2025. január 29.
“Két és fél éve hagytam el Oroszországot, mert nem kedvelem a diktatúrát, területi követeléseket a szomszédok felé és a korrupciót. Szóval Magyarországra költöztem” – kezdi az orosz standupos, és a közönség azonnal veszi az iróniát. Bár ha Oroszorszég felől nézzük, Magyarországon valóban viszonylag szabadon megfogalmazhatjuk a véleményünket, politizálhat valaki ellenzékben vagy vállalhatja fel a homoszexualitását. De ez nem szabad, hogy hálával vagy elégedettséggel öntsön el bennünket – épp ellenkezőleg!
2025. január 23.
Mit tesz a rendőrség egy olyan megkeresésre, amely szerint a szomszédok direkt a bejelentő ajtaja előtt állnak és hergelik a kutyáját nyávogó hangokkal és flakoncsattogtatással? Számos logikus válaszlépés létezik, de akármelyik is fordult meg a fejedben: nem azt.
2024. május 14.
Hol a határ a szükséges kellemetlenség és a megalázó bánásmód között? Milyen súlyos jogsértés esetében érdemes panaszolni a rendőri intézkedést vagy hatósági eljárást? Egyáltalán kérdés-e, hogy “milyen súlyos”? A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele úgy döntött egy számára megrázó élmény után, nem hagyja magát.
2024. február 14.
Mi jelzi a tolerancia hiányát, illetve mi fér bele a véleményszabadságba – ha fekete ruhás tüntetők megszakítanak egy zártkörű LMBT-témájú rendezvényt nacionalista zenéket bömböltetve és homofób, megalázó szövegű molinókat lengetve, vagy ha valaki leönti az egyik ilyen molinót? Epikus történet, egyelőre lezárás nélkül.
2023. április 25.
Intimszoba, fegyvertelen felügyelők, kézműves foglalkozások. Kovács Petra és Krámer Lili kriminológusok, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai, meglátogattak egy portugál női börtönt – ezzel kapcsolatban mesélnek itthon elképzelhetetlen sajátságokról, a portugál börtönrendszerről, a magyar és portugál intézmények közötti különbségekről.
2023. március 29.
Nagyságrendekkel könnyebb és sokkal gyorsabban lehet börtönbe kerülni, ha valaki már eleve a társadalom perifériáján él. Még csak bűnt sem kell elkövetni hozzá, elegendő a szabálysértés legenyhébb formája is. Ilyet már biztosan mindannyian elkövettünk – valószínűleg következmények nélkül. Miért büntetik mégis azokat az élethelyzeteket, amikre a szociális ellátórendszernek kellene válaszolnia?
