„Ne kerülhessen
külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek” – szögezte le Sára Botond
fővárosi főispán. A minisztériumi egyeztetés éppen egy koraszülött,
egészségkárosodott roma kislányról folyt, akit nagyon szeretnének örökbe
fogadni, történetesen évek óra itt élő külföldiek. Mégis önkényesen elvették
tőlük a csecsemőt. A Magyar Helsinki Bizottságtól kértek segítséget. Most már
jogerős ítélet mondja ki: a kormányhivatal határozata törvénysértő volt.
Szokatlanul magas szintű szakmaközi egyeztetésre került sor 2023.
január 24-én a Belügyminisztériumban: egy öthónapos apátlan-anyátlan kislányról
folyt a purparlé. Nevezzük őt „Panninak”. A gyermekvédelmi szakma vezetői
mellett a megbeszélésen részt vett két helyettes államtitkár, a Budapest
Főváros Kormányhivatalát (BFKH) vezető főispán, három főosztályvezető, két
osztályvezető és egyéb vezetők, összesen 15 felelős személy.
A tanácskozás alaphangját Sára Botond BFKH-főispán adta meg a fentebb idézett kijelentésével. Miheztartás végett azt is kijelentette, hogy a kormányhivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy a család majd ne fogadhasson örökbe gyermeket.
Az illesztésnél felfeslik a törvény szövedéke
Itt a kormányhivatal vezetője arról a brit házaspárról beszélt, akik szeretnék „Pannit” örökbe fogadni, és akikhez az már 2022 novemberében oda került a gyerek. Nevezzük őket „Greenéknak”. Évek óta Magyarországon élnek, sőt már itteni örökbe fogadott kisfiuk is van, aki szintén roma.
A januári minisztériumi egyeztetésre azért volt szükség, mert akkor már állt a bál. Ugyan az ismeretlen szülőkre tekintettel a VII. kerületi gyámhivatal anyakönyvezte a babát, majd a II. kerületi örökbe fogadhatónak nyilvánította Pannit, és megindulhatott az ún. „illesztési eljárás”, azaz a felkészítés az örökbefogadásra, de a kormányhivatal közbeavatkozott. Visszavonatta a II. kerületi gyámhatósággal az örökbefogadást engedélyező határozatot. Leginkább arra hivatkoztak – méghozzá utólag –, hogy a szülő anya személye kideríthető lehetne, tehát értelmezésük szerint az ő szabályos engedélye nélkül nincsen lehetőség örökbe fogadni a csöppséget.
A gyereket januárban elvették a brit pártól, most ideiglenesen nevelőszülőknél van.
Pöttyös Panni
„Panninak” nem indult jól az élet. Alig múlt egy éves, mégis annyi sorcsapáson és fordulaton kellett átesnie, ami másnak hosszú időre elég volna. Korán és egészségkárosodással született meg. Anyja négy órával születése után hagyta magára a kórházban egy papírfecnivel, hogy lemond a kislányról, és örökbe adható. Beteg és roma gyerekek után nem kapkodnak a lehetséges hazai örökbefogadók. Így történt ez „Pannival” is.
A gyerekre vágyó párokat a hatóságok sorba állítják, és minél kevesebb előzetes igényük van, annál előbb kerülhetnek sorra. A legtöbb házaspár csecsemő, egészséges és nem roma gyereket szeretne. Így „Greenék” viszonylag elől álltak a sorban, ezzel együtt két család is megelőzte őket. A magyar családok – különböző indokokkal – mégis visszaléptek. „Greenék” előre léphettek.
Mellettük szólt a hasonló helyzettel indult örökbe fogadott kisfiuk is, akit szeretetben nevelnek.
Csakhogy, Kálmándy-Pap Ágnes, a fővárosi gyámügyi főosztály vezetője és a már a VIII. kerületi önkormányzatnál is főnöke, Sára Botond főispán szeretné megakadályozni, hogy külföldiek, különösen a „migráns” származású külföldiek magyar gyerekeket fogadhassanak örökbe. Márpedig a brit anyuka még afgán származású is. A főispánék ezek szerint arra sincsenek tekintettel, ha az örökbe fogadó már itt él, és gyereket nevel, tehát jogszabályi akadálya nem lenne az örökbefogadásnak. És főleg nincsenek tekintettel a gyerek mindenek felett álló érdekére sem. Mert ugyan mi történt volna „Pannival” a gyermekvédelmi intézményrendszer útvesztőiben, ha „Greenék” nem ragaszkodnának annyira hozzá?
