A menekült és a fogva tartott gyerek is gyerek
A menekülő gyerek, a bántalmazott gyerek, a fogva tartott gyerek és a fogvatartott gyereke is gyerek, akit megillet minden jog a speciális helyzetétől függetlenül. A Gyermekjogi Civil Koalíció szakpolitikai reformcsomagot tett le minap a döntéshozók asztalára. Szakterületi ajánlásaival a Magyar Helsinki Bizottság is hozzájárult ehhez.
Grafika: Boros András
A Magyar Helsinki Bizottság évtizedes tapasztalattal rendelkezik az igazságszolgáltatáshoz és a jogorvoslathoz való hozzáférés, a független monitoring, a bebörtönzött szülők gyerekeinek, a zárt és félig zárt intézetekben elkövetett bántalmazások áldozatainak, valamint menekült és migráns gyerekeknek a képviselete terén. Ezekben a témákban számos helsinkis javaslat került be a Gyermekjogi Civil Koalíció reformcsomagjába. Ezek közül az alábbiak a legfontosabbak.
A gyermekbántalmazások áldozatai
- A javítóintézeteket helyezzék a gyermekvédelem hatáskörébe, ne pedig a büntetés-végrehajtás alá.
- Teremtsék meg a szakértő civil szervezetek hozzáférését és emberi jogi monitorozási lehetőségét a zárt és félig zárt intézményekben.
- Erősítsék meg az állami gondoskodásban és zárt intézményi ellátásban élő gyerekek független jogi és gyermekjogi képviseletét.
- Hozzáférhető és biztonságos panaszmechanizmusra van szükségük a gyerekeknek, így biztosítani kell a panaszok gyors, átlátható és érdemi kivizsgálását.
- A gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmények gyanúját minden esetben kötelezően, érdemben és külső kontroll mellett kell kivizsgálni, különösen akkor, ha az elkövető intézményi dolgozó vagy vezető lehet.
- Biztosítani kell az eljárásokban a gyerekek specifikus jogi képviseletét. A kirendelt védő jogintézménye mintájára az államnak ingyenesen kellene biztosítania képzett, specifikus szakértelemmel rendelkező jogi képviselőket a törvényes képviselővel egyébként rendelkező gyerekek számára is, hogy valódi jogi védelmet kapjanak.
- Különösen büntetőeljárásokban szükséges biztosítani, hogy kiskorú elkövető, sértett vagy tanú meghallgatására az eljárás megindításától számított legfeljebb 60 napon belül sor kerüljön.
- Az áldozatok újbóli vagy többszöri meghallgatása és a traumatikus élmények felidézése csak annyiban fogadható el, amennyiben az a jóvátételi folyamatot segíti, és valódi támogatást, elismerést vagy jogorvoslati lehetőséget jelent. Erősíteni kell az eljárások közötti információmegosztást és a korábban rögzített meghallgatások felhasználhatóságát annak érdekében, hogy a gyermek ismételt meghallgatására csak valóban indokolt esetben kerüljön sor. A kihallgatáskor minden esetben jó minőségű videofelvétel készüljön, amely kiváltja az egyidejű jegyzőkönyvezést.
- Célszerű lenne beindítani gyermekvédelmi szakirányú nyomozói képzést, ahogyan a bírók és gyámhatósági szakemberek speciális képzését is.
- Szüntessék meg gyermekotthonok a közelmúltban bevezetett napi jellegű, “bűnmegelőzési” célú rendőri ellenőrzését.
- A zárt és félig zárt intézményeket nyissák meg a szakértelemmel rendelkező, magas szakmai színvonalú munkát végző, szolgáltatást nyújtó civil szervezetek előtt.
- A gyermekbántalmazási ügyek minél gyorsabb és behatóbb feltárását, az áldozatok rehabilitációját és jóvátételét szorgalmazzák a civil jogvédők. Ehhez szükség van egy független, multidiszciplináris munkacsoport létrehozására a zárt intézetekben történt bántalmazási ügyek feltárására és kivizsgálására. A munkacsoport feladata lenne az egyedi ügyekből kirajzolódó rendszerszintű hiányosságok azonosítása, az intézményi felelősségek vizsgálata, valamint olyan szakpolitikai javaslatok megfogalmazása is, amelyek megelőzik a hasonló jogsértések megismétlődését.
- A kiterjedt vizsgálatnak gyermekjogi, áldozatközpontú és traumatudatos megközelítésen kell alapulnia. Ezzel párhuzamosan az érintettek és szakértők bevonásával ki kell dolgozni egy átfogó rehabilitációs és jóvátételi rendszert a bántalmazott áldozatok számára. A rehabilitációs és jóvátételi rendszernek ki kell terjednie a hosszú távú pszichológiai, pszichiátriai, egészségügyi, szociális és jogi támogatásra, valamint egy átlátható, hozzáférhető és méltányos kártérítési/jóvátételi mechanizmus kialakítására.
- A jóvátételi rendszernek nem csupán pénzbeli kártérítésre kell korlátozódnia, hanem magában kell foglalnia az igazság feltárását, az intézményi felelősség elismerését, az áldozatok támogatását, a rehabilitációt, valamint a jövőbeni bántalmazások megelőzését szolgáló szakpolitikai változásokat is.
Menekült és migráns gyerekek
- Végre kell hajtani az Európai Unió bíróságának ítéleteit, és biztosítani kell, hogy tisztességes eljárásban bírálják el a menedékkérelmeket, hogy a menekülő gyerekek ténylegesen hozzáférhessenek az Alaptörvényben rögzített menedékjoghoz.
