„Győzött az információszabadság Strasbourgban!” –
jelentettük be diadalmasan 2016-ban. És nem túloztunk. Az Emberi Jogok Európai
Bíróság (EJEB) Nagykamarája előtt zajló perben ugyanis valóban jogfejlesztő,
európai jelentőségű ítélet született. A bíróság kimondta, hogy a magyar állam
megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát,
amikor a rendőrség megtagadta a kirendelt védők nevének és az általuk vitt
ügyek számának kiadását egyesületünk számára. Az ítélet jelentősége messze
túlmutat az egyedi eseten: a Nagykamara először ismerte el, hogy az Emberi
Jogok Európai Egyezménye védi a közérdekű adatok megismerésének jogát.
A Magyar Helsinki Bizottság 2011-ben azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert korábban a magyar Legfelsőbb Bíróság háromszor is úgy döntött, hogy a rendőrség által kirendelt, állam által fizetett védők neve és az általuk vitt ügyek száma nem nyilvános adat, és azokat nem kell kiadni a szervezetnek. A Magyar Helsinki Bizottság a szóban forgó adatokkal azt szerette volna felmérni: mennyire van elterjedve az a rossz gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon néhány ügyvédet rendeli ki védőként, ami veszélyezteti a terheltek hatékony védelmét.
Az adatok kiadásának megtagadása jogszerű cél nélkül korlátozta a Magyar Helsinki Bizottságot a nyilvános kontroll gyakorlásában. A közérdekű adatok megismerése nélkül pedig tájékozott véleményt sem lehet formálni a köz ügyeiről, ezért az ilyen eljárás sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az ügy emiatt túlmutat a kirendelt védőkre vonatkozó adatokon: a strasbourgi bíróság legfelsőbb fórumának most először kellett állást foglalnia arról, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a véleménynyilvánítás szabadságát kimondó 10. cikke védelemben részesíti-e a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát is. A kérdés elvi jelentőségét mutatja, hogy az ügyet egyből a strasbourgi bíróság 17 bíróból álló Nagykamarája elé utalták – az EJEB ugyanis több korábbi döntésében az Egyezmény által védett jogként kezelte a közérdekű adatokhoz való jogot, de a Nagykamara addig nem foglalt állást a kérdésben.
A Magyar Helsinki Bizottság kontra Magyarország ügy emiatt nemzetközi szinten is jelentős érdeklődést váltott ki: például harmadik félként beavatkozott az ügybe több külföldi civil szervezet és a brit kormány is.
Az EJEB döntésében megállapította, hogy a magyar állam megsértette a Magyar Helsinki Bizottság véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A döntés azért is jelentős, mert Strasbourg előtt peresíthetővé teheti a közérdekű adatok kiadásának megtagadását akkor is, ha a hazai jogszabályok alapján ez nem lenne lehetséges.
A Nagykamara előtti meghallgatáson a Magyar Helsinki Bizottságot az atlatszo.hu ügyvédei segítették.