Menekültek és külföldiek
„A rendszer célja az volt, hogy feladják” – élet a tranzitzónában
Kovács Tímeát, a Magyar Helsinki Bizottság szegedi ügyvédjét kérdeztük a határzár bevezetésétől a tranzitzónák bezárásáig (2015-2020) folytatott menekülteket segítő munkájáról. Tapasztalatai arról árulkodnak, hogy a politikai szándék a biztonságot kereső emberek megtörésére irányult.
Egy orosz menekült segít ukrán menekülteknek – és ettől Magyarország is jobb hely lesz
Milyen esélyei vannak a túlélésre egy pacifista, meleg pszichológusnak? Csodásak, az erőszakmentesség a hosszú élet titka – kivéve Oroszországban. Példátlan módon most az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is azonnal belátta ezt és menekültként elismerte a Magyar Helsinki Bizottság orosz ügyfelét, Alexandert. Tehát a magyar hatóságok is így látják: Oroszországban veszélyben van az élete annak, aki felszólal a háború ellen és egy szexuális kisebbség tagja. Alexander Magyarországon nemcsak esélyt kapott egy biztonságos, nyugodt életre, hanem segít is azoknak, akik súlyos háborús és családi traumákon estek át.
Orosz ellenzékiek Magyarországon: az emberi jogok létkérdés, nem luxus
“Két és fél éve hagytam el Oroszországot, mert nem kedvelem a diktatúrát, területi követeléseket a szomszédok felé és a korrupciót. Szóval Magyarországra költöztem” – kezdi az orosz standupos, és a közönség azonnal veszi az iróniát. Bár ha Oroszorszég felől nézzük, Magyarországon valóban viszonylag szabadon megfogalmazhatjuk a véleményünket, politizálhat valaki ellenzékben vagy vállalhatja fel a homoszexualitását. De ez nem szabad, hogy hálával vagy elégedettséggel öntsön el bennünket – épp ellenkezőleg!
Így lökték utcára a kárpátaljai menekülő családokat
Átmeneti megoldás született a Kocson kilakoltatott családoknak. Bakonyi Anikó és Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársai értékelik a helyzetet augusztus 23-án.
Hová lettek a menekülők a déli határról?
A szerb hadsereg és rendőrség összeszedte és délebbre telepítette át a magyar határon keresztül az uniós területre bejutni akaró külföldieket. A szabálytalan határátlépések száma így töredékére esett. Lecsökkent tehát a sokszor erőszakos vissza- és átkényszerítések száma is, de nem azért, mert a magyar állam jobb belátásra tért, hanem mert a szerb kormányerő választást akar nyerni. Hogy látják ezt Szerbiában? A Magyar Helsinki Bizottság úti beszámolója.
11 mellbevágó adat a világ menekültügyi helyzetéről
Tavaly egy év alatt minden eddiginél többel, 19,1 millióval emelkedett a menekültek száma a világban – állapítja meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Global Trends 2022 éves jelentése. A növekedés legnagyobb részét az ukrán és afgán menekülők adták. A növekedés üteme eddig idén sem csökkent, az ENSZ becslése szerint már 110 millió menekülő felett járunk.
Szeptemberben az ukrán gyerekeknek is becsöngetnek
Az Ukrajnából elmenekült, tanköteles gyerekeknek iskolapadban a helyük. A társas tanuláshoz az államtól minden segítséget meg kell kapniuk. Az elmúlt időszakban sok megkeresés érkezett a Magyar Helsinki Bizottsághoz a témával kapcsolatban.
Újabb pingpong játszma egy orosz menekülővel
Köztudott, hogy 2010 óta a magyar kormány a partnerinél jóval szívélyesebb kapcsolatot tart fenn Putyin Oroszországával. Ukrajna lerohanása óta ugyan van némi változás, de Budapest még mindig gesztusokat tesz Moszkvának. Mi a helyzet az orosz illiberális rezsim elől ide menekülőkkel? Befogadja őket, menedékjogi védelmet biztosít nekik a magyar állam? Nem, mindent elkövet inkább, hogy ne kelljen megtennie. Anatolij Lazarev rakétamérnök-vállalkozó ügye is ezt példázza.
