Az Ukrajnából elmenekült, tanköteles gyerekeknek iskolapadban a helyük. A társas tanuláshoz az államtól minden segítséget meg kell kapniuk. Az elmúlt időszakban sok megkeresés érkezett a Magyar Helsinki Bizottsághoz a témával kapcsolatban.
Köztudott, hogy 2010 óta a magyar kormány a partnerinél jóval szívélyesebb kapcsolatot tart fenn Putyin Oroszországával. Ukrajna lerohanása óta ugyan van némi változás, de Budapest még mindig gesztusokat tesz Moszkvának. Mi a helyzet az orosz illiberális rezsim elől ide menekülőkkel? Befogadja őket, menedékjogi védelmet biztosít nekik a magyar állam? Nem, mindent elkövet inkább, hogy ne kelljen megtennie. Anatolij Lazarev rakétamérnök-vállalkozó ügye is ezt példázza.
Horvátország jogszerűtlenül utasított ki egy sokgyermekes menedékkérő afgán családot 2017-ben – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet alapjául szolgáló ügy halálos áldozata egy hatéves kislány volt. Madina tragédiája felkavaró példája annak a kíméletlen migrációs politikának, amely hasonló a magyar gyakorlathoz.
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy uniós jogba ütközik a menedékkérők válogatás nélküli visszakényszerítése Szerbiába. A kormány újabb jogsértéssel válaszolna a helyzetre: lengyel mintára az Alkotmánybíróságot kívánja eszközként használni arra, hogy kibújhasson a kötelező bírósági ítélet végrehajtása alól. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz az emberi jogok védelme és az uniós jog tiszteletben tartása érdekében.
Olyan menekülteknek és bevándorlóknak az alkotásait mutatja be a józsefvárosi kiállítás, akiknek az első menedékük saját képzeletük volt. Az már a mi dolgunk, hogy ne csak ecsetet és vásznat kapjanak tőlünk, hanem valódi esélyt az emberhez méltó életre.
Abouzar Soltani és 12 éves fia, Armin 988 nap után kapott menedékjogi védelmet Magyarországon. Ebből 553 napot töltöttek jogellenesen fogva tartva a röszkei tranzitzónában. Kivételes történet az övék. Mégis sok általános tanulsággal szolgál arról, hogyan működik nálunk a menekültügyi rendszer, mennyire érvényesülhet az Alaptörvényünkbe is belefoglalt menedékjog.
A Magyar Helsinki Bizottság menekülő ügyfelét minden vizsgálat és személyes körülményei figyelembevétele nélkül zsuppolták vissza Szerbiába. Öt év alatt 72 ezer esetben történt ilyen. Csütörtökön arról is döntenek a strasbourgi bírák, hogy az ún. „visszakényszerítések” vajon kollektív kiutasításnak számítanak-e, mert ha igen, akkor végre meg kell szüntetni ezt a rendőrállami gyakorlatot.
Decemberben mondta ki az Európai Unió Bírósága, hogy a visszakényszerítések is az uniós jogba ütköznek. Hét hónap alatt azonban semmit sem változtatott a gyakorlatán az Orbán-kormány, ezért még az uniós határőrizeti ügynökség is felfüggesztette itteni tevékenységét. Csütörtökön a strasbourgi bíróság hirdet ítéletet arról, mennyiben egyeztethető össze a hazai rendőrállami gyakorlat az Emberi jogok Európai Egyezményével. Eddig több mint 72 ezer visszakényszerítést regisztrált a rendőrség. Kérdezz-felelek.
Augusztus 5-én a nyírbátori idegenrendészeti fogdán fogva tartott 52 külföldi nagy többsége megtagadta, hogy az őrizeti hely által biztosított ételből egyen. Augusztus 11-én a győri idegenrendészeti őrizetesek nagy része is csatlakozott a tiltakozáshoz. Kik azok az emberek, akiket ott tartanak fogva? Egy tipikus személyes történet és kérdezz-felelek a Magyar Helsinki Bizottságtól.