Leginkább egy rontáslevétel hatásosságával kecsegtetnek a Kúria elnökének azon próbálkozásai, amelyek célja, hogy eloszlassák a törvénybe ütköző kúriai bírói kinevezésekkel és a szabálytalan kirendelési gyakorlattal kapcsolatos jogállamisági aggályokat. Miközben Varga Zs. András látszólag azon dolgozik, hogy mindenkit megnyugtasson a Kúria működésének törvényességéről, reakciói csak megerősítik a bíróságok függetlenségével kapcsolatos aggodalmakat.
Az Európai Bizottság által – az uniós források lehívásáról folytatott tárgyalások kapcsán – 2022. szeptember 18-án kiadott javaslatból kitűnik: a magyar kormány kifejezett kötelezettségvállalást tett rá, hogy valamennyi magyar bíróság megfelel a függetlenség, pártatlanság és törvényesség követelményének. A javaslat közzététele óta eltelt időszakban azonban semmilyen érdemi lépés nem történt a vállalás teljesítése érdekében, hacsak nem kell ilyennek tekinteni a Kúria elnökének a történtek bagatellizálására tett kísérleteit.
A múlt héten sajtónyilvánosságot kapott hírek szerint Varga Zs. András a bírói testületek bevonásával igyekszik orvosolni az igazgatási jogkörében elkövetett szabálytalanságokat. Előbb az Országos Bírói Tanácstól (OBT) próbált kicsikarni egy nyilatkozatot, amely saját napirendi előterjesztése szerint „a kúriai bírák törvényességéről” szólt volna. Noha az OBT részletes jegyzőkönyve még nem áll rendelkezésre, a közzétett összefoglalóból kiderül, hogy az OBT „nem tartotta hatáskörébe tartozónak, hogy visszautasítsa a pályázatokkal érintett bírák törvényességével kapcsolatban a bírák és a Kúria függetlenségét sértő – utóbbi időben megjelent és a Kúria elnöke által ekként értékelt – feltételezéseket.”
A törvénybe ütköző eljárást a bírói tanács sem legitimálhatja
Az OBT elutasító döntését követően Varga Zs. András ma a Kúria teljes ülése elé viszi a Kúria működésével kapcsolatban megfogalmazott, a testület törvényességét megkérdőjelező aggályokat. Míg a sajtónak nyilatkozó kúriai forrás szerint a Kúria elnöke a testület bíráival legitimáltatná az általa hozott problémás igazgatási döntéseket, a Kúria hivatalos sajtóközleménye szerint „a Kúria elnökének egyetlen célja a Kúria bíráinak hiteles tájékoztatása az elmúlt hetekben az igazságszolgáltatás elleni alaptalan támadások elhárítása érdekében tett intézkedésekről”.
Hogy milyen intézkedésekről van szó, az a sajtóközleményből nem derül ki. A szöveg csupán szűkszavúan utal a korábbi közleményekre és az OBT 2022. október 5-i ülésére. Egy azonban biztos: bármiről is tárgyal a Kúria teljes ülése, bármiről is határoznak, a megtörtént jogsértést az azt szentesítő nyilatkozatokkal nem lehet orvosolni. A Kúria teljes ülésének sem a hatályos törvények, sem az Alaptörvény nem ad lehetőséget arra, hogy korrigálja a törvénytelenséget.
A Kúria teljes ülése kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság áttekintette a Kúria részéről a súlyos aggályokra adott eddigi reakciókat. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy nincs érdemi szándék a bíróságok függetlenségének helyreállítására. A Kúria elnöke részéről a történtekre adott válaszok inkább csak ráerősítenek az aggályokra.
Ugyan már, az OBT véleménye jogilag nem kötelező!
A törvénybe ütköző kinevezésekről megjelent hírekre válaszként 2022. szeptember 3-án a Kúria elnöke a Kúria Kommunikációs Osztályán keresztül egy sajtóközleményt adott ki, amely szerint „az OBT álláspontja bármiféle jogkövetkezmény nélküli vélemény”.
Ez a kijelentés két szempontból is rendkívül problémás.
- Egyrészt az OBT véleménye éppen arról szól, hogy a Kúria elnöke elmulasztotta kikérni az OBT véleményét egy olyan helyzetben, amikor pedig köteles lett volna annak megfelelően dönteni. Tehát az OBT nem kötelező véleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy nem kérték ki a kötelező véleményét. Ha tényleg el kellene fogadni azt a választ, hogy ez csak egy vélemény, ami semmire sem kötelez, akkor az OBT sarkalatos törvényben biztosított vétójoga a jövőben is minden további nélkül megkerülhető lenne. A recept egyszerű: csak figyelmen kívül kell hagyni, ha pedig az OBT jelzi, hogy ez gond, akkor lehet arra hivatkozni, hogy a jogsértésre való figyelemfelhívás csak egy mellőzhető vélemény.
