Jogállamiság

2022. augusztus 4.

Három egyszerű és olcsó lépésben javíthatóak az EU-s források elosztásának közérdekű adatai

A tisztességes kormányzás alapja, hogy a polgárok részletes információhoz jussanak arról, államuk mire költi a közösség pénzét – legyen az hazai vagy EU-s adófizetők pénze. A magyar államnak a saját forrásait és az uniós támogatásokat is átláthatóan kellene kezelni. A Budapest Intézet vendégposztja arra mutat rá, hogyan lehetne a hazánkban elköltött uniós pénzekkel kapcsolatos adatokat, melyek közadatnak számítanak, professzionálisabban és közérthetőbben közzétenni. Pár lépéssel érdemben javítható lenne Magyarország Nyílt Adat Érettségi Indexe.

2022. július 28.

Az országnak pénzt, a jogállamnak életet!

Hogy mielőbb uniós pénzekhez jusson az ország, ahhoz a kormányerőnek el kellene viselnie a mostaniaknál erősebb jogállami garanciákat. Nagyvonalú ajánlat, és minden szempontból a mi érdekeinket szolgálja. A kormány mégis vonakodik. Az ő nem akarását mi, polgárok nyögjük leginkább: se pénz, se jog.

2022. július 12.
2022. április 27.
2022. március 31.
2022. március 30.

Juci és Laci kalandjai Nemjogállamországban

A Magyar Helsinki Bizottság hatrészes, egyperces animációkból álló sorozata jogállamról és Magyarországról mesél. Valóságos példákkal illusztrált, közérthető, mégis feszes bemutatása mindez azoknak a jogállami kritériumoknak, amelyekről Varga Judit igazságügyi miniszternek ugyan nincsen tudomása, de amelyek teljesülése jogállammá emel egy országot.

2022. március 25.

Veszélyhelyzeti rendeletek önös politikai célokra

Veszélyhelyzet alatt különleges jogrend működik Magyarországon. Most is. Érdemes felidézni, a kormány szerint egyebek mellett milyen rendeletei szolgálták volna még „a humánjárvány megelőzését, kezelését, felszámolását, továbbá káros hatásainak megelőzését, illetve elhárítását”. Vagy ha azt nem, a kormány aktuális politikai érdekeit és a hatalomkoncentrációt. Listánk hosszú, de nem teljes körű.

2022. február 14.

Az uniós lopáselhárítás sikere is múlik majd a szerdai ítéleten

Az Európai Unió Bírósága szerdán hirdet ítéletet azokban a perekben, amit a magyar és a lengyel kormány indított az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a jogállamisági feltételrendszer megfúrásáért. A főtanácsnok két hónapja azt javasolta, hogy az uniós bíróság utasítsa el Budapest és Varsó keresetét. Mire számíthatunk, ha így lesz, mire, ha nem?

2021. december 2.

Mi fán terem az a jogállamisági feltételrendszer, amit annyira nem akar a kormány?

Az Európai Unió Bírósága (EUB) főtanácsnoka ma ismertette az indítványait azokban a perekben, amit a magyar és a lengyel kormány indítottak az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban. A főtanácsnok azt javasolja, hogy az uniós bíróság utasítsa el Budapest és Varsó keresetét. Most elmondjuk, mire számíthatunk, ha az eddig csigatempó felgyorsul, és végre működni kezd az új uniós lopáselhárító. ‌

2021. július 6.

Egy bírónő meghurcolása, avagy fenyegetés minden magyar bírónak

Alkalmatlanná nyilvánította a főnöke azt a bírónőt, aki korábban az Európai Unió Bíróságához fordult, mert úgy vélte, uniós jogot sérthetnek az egyik törvény rendelkezései. Az ügy arra világít rá, hogy az ítélkező bírók mennyire kiszolgáltatottak a nyomásgyakorlásnak, és milyen könnyű a szervezeten belülről aláásni a függetlenségüket.

2021. május 3.

Még nem győztél, ha te vagy az első a bírói pályázaton

Az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette azt a szabályozást, amely csak nagyon szűk körben teszi lehetővé a bírói álláspályázatokat elbíráló döntések felülvizsgálatát. Az Országgyűlés szeptemberig módosíthatja törvényt. Azaz legalább őszig maradhatnak a szabálytalanul elbírált pályázatok jogkövetkezmények nélkül, így akár olyan bírák is kinevezést kaphassanak, akik egyébként rangsorban hátrább kerültek. Ez eddig sem csupán elméleti lehetőség volt. Az alábbi eset is jól mutatja ezt: egyetlen bírói pályázónál is négyszer hagyták figyelmen kívül a pontozást.

2021. április 28.

