Horvátország jogszerűtlenül utasított ki egy sokgyermekes menedékkérő afgán családot 2017-ben – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet alapjául szolgáló ügy halálos áldozata egy hatéves kislány volt. Madina tragédiája felkavaró példája annak a kíméletlen migrációs politikának, amely hasonló a magyar gyakorlathoz. A Magyar Helsinki Bizottság a menedékkérő áldozatok ügyének előmozdítása érdekében beavatkozóként vett részt a strasbourgi eljárásban.
2017 novemberében egy Afganisztánból menekülő, 14 fős család érkezett Szerbiába. Az édesanya hat kiskorú gyermekével igyekezett Szerbiából Horvátországba jutni, a család többi tagja pedig Szerbiában várakozott.
A horvát eljárás
A zöldhatáron átkelve horvát rendőrök tartóztatták fel családot és arra utasították őket, hogy azonnal térjenek vissza Szerbiába. Bár az édesanya elmondta, kimerültek és menedéket kérnek, a rendőrök ahelyett, hogy a legközelebbi rendőrőrsre kísérték volna a családot, autóba ültették őket és visszavitték őket a határhoz.
Ott azt mondták nekik, a vonatsíneket követve gyalogoljanak vissza Szerbiába. Pár perccel később vonat gázolta halálra a hat éves Madinát, akinek életét a legközelebbi állomásra kiérő orvosok már nem tudták megmenteni.
A többiek visszatértek Szerbiába. 2018 tavaszán a 13 fős nagycsalád ismét átlépte a szerb-horvát határt, és menedéket kért a horvát hatóságoktól. Ezt követően a tovarniki őrzött szálláson helyezték el őket, ám szabad mozgáshoz és jogi képviselethez való jogukat korlátozták. Az immár kilenc gyerek és szüleik fogvatartása két hónapig tartott. Védelmet ezután sem kaptak védelmet a horvát hatóságoktól, így többszöri próbálkozás után Szlovéniába mentek tovább.
A strasbourgi eljárás
A család ügye az Emberi Jogok Európai Bíróságához került. A Magyar Helsinki Bizottság az ügyben elsősorban a gyermekek mindenek felett álló érdekeire tekintettel avatkozott be, hangsúlyozva azt a strasbourgi bíróság által is lefektetett elvet, hogy a gyermekek szélsőséges sérülékenysége fontosabb a menedékügyük elbírálásánál, mint az, hogy szabálytalanul lépnek be az országba.
A strasbourgi bíróság visszaigazolta a Magyar Helsinki Bizottság megállapításait. Az ítélet megállapította, hogy a horvát állam megsértette a kínzás, megalázó és embertelen bánásmód tilalmát, mikor a gyermekeket egy szigorúan őrzött intézetben tartottak fogva két hónapig. A gyermekek a bezártságot ugyanis olyan súlyos traumaként élhetik meg, amely önmagában elegendő ahhoz, hogy azt a gyermek foglyok kínzásként és megalázásként éljék meg.
A bíróság megállapította azt is, hogy a horvát hatóságok megsértették Madina élethez való jogát is, mert nem folytattak le megfelelő nyomozást azoknak a körülményeknek a feltárása érdekében, amelyek a kislány halálához vezettek. Bár a bíróság hangsúlyozta azt, hogy nem tiszte megállapítani, hogy a horvát rendőrség konkrétan felelőssé tehető-e azért, hogy Madinát vonat gázolta halálra, ám a strasbourgi bírák hozzátették azt is, hogy a tragédiát közvetlenül megelőző intézkedés során a rendőrök egyértelműen figyelmen kívül hagyták a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat.
A rendőrök nem vették figyelembe, hogy az elcsigázott hat gyerek és az anya a novemberi éjszakában fokozottan ki volt téve a veszélyeknek. Visszakényszerítésük a nyilvánvalónál is kockázatosabb volt.
Mivel a rendőrség anélkül zavarta vissza a családot a határ szerb oldalára, hogy a családtagok egyéni helyzetét megvizsgálták volna, illetve a családnak eleve nem lett volna módja máshogyan menedéket kérni, a bíróság azt is megállapította, hogy Horvátország megsértette a kollektív kiutasítás tilalmát is.
A magyar hozzáállás
Érdemes felidézni azt, hogy a balkáni migrációs útvonal országai közül Magyarország volt az első olyan, ahol legalizálták a kollektív kiutasítás nemzetközi jogban tiltott gyakorlatát. Egy 2016-os törvénymódosításnak köszönhetően a magyar rendőrség mindenkit a határ szerb oldalára kényszeríthetett, akit a határtól számított 8 km-es sávon belül fogtak el. 2017 márciusától a 8 km-es limit megszűnt, azóta ha az országban bárhol illegális tartózkodóra bukkan a rendőrség, bármilyen jogi eljárás lefolytatása nélkül határon kívülre kényszerítheti.
2016 óta a hazai rendőrség több mint 123 ezer jogszerűtlen visszakényszerítést hajtott végre. Ebből 64 457-et 2021-ben. Pedig az Európai Unió Bírósága már tavaly decemberben megállapította, hogy a vonatkozó hazai szabályozás ellentétes az Unió jogával.
Majd 2021 júliusában, az Emberi Jogok Európai Bírósága is elmarasztalta a magyar államot egy visszakényszerített menedékkérő ügyében. A strasbourgi bírák kimondták, hogy a magyar hatóságok megsértették a kollektív kiutasítás tilalmát, amikor is a menedékkérőt azonosítása és egyéni helyzetének figyelembe vétele nélkül kényszerítettek úgy a határ túloldalára, hogy menedéket közben más módon az áldozat nem kérelmezhetett. Amint azonban látható, a jogsértő gyakorlat folytatásának ez az ítélet sem szabott gátat.
Nem mehet ez így tovább
A magyar kormány által elsőként legalizált tömeges visszakényszerítési gyakorlat minden bizonnyal nagyban hozzájárult ahhoz, hogy más, a balkáni útvonalon lévő ország is hasonlóan jár el. Ez az embertelen gyakorlat vezetett Madina halálához és más tragédiákhoz.
Bár a magyar kormány a kötelező bírósági ítéletek és az Alkotmánybíróság minapi döntése ellenére sem mutat hajlandóságot arra, hogy a jogsértő gyakorlat felszámolja, bízunk benne, hogy Madina családjának ügyében hozott ítélet mégis egyértelmű üzenetet jelent az európai kormányzatoknak: a határmenti visszakényszerítések gyakorlata és a menekültügyi rendszerekhez való hozzáférés megtagadása súlyos emberi jogi visszaélésekhez, szélsőséges esetben akár gyermekek halálához is vezethet.