- Másrészt, ez a kijelentés felér az igazságszolgáltatási rendszer működésével kapcsolatosan lassan egy évtizede hangoztatott kritikákra adott beismerő vallomással. A kritikák lényege ugyanis, hogy bár az OBT feladata a hatalommegosztás rendszerében az, hogy a bíróságok működése kapcsán kontrollt gyakoroljon, az ehhez szükséges hatáskörökkel nem rendelkezik. Ezt az Alaptörvény így fogalmazza meg: „Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.” A Kúria sajtóközleménye igazolja, hogy az igazságszolgáltatási rendszer működése az Alaptörvénynek sem felel meg.
Az OBT már korábban jelezte a problémát
Ugyanez a sajtóközlemény azt is állítja, hogy az OBT a törvénybe ütköző kinevezések kapcsán korábban nem fogalmazott meg kifogást. Valójában azonban az OBT ülésein korábban is szó volt arról a problémáról, ami a törvénybe ütköző kinevezéseknél átláthatatlanná tette az elbírálás szempontjait: az egyszerre, tömegesen kiírt pályázatok elbírálásának problémájáról. Az OBT egyik tagja épp a pályázatok elbírálása idején, 2021. májusában hívta fel a figyelmet a szabályozási hiányosságra: „Semmi nem szabályozza az álláshelyek elbírálásának a sorrendjét, viszont az, hogy kiből lesz első, úgy, hogy második volt, azt befolyásolja, hogy melyik pályázatot bírálja el először a kinevezésre jogosult. Tehát, ha az egyik álláshelyre nevezik ki, akkor azon az álláshelyen a második helyezett lép elő elsővé, de ha a másik álláshelyet [helyesen másik álláshelyre], akkor lehet, hogy egy másik személyt hoz a pályázat elbírálója önmagában ezzel a döntéssel az elbírálás során helyzetbe. Ez az egész folyamat akkor tudna valóban átlátható és kiszámítható lenni, ha szabályozná bármi azt, hogy mi az elbírálásnak a sorrendje.”
A Kúria elnöke akkor azt jelezte, hogy maga is találkozott ezzel a problémával: „Ebbe pont beleütköztünk az elmúlt hetekben, amikor nagyszámú összesen 7 álláshelyre írtunk ki pályázatot és rettenetes keresztbe pályázás volt.” Varga Zs. tehát tisztában volt a problémával és a joghézag adta mozgástérrel.
Felelőtlen és önkényes?
A sajtóközlemény szerint az OBT véleménye felelőtlen, önkényes és nincs összhangban a tényekkel.
Mindeközben tény, hogy Varga Zs. András maga is elismerte az OBT előtt, hogy hibázott.
Egyrészt akkor, amikor azt mondta azoknak a bíróknak, akik több helyre pályáztak és lettek mindenütt elsők, hogy ne vonják vissza a pályázatukat. Varga Zs. akkor így fogalmazott: „Ez az egy, ez tényleg hiba, hogy amikor felajánlották a bírók, hogy visszavonják a pályázatukat, miután megmondtam, hogy egyik álláshelyre elfogadom, azt nem tudták, hogy melyikre, hogy akkor nem mondtam nekik, hogy tegyék ezt meg”. A törvénysértő gyakorlatnak ez egy fontos eleme volt, enélkül nem tudta volna kinevezni a bírói tanács által nem első helyre rangsorolt jelölteket az OBT egyetértése nélkül. Különösen igaz ez az egykori igazságügyi minisztériumi államtitkár, Hajas Barnabás kinevezésére, akinek az esetében – mivel nem volt bíró a pályázat benyújtásakor amellett, hogy nem is első helyre rangsorolták – külön egyetértési jogot ír elő a törvény az OBT-nek. De a Kúria elnöke nála sem kérte ki az OBT egyetértését.
Emellett Varga Zs. a 2022. július 6-i ülésen azt is elismerte, nem gondolt arra, hogy negyedik helyen álló bírót egyáltalán ki sem nevezhetett volna. „Az egyetlen – ismétlem – amire nem gondoltam, hogy NN1-t [az érintett bíró neve] nem lett volna szabad ezek szerint áthelyeztetni, mivel ő 4. helyen volt, előle kipottyantak.” Ha azonban elfogadjuk, hogy negyedik helyen álló bírót nem lehetett volna áthelyeztetni, akkor sem, ha „előle kipottyantak”, akkor a törvény szerint a harmadik és második helyen állót is csak az OBT egyetértésével lehet kinevezni, akkor is, ha „előle kipottyantak”.
Az OBT egyetértési joga garancia volna
Az eset értékelése kapcsán fontos körülmény, hogy a vonatkozó törvény 2011-es verziója az egyetértési jogot nem biztosította az OBT számára. Az csak később, a szabályozással kapcsolatos hazai és nemzetközi kritikák miatt került bele.
A módosító törvény indokolása így fogalmazott 2012-ben: „A törvény a már meglévő ellenőrzési jogosítványok mellé továbbiakat biztosít az OBT számára. Az OBH elnöke bizonyos jogosítványait csak az OBT által meghatározott elvek mentén gyakorolhatja” – szólt az általános indokolás. A konkrét szabály indokolása pedig eképpen hangzott: „Az új szabályozás alapján az OBH elnöke [a Kúriára történő kinevezések esetén a Kúria elnöke] csak az OBT egyetértése esetén terjeszthet fel kinevezésre a rangsor első helyén álló pályázótól eltérő pályázót, illetve bírálhatja el a pályázatot a rangsor első helyén álló pályázótól eltérő pályázó áthelyezésével.”
Varga Zs. András kinevezési gyakorlata ezzel ment szembe. Hiszen az, hogy melyik bírót hányadik helyre sorolta a bírói tanács, ténykérdés, ezt a Varga Zs. András aláírt, 2022. június 4-ei keltezésű okiratban bárki ellenőrizheti (2., 4. 5. 7., és 9. pontok). A hatályos törvény egyértelmű abban, hogy csak az első helyre rangsorolt bírót nevezheti ki a Kúria elnöke saját döntése alapján, a másodikat és a harmadikat csak az OBT egyetértésével, a negyediket pedig soha. Ehhez képest Varga Zs. András nevezett ki nem első helyre rangsorolt bírót öt alkalommal, akiknek egyike negyedik helyen volt a bírói tanács által felállított rangsorban, vagyis az ő kinevezéséhez még az OBT sem járulhatott volna hozzá.
Most akkor melyik kritika politikai?
A 2022. szeptember 3-i sajtóközlemény szerint a kinevezési gyakorlata kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság által megfogalmazott kritikák önkényesek és politikaiak. Ehhez érdemes tudni, hogy a megfogalmazott észrevételek az OBT véleményén alapulnak. Az OBT 15 tagjából 14-et a bírák választanak maguk közül, titkos szavazással, tipikusan több évtizedes bírói múlttal rendelkező kollégáik közül. A 15. tag a törvény alapján maga a Kúria elnöke. A Kúria elnökét a kormányzó többség parlamenti képviselői választották meg, a bírák tiltakozása ellenére, bírói múlt nélkül.
Mindenki eldöntheti, hogy Varga Zs. András bírói kinevezésekkel kapcsolatos álláspontja – ahogy ő maga fogalmazott – „nem következik a jogszabályokból, nincs összhangban a tényekkel és nem is észszerű”, vagy a többi 14 bíróé, akik az OBT választott tagjai.
Az egyetértési jog hiánya a kinevezés törvényi akadálya
Az OBT egyetértési jogának jelentőségével kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 13/2013. (VI. 17.) AB határozatban foglalt állást. A határozat szerint „abban az esetben, ha a pályázat elbírálója a bírói tanács által alkalmasnak talált, de a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázó felterjesztésével ért egyet, úgy - erre vonatkozó indokainak egyidejű írásbeli közlése mellett - kérnie kell az OBT egyetértését ehhez. Ha az OBT a rangsortól eltérő javaslattal egyetért, úgy sor kerülhet a kinevezésre történő felterjesztésre. Az OBT egyetértésének hiánya törvényi akadálya a javasolt személy felterjesztésének, azaz az OBT-nek vétójoga van a Bjt. szerint a pályázati eljárás végeredményét tekintve.”
Az Alkotmánybíróság véleménye szerint „az OBT számára biztosított egyetértési jog kizárja a pályázat elbírálójának önkényes, diszkrecionális döntési lehetőségét. Ennek az eljárásnak megkerülhetetlen szereplője az OBT. A testületnek jogában áll vétót emelni az elbíráló javaslatával szemben, és a testület egyetértésének hiányában nem születhet a törvény előírásainak megfelelő kinevezésre irányuló felterjesztés a köztársasági elnök részére.”
A Kúria elnöke által eszközölt törvénybe ütköző bírói kinevezéseknél az OBT egyetértési jogának megkerülése annál is inkább problémás, minthogy Varga Zs. Andrásnak valójában nem kellett volna hosszasan indokolnia, hogy miért a második vagy harmadik helyre rangsorolt pályázó kinevezésére kíván javaslatot tenni. Egyszerűen le kellett volna írnia az előállott helyzetet, és kérnie kellett volna az OBT egyetértését ahhoz, hogy a második és harmadik ranghelyre sorolt bíró kinevezésére vagy áthelyezésére tegyen javaslatot. Árulkodó, hogy Varga Zs. a mégoly nyilvánvaló és kézzelfogható indokok ellenére sem fordult az OBT-hez.