Új irányból támadja az igazságszolgáltatási szervezetrendszer függetlenségét a kormány által előterjesztett igazságügyi salátatörvény-javaslat. A Transparency International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság salátakritikája.
Egy gimnazista pikírt krétafelirata is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog mérlegére kerüljenek a törvénysértő kúriai bírói kinevezések.
Három hónappal a választások előtt sem tudta megmondani a Kúria, hogy kik fognak ítélkezni választási ügyekben.
A világ legnagyobb bírói szervezetétől kapott rangos elismerést az Országos Bírói Tanács. 5+1 pontban arról, miért is jutott érdemes helyre a Bírói Függetlenség Díja.
Magyarországnak rettenetesen hiányzik az a mintegy 13 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás, ami be lett fagyasztva. A kulcsszereplő a kormány, de a Kúrián is sok múlik.
Független bíróságok nélkül nincsen korrupció elleni harc sem. Ehhez képest a magyar bíróságok 2022 őszére egyre mélyülő krízis tüneteit produkálják.
Hiába vár a magyar bírói kar arra, hogy érintett vezetőik tisztázzák szerepüket az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós botrányában, a Schadl–Völner-ügyben. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke titkosította a belső vizsgálat anyagát, és azt sem árulja el, miért.
Miközben Varga Zs. András látszólag azon dolgozik, hogy mindenkit megnyugtasson a Kúria működésének törvényességéről, reakciói csak megerősítik a bíróságok függetlenségével kapcsolatos aggodalmakat.
A bírák kirendeléséről szóló szabályokban kódolva van a visszaélés lehetősége. Ezt kihasználva a Kúrián a törvényes kereteken túlmutató kirendelési gyakorlat alakult ki. A Magyar Helsinki Bizottság kutatása bemutatja, hogy az önkényes kirendelési gyakorlat mennyiben veszélyezteti a bíráskodás függetlenségét.
A Magyar Helsinki Bizottság hatrészes, egyperces animációkból álló sorozata jogállamról és Magyarországról mesél. Valóságos példákkal illusztrált, közérthető, mégis feszes bemutatása mindez azoknak a jogállami kritériumoknak, amelyekről Varga Judit igazságügyi miniszternek ugyan nincsen tudomása, de amelyek teljesülése jogállammá emel egy országot.
Az Európai Unió Bírósága szerdán hirdet ítéletet azokban a perekben, amit a magyar és a lengyel kormány indított az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a jogállamisági feltételrendszer megfúrásáért. A főtanácsnok két hónapja azt javasolta, hogy az uniós bíróság utasítsa el Budapest és Varsó keresetét. Mire számíthatunk, ha így lesz, mire, ha nem?
Ahhoz, hogy az országgyűlési választások napjával azonos napon egy a kormány számára hatalomtechnikai szempontból fontos kérdésben népszavazást lehessen tartani, a folyamat minden egyes pontján szükség volt a jogállamisági követelmények megsértésére. A népszavazás megtartásához vezető utat az átláthatatlan törvényalkotás, önkényes jogalkalmazás és manipulált bírósági eljárások kövezték ki. Elmondjuk, hogyan.
A decemberi salátatörvény a választások előtti utolsó pillanatban jelentősen átalakította a közigazgatási bíráskodás szervezetét. Eddig senki sem tiltakozott ellene, miközben ezzel például az áprilisi választások és népszavazások teljes bírósági kontrollja is a Fidesz számára minden szinten megbízható kezekbe kerülhet.
Rendkívül fontos döntés várható holnap az Európai Unió Bírósága előtt a bíróságok függetlensége tárgyában. A döntés az unió egésze számára jelentős, Magyarországra nézve azonban konkrét következményekkel is járhat. A luxembourgi testület egy magyar bíró kérdései nyomán a 2012-es igazságügyi reform legégetőbb problémáival is foglalkozhat, többek között a bírói álláspályázatok indokolatlan érvénytelenítésének töretlen gyakorlatával.
Alkalmatlanná nyilvánította a főnöke azt a bírónőt, aki korábban az Európai Unió Bíróságához fordult, mert úgy vélte, uniós jogot sérthetnek az egyik törvény rendelkezései. Az ügy arra világít rá, hogy az ítélkező bírók mennyire kiszolgáltatottak a nyomásgyakorlásnak, és milyen könnyű a szervezeten belülről aláásni a függetlenségüket.
Az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette azt a szabályozást, amely csak nagyon szűk körben teszi lehetővé a bírói álláspályázatokat elbíráló döntések felülvizsgálatát. Az Országgyűlés szeptemberig módosíthatja törvényt. Azaz legalább őszig maradhatnak a szabálytalanul elbírált pályázatok jogkövetkezmények nélkül, így akár olyan bírák is kinevezést kaphassanak, akik egyébként rangsorban hátrább kerültek. Ez eddig sem csupán elméleti lehetőség volt. Az alábbi eset is jól mutatja ezt: egyetlen bírói pályázónál is négyszer hagyták figyelmen kívül a pontozást.
2030. január 1-jéig Magyarországon a bírói hatalmi ágat olyan főbíró képviseli, aki korábban nem érzett elhivatottságot a bírói pálya iránt, aki szerint Magyarországnak erős végrehajtó hatalomra van szüksége, és aki kész programot dolgozott ki a bíróságok függetlenségének korlátozására.