az embercsempész karambolozott a kisbuszával, A. S. A. 2022. július 9-én kórházba került Budapesten. Hat napig volt kómában.
Amint magához tért, menedékjogot kért. Ezt még legalább kétszer megismételte, de a rendőrök július 18-án közölték vele, hogy visszaküldik Szerbiába. Nagy fájdalmai voltak. Ám hiába írt elő az orvos gyógyszeres és rehabilitációs kezelést, másnap rendőrök bilincselték meg, és vezetőszáron vitték a nyakmerevítős, járni még alig tudó férfit először a XIII. kerületi rendőrségre, onnan a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, majd onnan a szigetszentmiklósi rendőrségi gyűjtőponton keresztül negyven másik külföldivel a határkerítéshez. Mint általában, őt is a bács-kiskun megyei rendőrök rakták ki az országból.
Ezek után a Magyar Helsinki Bizottság segítségével szintén eljárásokat indított Magyarországon az alapjogsértő rendőri eljárások, valamint a kitoloncolása, a menedékkérelmének semmibevétele miatt. Egyelőre sikertelenül, bár egy eljárásban még ítéletre vár a Szegedi Törvényszéken.
Emellett A. S. A. panasszal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához is, mert a magyar állam vele szemben megsértette a kollektív kiutasítás, valamint a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalmát. Valamint azért is, mert az állam nem biztosított számára hatékony jogorvoslati lehetőséget ezekkel a jogsértésekkel szemben.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága mindegyik pontban megállapította a jogsértést és a magyar állam felelősségét. Ezért ötezer eurós igazságos jóvátételt ítélt meg a szíriai férfinak.
Elég volt ebből
A Magyar Helsinki Bizottság a kezdetektől ellenzi a külföldiekkel szembeni tömeges jogsértéseket, így a válogatás nélküli visszakényszerítést és nagykövetségi rendszert. A mostani ítélet nagy jelentőségű azért is, mert a strasbourgi bíróság először szólítja fel közvetlenül a magyar hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a kollektív kiutasításokkal, valamint biztosítsanak hatékony hozzáférést a menedékjoghoz.
„Ez az ítélet nem csak azért fontos, mert ügyfeleink ennyi év után valamennyire jóvátételt nyertek az elszenvedett sérelmeikért, hanem mert rámutatott a strasbourgi bíróság az egész rendszer embertelenségére, és nem fogadta el a magyar állam utólagos magyarázkodását a magyarázhatatlanra” – értékelte a múlt heti strasbourgi döntést Győző Gábor, H. Q. és Z. A. ügyvédje a Magyar Helsinki Bizottságtól.
„Miközben nagyon örülünk az ügyfeleinknek adott elégtételnek és többéves munkánk sikerének, sajnos, az ítéletben jogsértőnek minősített helyzet máig általános gyakorlat Magyarországon. Csak az elmúlt hetekben is több bírósági eljárást kellett indítani háborúból menekülő kisgyermekes családok ügyében. A hazai hatóságok az ő kérelmeikkel sem hajlandók foglalkozni. A célunk az, hogy az állam a strasbourgi bíróság ítéletei nélkül is eleget tegyen emberi jogi kötelezettségének. A magyar bíróságok ítéletei bizonyosan hozzásegíthetnek ehhez, ha alkalmazzák az Emberi Jogok Európai Bíróságának jogértelmezését” – véli Pohárnok Barbara, A. S. A. ügyvédje a Magyar Helsinki Bizottságtól.
2003 óta a mostani a 118. strasbourgi panasz, amelyet megnyertek a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei.