strasbourgi_bíróság

2021. december 17.

Gyermekélet volt a visszakényszerítés ára

Horvátország jogszerűtlenül utasított ki egy sokgyermekes menedékkérő afgán családot 2017-ben – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítélet alapjául szolgáló ügy halálos áldozata egy hatéves kislány volt. Madina tragédiája felkavaró példája annak a kíméletlen migrációs politikának, amely hasonló a magyar gyakorlathoz.

2021. december 1.

„Azt mondta a rendőr a másiknak, hogy nyalassa le velem a bakancsát” – a megtorlatlan rendőri erőszak anatómiája

Rendőrök úgy emeltek ki, fektettek földre és bilincseltek meg egy 57 kilós asszonyt, hogy az egyik karja gyakorlatilag kitört vállból, a másik meg könyöknél eltörött. Az eset nem 2006 forró őszén történt Budapesten, hanem pár éve egy vidéki városban. „Magdolna” most kameránknak mondja el, mit tettek vele.

2021. július 7.

Össze is verték, mielőtt átzsuppolták Szerbiába

A Magyar Helsinki Bizottság menekülő ügyfelét minden vizsgálat és személyes körülményei figyelembevétele nélkül zsuppolták vissza Szerbiába. Öt év alatt 72 ezer esetben történt ilyen. Csütörtökön arról is döntenek a strasbourgi bírák, hogy az ún. „visszakényszerítések” vajon kollektív kiutasításnak számítanak-e, mert ha igen, akkor végre meg kell szüntetni ezt a rendőrállami gyakorlatot.

2021. július 5.

Határ menti rendőrállami eljárásokról döntenek Strasbourgban

Decemberben mondta ki az Európai Unió Bírósága, hogy a visszakényszerítések is az uniós jogba ütköznek. Hét hónap alatt azonban semmit sem változtatott a gyakorlatán az Orbán-kormány, ezért még az uniós határőrizeti ügynökség is felfüggesztette itteni tevékenységét. Csütörtökön a strasbourgi bíróság hirdet ítéletet arról, mennyiben egyeztethető össze a hazai rendőrállami gyakorlat az Emberi jogok Európai Egyezményével. Eddig több mint 72 ezer visszakényszerítést regisztrált a rendőrség. Kérdezz-felelek.

2021. április 22.

Bilincsbe verték a semmiért, Strasbourgig kellett menni az igazáért - videó

Csúcs Zsombor ügye Kőbányán indult, Strasbourgig jutott. Az akkor 23 éves egyetemistát egy el nem követett szabálysértésért állították elő. A rendőrök számos sérülést okoztak neki, szidalmazták és bilincsbe verték. Itthon az ügyészség nem talált bizonyítékot a bántalmazására. Nem talált, mert a kellő nyomozati cselekményeket nem végezte el. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele a strasbourgi bírósághoz fordult, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig igazat adott neki. Most elmondja, mi is történt vele.

2020. november 14.
2020. november 8.

November 8.: a Helsinki Bizottság mint panaszos nyert pert a strasbourgi bíróságon (2016)

A strasbourgi bíróság négy éve kimondta, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt ügyek számának kiadását. Az ítélet jelentősége messze túlmutat az egyedi eseten: a Nagykamara először ismerte el, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.

2020. november 4.
2020. október 7.

Mi történik nálunk a strasbourgi ítéletekkel? - podcast

Több strasbourgi ítélet végrehajtása nem zárul le azzal, hogy az állam kifizeti a panaszosnak a megítélt sérelmi díjat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a rendszerszintű problémáknál többet akar. Olyan határozott intézkedéseket vár el az államtól, amelyek megakadályozzák a hasonló jogsértéseket. A magyar állam igencsak adós az ilyen ítéletek végrehajtásával, háromnegyedüket még nem zárta le a strasbourgi ítéletek végrehajtását felügyelő Miniszteri Bizottság (MT).

2020. október 5.