Diszkriminatív és gyermekellenes eljárás
De ragaszkodnak. Így „Greenék” a kormányhivatal beavatkozása és a gyerek elszakítása után a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordultak. A házaspárhoz csatlakozott még a kislány egykori gyermekvédelmi gyámja, Szarvas Erika is, aki „Panni” érdekében nem volt hajlandó végrehajtani a gyámhivatal jogsértő utasításait. Karakánságát azzal „díjazták”, hogy a kislányt áttették egy másik gyámhoz, aki kevésbé volt eltökélt.
Tavasszal a bíróság ezt az elmozdítást is jogellenesnek találta, ebben a perben is a Magyar Helsinki Bizottság képviselte a gyámot.
Bár Beneda Attila, a családügyekért felelős helyettes államtitkár a januári minisztériumi egyeztetésen arról beszélt, miszerint megfontolandó volna olyan jogszabály-módosítás, hogy az itt élő külföldi állampolgárok ne fogadhassanak örökbe, de ilyen szabály egyelőre nincsen. Bármennyire vágyjon is rá Sára főispán.
Ilyen megkötés már azért sem lenne kívánatos, mert semmivel sem igazolható, hogy ez bármivel is szolgálná az örökbe adható gyerekek érdekét. Sőt – lásd „Panni” történetét –, éppen az ellenkezője igazolható. Így tehát a Sára főispán vezette kormányhivatal mindenféle jogalap nélkül különböztette meg hátrányosan „Greenékat”, amikor megakadályozta az örökbefogadási eljárást.
A diszkriminációt maga Sára főispán és Beneda helyettes államtitkár mondatai igazolták a perben, amiket a minisztériumi egyeztetésen adtak elő.
Igazi gyermekvédő ítélet
Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje sikeresen támadta meg a kormányhivatal határozatát, ami önkényesen akadályozta, hogy „Greenék” gondozhassák és örökbe fogadhassák „Pannit”. A Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete meg is semmisítette a jogsértő határozatot.
A bíróság kimondta: mivel nem vitatható, hogy „Panni” szülei ismeretlenek, ezért kizárólag az örökbe fogadhatóságáról határozhattak volna a hatóságok, ahogyan ezt korábban a II. kerületi gyámhatóság meg is tette. A kormányhivatal tehát törvényt sértett, amikor határozatával ezt megakadályozta. Az ítélet azt is megállapította, hogy a kormányhivatal megsértette a „Greenék” jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát, amikor a már megindult örökbefogadási eljárást megszakítva figyelmen kívül hagyták a számos jogszabály által garantált jogot, a gyermekek mindenek felett álló érdekét.
S ha ez nem volna elég, a kormányhivatal védhetetlen határozata megsértette az egyenlő bánásmód követelményét is. A Helsinki Bizottság ügyvédjének okirati bizonyítékokkal sikerült igazolni, hogy „Greenéknak” – mint az ítéletben szerepel –
„a magyar állampolgár örökbe fogadni kívánó szülőkkel szemben őket ért hátrányra a külföldi származásuk miatt került sor”.
A kívánatos végkifejlet
Vagyis egyesegyedül csak azért akarták megfosztani őket az örökbefogadás lehetőségétől, mert brit állampolgárok és az asszony afgán származású. Ez már önmagában igazolhatatlan, súlyos hatósági diszkrimináció. De ha hozzá vesszük még, hogy ez a fajta elvakult idegenellenesség „Pannit” meg a családban felnövekedés lehetőségétől akarta megfosztani, még visszataszítóbb ez az idegengyűlölet ösztönözte állami önkény. A kormány melldöngetve handabandázik „a gyermekvédelmi teljesítményéről”, de a propagandához képest „Panni” élete, jövője már nem számít neki.
„Bár az örökbefogadási eljárás, és így a bírósági perek is több szálon futnak, innentől kezdve már csak a bíróság gyorsaságán múlik, hogy mikor indulhat újra az örökbefogadási eljárás. Fontos volna, hogy »Panni« végre azokhoz a szülőkhöz kerülhessen, akiket a gyermekvédelmi szakemberek alapos vizsgálatot követően választottak ki, és akik alig várják, hogy újra karjukban tarthassák második gyermeküket”
– összegzi Győző Gábor ügyvéd, hogy mi is volna a
kívánatos és happy end-es végkifejlet.