- Biztosítani kell a külföldi gyerekek menedékkérelmének haladéktalan elbírálását.
- Ne kerülhessen sor a menedékkérő/idegenrendészeti eljárás alatt álló kísérő nélkül érkezett menekült és migráns gyerekek (kísérő nélküli kiskorúak) idegenrendészeti, menekültügyi okból elrendelt fogvatartására.
- Legyen elegendő interkulturálisan és traumatudatosan képzett ügyintéző, aki menedékkérő gyerekeket hallgat meg.
- Családdal érkező gyerekek esetében elősorban alkalmazzák az őrizet alternatíváit (úti okmány elvétele, óvadék, rendszeres jelentkezési kötelezettség), őrizetbe vételre csak végső esetben – a gyerek speciális szükségleteit figyelembe véve – kerülhessen sor.
- A hontalan és ismeretlen állampolgárságú gyerekeknek tényleges hozzáférést kell biztosítani a magyar állampolgársághoz.
- A kísérő nélküli kiskorúak fokozott védelmére van szükség. Esetükben a gyámot 1 napon belül rendeljék ki. Vezessék be a multidiszciplináris, pszichoszociális értékelést is tartalmazó életkor-meghatározási eljárást az idegenrendészeti és menekültügyi eljárásban. Legyen önálló jogorvoslati lehetőség az életkor-meghatározásról szóló döntés ellen. Az egyedül az országba érkező gyerekeket ne vegyék őrizetbe. Alakítsanak ki az eltűnések, emberkereskedelem, embercsempészet, kizsákmányolás áldozátává válás megelőzését szolgáló fokozott gyermekvédelmi protokollokat.
Bűnelkövető gyerekek
- Az eddiginél sokkal nagyobb szerepe legyen a megelőzésnek, korai beavatkozásnak és reintegrációnak a bűnelkövető gyerekeknél. Szükség van a büntetőeljárásból való elterelési lehetőségek szélesebb körű alkalmazására. Meg kell erősíteni a közvetítői és resztoratív eljárásokat, azaz a helyreállító igazságszolgáltatást. Fejleszteni kell a közösségi jóvátételi programokat. Bővíteni kell a szabadságelvonással nem járó intézkedések és szankciók körét.
- A szabadságelvonást ténylegesen csak végső és elengedhetetlenül szükséges esetben alkalmazzák.
- A kiskorú bűnelkövetők intézményi nevelését gyermekvédelmi, pedagógiai és reintegrációs szemlélet alapján szükséges újraszervezni. A javítóintézetek és fiatalkorúakat befogadó börtönök működésének középpontjában nem az elkülönítésnek és kontrollnak, hanem a fejlesztésnek, a terápiás támogatásnak és a társadalmi reintegrációnak kell állnia.
- Szükség van a helyreállító szemléletű pártfogó felügyelet kiépítésére, legalább a fiatalokat érintő ügyekben.
- A bűnelkövető gyerekek utógondozásához elengedhetetlen a szakemberek rendszeres képzése, szupervíziója és mentálhigiénés támogatása. Nélkülözhetetlen a gyerekek iskolai és munkaerő-piaci visszailleszkedésének támogatása; a családok és közösségek bevonása; a lakhatási és mentálhigiénés támogatások biztosítása; valamint hosszabb távú pártfogói és közösségi segítségnyújtás kialakítása azért, hogy a gyerek ne ugyanabba a veszélyes környezetbe térjen vissza, amely korábban hozzájárult a veszélyeztetettségéhez vagy bűnelkövetéséhez.
A fogva tartott szülők gyerekei
- A büntető igazságszolgáltatás teljes rendszerében – a rendőrségtől a büntetés-végrehajtásig – mihamarabb kötelezően érvényesíteni kell a gyerek legfőbb érdekének elvét minden, a fogva tartott szülők gyerekeit érintő döntés során is.
- Az ilyen gyerekeket tájékoztassák jogaikról az életkoruknak megfelelően, valamint kapjanak szükségleteikhez igazodó pszichés és szociális támogatást minden velük kapcsolatba kerülő állami szervtől.
- A jelenlegi, fél évente egyszeri kötelező alkalom helyett a nemzetközi ajánlásokhoz igazodó, rendszeresebb – lehetőség szerint heti – kapcsolattartási, találkozási alkalmat szükséges biztosítani nekik a börtönben fogva tartott szüleikkel. Ehhez gyermekbarát környezet, infrastruktúra és szakmailag felkészült személyzet kell, amely támogatja a gyerek-szülő kapcsolat érzelmi fenntartását.
Kik vagyunk?
Ez a Magyar Helsinki Bizottság blogja. Civil jogvédő egyesületünk abban segít, hogy ne hatalmaskodhassanak feletted az állami szervek vagy a rendőrség, hogy az üldözés elől menekülők védelmet kapjanak, és újra együtt lehessenek családjukkal. Segítünk, hogy legyen következménye annak, ha megsértik a jogaidat. Jogászainkkal azon dolgozunk, hogy mindig legyen hová fordulnod, ha sérelem ér.
Soundcloud
Iratkozz fel hírlevélre!
Első kézből kaphat havi összefoglalót arról, mi történik Magyarországon és a világban. Hatósági visszaélések, jogállamiság és minden más, ami emberi jogaink védelmével kapcsolatos.