Gyermekélet volt a visszakényszerítés ára
Horvátország jogszerűtlenül utasított ki egy sokgyermekes menedékkérő afgán családot 2017-ben – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet alapjául szolgáló ügy halálos áldozata egy hatéves kislány volt. Madina tragédiája felkavaró példája annak a kíméletlen migrációs politikának, amely hasonló a magyar gyakorlathoz.
A látszat csal: az alkotmányos konfliktus nem „a migránsokról” szól
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy uniós jogba ütközik a menedékkérők válogatás nélküli visszakényszerítése Szerbiába. A kormány újabb jogsértéssel válaszolna a helyzetre: lengyel mintára az Alkotmánybíróságot kívánja eszközként használni arra, hogy kibújhasson a kötelező bírósági ítélet végrehajtása alól. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz az emberi jogok védelme és az uniós jog tiszteletben tartása érdekében.
A jövő vásznai kiállítás a múlt sebeiről is szól
Olyan menekülteknek és bevándorlóknak az alkotásait mutatja be a józsefvárosi kiállítás, akiknek az első menedékük saját képzeletük volt. Az már a mi dolgunk, hogy ne csak ecsetet és vásznat kapjanak tőlünk, hanem valódi esélyt az emberhez méltó életre.
Győzedelmi ének: nyújtottak feléje védő kart!
Abouzar Soltani és 12 éves fia, Armin 988 nap után kapott menedékjogi védelmet Magyarországon. Ebből 553 napot töltöttek jogellenesen fogva tartva a röszkei tranzitzónában. Kivételes történet az övék. Mégis sok általános tanulsággal szolgál arról, hogyan működik nálunk a menekültügyi rendszer, mennyire érvényesülhet az Alaptörvényünkbe is belefoglalt menedékjog.
Össze is verték, mielőtt átzsuppolták Szerbiába
A Magyar Helsinki Bizottság menekülő ügyfelét minden vizsgálat és személyes körülményei figyelembevétele nélkül zsuppolták vissza Szerbiába. Öt év alatt 72 ezer esetben történt ilyen. Csütörtökön arról is döntenek a strasbourgi bírák, hogy az ún. „visszakényszerítések” vajon kollektív kiutasításnak számítanak-e, mert ha igen, akkor végre meg kell szüntetni ezt a rendőrállami gyakorlatot.
Határ menti rendőrállami eljárásokról döntenek Strasbourgban
Decemberben mondta ki az Európai Unió Bírósága, hogy a visszakényszerítések is az uniós jogba ütköznek. Hét hónap alatt azonban semmit sem változtatott a gyakorlatán az Orbán-kormány, ezért még az uniós határőrizeti ügynökség is felfüggesztette itteni tevékenységét. Csütörtökön a strasbourgi bíróság hirdet ítéletet arról, mennyiben egyeztethető össze a hazai rendőrállami gyakorlat az Emberi jogok Európai Egyezményével. Eddig több mint 72 ezer visszakényszerítést regisztrált a rendőrség. Kérdezz-felelek.
Mi történik a Nyírbátorban fogva tartott külföldiekkel?
Augusztus 5-én a nyírbátori idegenrendészeti fogdán fogva tartott 52 külföldi nagy többsége megtagadta, hogy az őrizeti hely által biztosított ételből egyen. Augusztus 11-én a győri idegenrendészeti őrizetesek nagy része is csatlakozott a tiltakozáshoz. Kik azok az emberek, akiket ott tartanak fogva? Egy tipikus személyes történet és kérdezz-felelek a Magyar Helsinki Bizottságtól.
Kik vagyunk?
Ez a Magyar Helsinki Bizottság blogja. Civil jogvédő egyesületünk abban segít, hogy ne hatalmaskodhassanak feletted az állami szervek vagy a rendőrség, hogy az üldözés elől menekülők védelmet kapjanak, és újra együtt lehessenek családjukkal. Segítünk, hogy legyen következménye annak, ha megsértik a jogaidat. Jogászainkkal azon dolgozunk, hogy mindig legyen hová fordulnod, ha sérelem ér.
Soundcloud
Iratkozz fel hírlevélre!
Első kézből kaphat havi összefoglalót arról, mi történik Magyarországon és a világban. Hatósági visszaélések, jogállamiság és minden más, ami emberi jogaink védelmével kapcsolatos.