Magyarországi civil kórkép a jogállamról

Készül az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Ehhez szolgáltatott együtt anyagot az Európai Bizottság kérdéssorára válaszolva nyolc magyar civil szervezet. A tavalyi (első) jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításaihoz képest a helyzet a civil szervezetek szerint majdnem minden tekintetben tovább romlott. A kormányerő a járványhelyzetet kihasználva tovább erősítette eddig is hegemón helyzetét. A civil szervezetek 2020. március eleji közös jelentését szemlézzük.

2021. április 23.

A Kúria nem viselkedhet uniós bíróságként, mert nem az

A luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróság (EUB) főtanácsnoka múlt héten egyértelművé tette, hogy hiába teszi lehetővé a hazai szabályozás és hiába született már ilyen ítélet, de annak megítélésben, hogy egy magyar bíró EUB-hoz intézett megkeresése elfogadhatatlan-e, csak egyetlen fórum dönthet jogszerűen, és ez maga az EUB. A főtanácsnoki indítvány mind az uniós jog hazai alkalmazhatóságát, mind a magyar bírák függetlenségét közvetlenül érinti.

2021. április 14.

Patyi András újabb fontos küldetése

A miniszterelnök lojális embere lett a Kúria második számú vezetője. Patyi Andrást hat évre nevezték ki a Kúria elnökhelyettesének. Varga Zs. Andráshoz, a Kúria jelenlegi elnökéhez hasonlóan Patyi sem egy hosszú bírói életpálya után került a bírósági szervezet csúcsára. Viszont többször adta jelét a kormány iránti elkötelezettségének. Összefoglaló Patyi András pályafutásának a Kúria elnökhelyettesi kinevezése szempontjából fontos állomásairól.

2021. február 2.

Hüpp-hüpp-hüpp, Barba-trükk: veszélyhelyzet 3.0

A kormány újabb múlt pénteken veszélyhelyzetet hirdetett ki február 8-tól. Szintén péntek este a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a harmadik felhatalmazási törvényt is. Ezek a jogalkotási „bravúrok” újra megmutatják azt, hogy a kormány képtelen a kiszámítható vagy legalább következetes szabályalkotásra, ezzel pedig mindannyiunk életét megnehezíti.

2021. január 14.
2020. december 21.

Az Alaptörvény mint a politika furkósbotja - podcast

A kormány újabb öles lépést tett illiberális, kleptokratikus és paternalista hatalma megszilárdítása érdekében. Mindezt súlyosbítja, hogy ezt az egyre romló járványhelyzetet és a legális tiltakozási eszközeitől megfosztott társadalom bénultságát kihasználva teszi. Erről beszélgettünk László Róbert választási szakértővel (Political Capital), Uitz Renátával alkotmányjogásszal (CEU) és Vincze Orsolya jogásszal (K-Monitor).

2020. december 16.

How to Care for Your Human Rights - Podcast

What have we done with our new freedoms after the transition? Are human rights still important in Eastern Europe? What explains the half-turn towards autocracy in these countries? Is there a social need for freedom, human rights, the rule of law and democracy 30 years after the regime change? András Bozóki, Thomas O. Melia, and Kim Lane Scheppele.

2020. november 24.

Bidenék a Fehér Házban. Mi fog itt változni? Podcast

Járvány, gazdasági válság, elmélyülő etnikai és politikai ellenségeskedés – leginkább ezekkel a gondokkal kell megküzdenie John Bidennek és csapatának. A megválasztott elnök azt ígéri, megerősíti „Amerika lelkét és gerincét”, a középosztályt, valamint külföldön újra kivívja országa tiszteletét, otthon pedig egységet teremt. Fehér Zoltán politológussal, Meszerics Tamás történésszel és Tábor Áron amerikanistával beszélget Ónody-Molnár Dóra újságíró.

2020. október 30.
2020. október 27.
2020. október 16.
2020. október 8.

Jogállam-e még Magyarország? Független-e még a bíráskodás? - podcast

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése igen kritikus a magyar helyzettel. Aggasztónak tartja a bírói függetlenséget érő kormányzati támadásokat, a bírói önigazgatás helyzetét, az alkotmánybírók Kúriához ejtőernyőztetését vagy a bírák és bírósági vezetők kinevezési szabályait. Erről kérdeztük vendégeinket.

2020. október 7.

Mi történik nálunk a strasbourgi ítéletekkel? - podcast

Több strasbourgi ítélet végrehajtása nem zárul le azzal, hogy az állam kifizeti a panaszosnak a megítélt sérelmi díjat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a rendszerszintű problémáknál többet akar. Olyan határozott intézkedéseket vár el az államtól, amelyek megakadályozzák a hasonló jogsértéseket. A magyar állam igencsak adós az ilyen ítéletek végrehajtásával, háromnegyedüket még nem zárta le a strasbourgi ítéletek végrehajtását felügyelő Miniszteri Bizottság (MT).