Október 5.: René Cassin születése napja (1887)

A jog és az erkölcs összekapcsolásán munkálkodott. Nehéz ügy. Bár hatalmas elméleti felkészültséggel rendelkezett, nem volt szobatudós. Egész életében a közélet sűrűjében forgolódott, mégpedig úgy, hogy pártban vagy parlamentben sohasem vállalt tisztséget. Francia volt és kozmopolita. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyik megszövegezője és néhány évig a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságnak az elnöke is volt René Samuel Cassin.

2020. szeptember 28.

Szeptember 28.: ma van az információszabadság világnapja

Az információszabadság alapjog, sőt egyenesen emberi jog. Ez az összefüggés jó ideje ismeretes, az Emberi Jogok Európai Egyezményének katalógusába mégsem került be a közérdekű adatok nyilvánosságának védelme. Ezzel együtt is a strasbourgi bíróság néhány éve mégiscsak ítélkezik információszabadsággal kapcsolatos ügyekről. Ebben a Magyar Helsinki Bizottságnak megvan a maga jogtörténeti szerepe.

2020. szeptember 25.

Szeptember 25.: rendőri brutalitás áldozatai nyertek strasbourgi pert (2012)

A motorozó Réti Gergelyt és akkori barátnőjét, Fizli Z. V.-t, a Magyar Helsinki Bizottság későbbi ügyfeleit 2006-ban egy októberi hajnalon két rendőr állította meg. A két panaszos szerint a rendőrök megverték őket: először Rétit kezdték el ütni, majd megbilincselték, és amikor a földön volt, egy rendőr annyi ideig fojtogatta, hogy elveszítette eszméletét. Amikor Fizli a védelmére kelt, őt a földre lökte egy másik rendőr, a nő arcára térdelt és a fejét többször a betonhoz vágta.

2020. szeptember 22.

Szeptember 22.: tilos a menedékkérőt indokolatlanul őrizetbe venni (2015)

A strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletében kimondta, Magyarország megsértette a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfeleinek emberi jogait, amikor nyomós indok nélkül őrizetbe vette őket. Mint látható, a gyakorlat korábban sem volt hibátlan. Jelentős különbség, hogy ma már be sem engedik ide az üldözötteket, hogy segítséget kérhessenek.

2015. március 23.

„A börtön ablakába soha nem süt be a nap”

Nincs új a nap alatt. Már a XIX. század végén túlzsúfoltsággal küszködtek a hazai börtönök. Az állam költséges börtönépítésekbe kezdett. Jórészt akkoriban húzták fel azokat a megyeszékhelyi börtönöket, amelyekben ma a legnagyobb a zsúfoltság. Igaz, a cellák akkor magánzárkának készültek, és ma akár 4–6 fogvatartottat helyeznek el bennük.

2014. december 2.

Vakok és fogatlanok világa

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint embertelen bánásmódnak minősül a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés, amely megfoszt a szabadulás ésszerű esélyétől. Vajon a – házelnök szavai szerint – „strasbourgi idiótáknak” a „felháborító döntése” (©miniszterelnök) csakis a saját szórakozásukra és az igazságszerető emberek bosszantására született volna?Fiatalkorúak kivégzése Iránban 2005-benA strasbourgi bíróság fontos lépést tett a jogállami büntetések humanizálása felé. Rögzítette, hogy ugyan lehet élete végig börtönben az elkövető, de emberi lénytől nem vehetjük el igazságosan a reményt, vagyis nem semmisítjük meg emberségében (jogi értelemben: emberi méltóságában) – minderről korábban már részletesebben is írtunk. Nem az áldozatok és a túlélő családtagok jogai versenyeznek tehát a bűnösök jogaival. Az ítélet nem a bűnről, hanem a büntetésről rendelkezik, a modern büntetési rendszerről, amelyet egy demokratikus, az emberi jogokat tiszteletben tartó jogállam tart fenn és a büntetésről, amelyet végrehajt.