Jelentős uniós krízispénzeket várna el a kormány, amit ígérete szerint az ukrajnai menekülők ellátására fordítana. De tényleg akkora terhet jelentenek a költségvetésnek az üldözöttek, amekkorát a kormány állít? Egyelőre közel sem. Az uniós tagállamokban védelmet kérőknek az 1 százaléka sincs Magyarországon.
Maradt-e még valami a választások tisztasága felett őrködni hivatott intézmények pártatlanságából? A Nemzeti Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság után a kormányerő vajon a rendesbíróságokat is maga alá gyűrte-e már teljesen? Még nincs itt a vég, de a kormány már igen jól áll itt is.
Lengyelországban 52-szer, Csehországban 19-szer, de még a távoli Spanyolországban is két és félszer többen nyújtottak be menedékes kérelmet, mint itt. A kormány eközben menekültapokalipszissel kampányol pótlólagos uniós krízisforrásokért.
A hazai büntetés-végrehajtás történetében példátlannak számít az, hogy az elmúlt két évben mindössze négy olyan hónap volt, amikor a rabok látogatót fogadhattak. A maradék húsz hónapban senki senkit semmilyen feltételek mellett nem látogathatott meg a börtönben. De van más baj is.
A kormányerő és propagandája igyekszik az érvénytelen, vagyis elbukott népszavazást sikerként beállítani. Szó sincs erről. A kormány elveszítette mind a négy általa kiírt népszavazást, mert nem kapott elegendő érvényes szavazatot. Ez a lényeg, a többi rizsa.
A háború demográfiai katasztrófát is okoz Ukrajnában. Nem csak kiürülhet, de el is öregedhet és etnikailag egyszínűbbé válhat az ország. Miközben elveszíti otthoni népessége 10-15 százalékát, az uniós tagállamokban élő 4-5 milliós ukrajnai diaszpóra heteken belül a duplájára nőhet. Az Európai Uniónak története legnagyobb migrációs kihívásával kell megbirkóznia.
Egy tegnaptól hatályos kormányrendelet a korábbi hazai szabályokhoz képest nagyvonalúbb a kettős állampolgárságú menekülőkkel szemben, viszont a nem ukrán menekülők sokkal rosszabb helyzetbe kerültek, mint amilyenben hétfőig voltak. Kérdezz-felelek az új szabályokról a a Magyar Helsinki Bizottságtól.
Az alapvető jogok biztosa felhívást tett közzé, amiben lebeszélné a szülőket arról, hogy támogassák a pedagógussztrájkot, és március 16-án ne küldjék iskolába a gyerekeiket. Az ombudsman gyakran hallgat fontos ügyekben. Most nem. Csak másokhoz beszél, mint akihez kellene.
Tavaly az összes szabálysértési eljárásnak a 14%-át már a veszélyhelyzeti intézkedések miatt indították. Túlnyomó többségük bírságolással zárult. Bizonyosan sok volt közülük az indokolt, de azt aligha tekinthetjük annak, ha magányosan eszegető hajléktalan embereket bírságolnak kéjesen. Egyikük abszurd módon börtönbe kerülhet, mert születésnapján süteményt evett egy utcapadon.
Elbukott a kormány szabotálási kísérlete. Végre kell hajtania az Európai Unió Bíróságának ítéletét. Nem kényszeríthet vissza válogatás nélkül minden menekülőt Szerbiába. A kormány mégis azt harsogta világgá, hogy megkapta, amit kért az Alkotmánybíróságtól. Igaz, kapott valamit, de nem egészen azt, ami kért.
Egy hónapja fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény 9. módosítását és az örökbefogadással kapcsolatos jogszabályok módosítását. Mennyiben változtatott ez a nem heteroszexuális emberek megítélésén? Hogyan élik meg jogaik szűkítését a hazai LMBTQ közösségek és emberek? Szekeres Zsolt jogász kollégánk személyes hangú írása.