Még a legegyszerűbb számokat sem lehet tudni arról, valójában mekkora terhet jelent az ukrajnai menekülők ellátása az országnak. Egy biztos: messze nem akkorát, mint amivel a kormány henceg.
Két hónapig nem frissült az a területlista, ami alapján utcára tették a kárpátaljai menedékes családokat. A kormány ügyetlenül akarja eltüntetni a nyomokat.
A menekült csapat olimpiai éremszerzésre először mutatkozik esély. Bemutatjuk, kik is ők.
„Ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek” – szögezte le Sára Botond fővárosi főispán. A minisztériumi egyeztetés éppen egy koraszülött, egészségkárosodott roma kislányról folyt, akit nagyon szeretnének örökbe fogadni, történetesen évek óra itt élő külföldiek. Mégis önkényesen elvették tőlük a csecsemőt.
Az Európai Unió egészének szüksége van egy új és hatékony menekültügyi rendszerre, amelyben azok, akiknek védelemre van szükségük, megkapják azt, akiknek pedig nem, azokat rendezett, emberséges eljárások keretében lehet ténylegesen hazaküldeni.
Mind a menedékkérőket, mind az ő civil segítőiket olyan rendelkezések sújtják hazánkban, amelyek igazságtalanok, embertelenek és jogerős nemzetközi ítéletek mondják ki róluk, hogy jogsértőek. Ma van a nemzetközi menekültnap.
A lakhatási aktivista egy gyerekét egyedül nevelő anya kilakoltatását akarta megakadályozni passzív ellenállással. Sokkolót alkalmaztak vele szemben. Megpanaszolta a rendőrség jogsértő eljárását, de mivel elutasították, bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság segítségével.
Van, ahol az élet még kegyetlenebb, mint a menekülttáborokban, de sok menekülőnek az elhagyott, jéghideg, romos házak mégis esélyt jelentenek. Reményt adnak a teljes reménytelenséghez képest. Pontosabban adtak, mert a magyar határnál lévő hajlékokat éppen most dózerolják le Szerbiában.
„Aszalt szilva lettem, tizenhat kilót fogytam, nagyon leromlott az egészségügyi állapotom.” „Biztosan nem fogom elfelejteni, nem is szabad elfelejteni, de azért... nem nosztalgiával gondolok rá.” Emlékek a börtönről.
Nem gyűrűzött be a gazdasági válság a hazai börtönökbe. Nem, valóban nem gyűrűzött be, hanem már rájuk is rúgta az ajtót. Súlyos pénz- és emberhiány sújtja a büntetés-végrehajtási intézeteinket. Télen, a fűtési szezonban még kritikusabb a helyzet.
A számok azt mutatják, nincs igaza annak, aki nem lát összefüggést a tanárok pocsék keresete és a közoktatás siralmas állapota között.
Magyarország népszámlálást tart. Íme, néhány fontos tudnivaló a népszámlálásról. Most már magunk is kitölthetjük az íveket. Az, hogy pontos képünk legyen az országról, mindannyiunk érdeke. Már csak ezért is fontos igazat mondani, meg a megtévesztésért bírság is jöhet.
„Gördülő” polgári engedetlenségi akciót indítanak hétfőtől a pedagógusok. De mit is jelent a polgári engedetlenség? A megértéshez lépjünk vissza az ősforráshoz, Henry David Thoreau-hoz.
Nem csupán munkájuktól tiltotta el az oltatlan egészségügyi dolgozókat a kormány, de elvette tőlük az addig becsülettel ledolgozott évek után járó végkielégítésüket is. A Magyar Helsinki Bizottság mentőápoló ügyfele a strasbourgi bírósághoz ad be panaszt.
Jelentős uniós krízispénzeket várna el a kormány, amit ígérete szerint az ukrajnai menekülők ellátására fordítana. De tényleg akkora terhet jelentenek a költségvetésnek az üldözöttek, amekkorát a kormány állít? Egyelőre közel sem. Az uniós tagállamokban védelmet kérőknek az 1 százaléka sincs Magyarországon.
Maradt-e még valami a választások tisztasága felett őrködni hivatott intézmények pártatlanságából? A Nemzeti Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság után a kormányerő vajon a rendesbíróságokat is maga alá gyűrte-e már teljesen? Még nincs itt a vég, de a kormány már igen jól áll itt is.
Lengyelországban 52-szer, Csehországban 19-szer, de még a távoli Spanyolországban is két és félszer többen nyújtottak be menedékes kérelmet, mint itt. A kormány eközben menekültapokalipszissel kampányol pótlólagos uniós krízisforrásokért.
A hazai büntetés-végrehajtás történetében példátlannak számít az, hogy az elmúlt két évben mindössze négy olyan hónap volt, amikor a rabok látogatót fogadhattak. A maradék húsz hónapban senki senkit semmilyen feltételek mellett nem látogathatott meg a börtönben. De van más baj is.
A kormányerő és propagandája igyekszik az érvénytelen, vagyis elbukott népszavazást sikerként beállítani. Szó sincs erről. A kormány elveszítette mind a négy általa kiírt népszavazást, mert nem kapott elegendő érvényes szavazatot. Ez a lényeg, a többi rizsa.
A háború demográfiai katasztrófát is okoz Ukrajnában. Nem csak kiürülhet, de el is öregedhet és etnikailag egyszínűbbé válhat az ország. Miközben elveszíti otthoni népessége 10-15 százalékát, az uniós tagállamokban élő 4-5 milliós ukrajnai diaszpóra heteken belül a duplájára nőhet. Az Európai Uniónak története legnagyobb migrációs kihívásával kell megbirkóznia.
Egy tegnaptól hatályos kormányrendelet a korábbi hazai szabályokhoz képest nagyvonalúbb a kettős állampolgárságú menekülőkkel szemben, viszont a nem ukrán menekülők sokkal rosszabb helyzetbe kerültek, mint amilyenben hétfőig voltak. Kérdezz-felelek az új szabályokról a a Magyar Helsinki Bizottságtól.
Az alapvető jogok biztosa felhívást tett közzé, amiben lebeszélné a szülőket arról, hogy támogassák a pedagógussztrájkot, és március 16-án ne küldjék iskolába a gyerekeiket. Az ombudsman gyakran hallgat fontos ügyekben. Most nem. Csak másokhoz beszél, mint akihez kellene.
Tavaly az összes szabálysértési eljárásnak a 14%-át már a veszélyhelyzeti intézkedések miatt indították. Túlnyomó többségük bírságolással zárult. Bizonyosan sok volt közülük az indokolt, de azt aligha tekinthetjük annak, ha magányosan eszegető hajléktalan embereket bírságolnak kéjesen. Egyikük abszurd módon börtönbe kerülhet, mert születésnapján süteményt evett egy utcapadon.
Elbukott a kormány szabotálási kísérlete. Végre kell hajtania az Európai Unió Bíróságának ítéletét. Nem kényszeríthet vissza válogatás nélkül minden menekülőt Szerbiába. A kormány mégis azt harsogta világgá, hogy megkapta, amit kért az Alkotmánybíróságtól. Igaz, kapott valamit, de nem egészen azt, ami kért.
Egy hónapja fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény 9. módosítását és az örökbefogadással kapcsolatos jogszabályok módosítását. Mennyiben változtatott ez a nem heteroszexuális emberek megítélésén? Hogyan élik meg jogaik szűkítését a hazai LMBTQ közösségek és emberek? Szekeres Zsolt jogász kollégánk személyes hangú írása.