Magyarországnak rettenetesen hiányzik az a mintegy 13 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás, ami be lett fagyasztva. Hogy hozzájuthassunk, ahhoz a kormányerőnek vissza kellene vennie autokratikus törekvéseiből, így a bírósági rendszer leuralásából. Ennek egyik kulcseleme a Kúria, a legfőbb hazai bíróság függetlenségének, pártatlanságának biztosítása. Ám a Kúria elnöke egyelőre szabotálja a változtatásokat.
Az Európai Bizottság 2019-ben indította útjára az éves jogállamisági felülvizsgálati ciklust azzal a céllal, hogy megelőzze a jogállamiság helyzetének romlását a tagállamokban. Az egész eljárás azon a feltevésen alapszik, hogy az aktív párbeszéd és a problémák nyilvános megfogalmazása megfelelő eszköz lehet a jogállam eróziójának megállításához. Magyarország példája azonban azt mutatja, hogy a jogállami értékek melletti kormányzati elköteleződés hiányában önmagában a párbeszéd nem alkalmas a romlás megállítására.
A Kúria elnökének példáján keresztül mutatjuk be, hogy a demokráciák puha korrekciós eszközei nálunk már nem működnek.
A jövőre nézve már az a valódi kérdés, hogy kemény szankciókkal egyáltalán elérhető-e a jogállami működés. A Kúria elnöke esetében ugyanis egyelőre még ez sem egyértelmű.
A Kúria elnöke a jelentések állandó főszereplője
2023. július 5-én ideges hangvételű írás jelent meg a Kúria honlapján Varga Zs. András, a Kúria elnöke személyes közleményeként. A főbíró az aznap megjelent jogállamisági jelentésre reagált. A közlemény a Kúriát érintő megállapításokról leszögezte, hogy “azokból egyetlen szó sem igaz”. A szokatlanul heves hangvételhez köze lehet annak, hogy Varga Zs. András nem először találja magát főszereplőként a jogállamisági jelentések magyarországi fejezetében. Így aztán személyes feladatának tekinti, hogy a hazai nyilvánosság előtt vitatkozzon a jelentésben foglalt megállapításokkal.
Az Európai Bizottság 2020 óta készíti el az éves jogállamisági jelentéseket, és a Kúria elnöki pozíciójával kapcsolatos megállapításai évről-évre egyre aggasztóbb képet mutatnak. A jelentések nemcsak a Kúria függetlenségével kapcsolatos egyre súlyosbodó aggályokra mutatnak rá, hanem arra is, hogy az Európai Bizottság által életre hívott, együttműködésen és párbeszéden alapuló puha jogi megoldás nem állíthat akadályt a demokratikus berendezkedés leépítésén iparkodó hatalmi törekvéseknek, legfeljebb a folyamatot dokumentálja.
A Kúria elnöke esetében ráadásul mostanra az is kérdésessé vált, hogy mennyiben hajlandó megfelelni jogállami működést előíró feltételeknek abban az esetben, ha azok már az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez is szükségesek.
2020 ~ problémásak a Kúria elnökének kinevezésére vonatkozó szabályok
Az első, 2020. évi jogállamisági jelentésében az Európai Bizottság már előre jelezte, hogy problémásnak találja a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó új rendelkezéseket. Kiemelt aggályként kezelte, hogy a 2019 decemberében elfogadott salátatörvény lehetővé teszi az alkotmánybíróság tagjai számára, hogy kérelmükre pályázati eljárás nélkül kapjanak bírói kinevezést. A jelentés rámutatott arra, hogy
“az Országgyűlés általi alkotmánybíróvá választás – amiben nem vesz részt jelentős részben bírákból álló testület – az érintett bíró kérése esetén gyakorlatilag önmagában véve a Kúria bírájává történő kinevezést eredményezhet”.
Figyelmeztetett arra is, hogy az új szabályok lazítják a Kúria elnökére vonatkozó kinevezési feltételeket, növelik a törvényhozó hatalom szerepét a kiválasztásban és tágabb mérlegelési jogkört biztosítanak a köztársasági elnöknek a jelölés során.
A Bizottság szakértői problémásnak találták, hogy az előző kúriai elnök, Darák Péter mandátumának lejártát megelőző néhány hónapban elfogadott szabályozás szemmel láthatóan megnövelte a kormányzó párt kétharmados többségével működő törvényhozó hatalom (a parlament) befolyását az új elnök személyének kiválasztására és kiiktatta a bírói testületek szerepét a kúriai bírák kinevezésében.
A jelentést 2020. szeptember 30-án hozták nyilvánosságra. Öt nappal később a köztársasági elnök az új, jogállami szempontból problémásnak talált szabályok alapján jelölte a Kúria elnökének Varga Zs. Andrást, aki a jelölést – a súlyos aggályok ellenére is – minden további nélkül azonnal elfogadta, majd 2020. október 19-én őt az Országgyűlés a Kúria elnökévé választotta. Az új elnök jött, a jogállamisági aggályok maradtak.
2021 ~ a Kúria elnökének kinevezése nem felel meg az európai normáknak
A második, 2021. évi jogállamisági jelentés a történtekre reagálva kiemelte, hogy “gyakorlati alkalmazást nyertek” a korábban aggályosnak talált új szabályok, amelyek alapján “a legfelsőbb bírói tisztségre történő kinevezésről a bírói testület bevonása nélkül, és nem az európai normáknak megfelelően döntenek”. A jelentés idézte az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadójának levelét is, amely Varga Zs. András kinevezését „az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásként, valamint arra irányuló kísérletként” jellemezte, „hogy az igazságszolgáltatást alávessék a törvényhozó hatalmi ág akaratának, megsértve ezzel a hatalmi ágak szétválasztásának elvét”. A jelentés úgy összegezte a fejleményeket, mint amelyek
“komoly aggályokat vetnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően”.
Az uniós jelentés 2021. július 20-án jelent meg. Varga Zs. András válasza két héttel később, augusztus 4-én, egészen szokatlan formában érkezett: a Kúria közleményei között megjelent a jelentés megjegyzésekkel ellátott korrektúrázott változata, amelyet a “szöveg pontatlanságainak kiküszöbölése érdekében” tettek közzé, és amelyet szerzőként a “Kúria” jegyzett. A javító piros színnel beírt megjegyzések megkérdőjelezték az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető lépésekkel kapcsolatos megállapításokat. Hogy a kérdéssel kapcsolatos konstruktív párbeszéd lehetőségének is elejét vegye, a “Kúria” mint szerző Varga Zs. András kinevezése kapcsán kijelentette, hogy “európai standardok, legalábbis kötelező erejűek, nem léteznek”.
Ahogyan azt a helyesbítő szándékkal beírt piros korrektúrák jelzik, a jogállamiságról folytatott párbeszéd a Kúria elnökénél 2021-ben sem ért célt.
2022 ~ a Kúria feltöltése, átláthatatlan ügyelosztás, szokatlan kirendelések
A harmadik, 2022. évi jogállamisági jelentés már a Kúria belső működésével kapcsolatos visszásságokra mutatott rá. A Kúria új bírói álláshelyekkel való feltöltése mellett hangsúlyos problémaként jelent meg a kevés bírói tapasztalattal rendelkező bírák kinevezése, a szokatlan kirendelések, az ügyelosztási rend átláthatatlansága, a tanácsok összetételének kiszámíthatatlansága és az a körülmény, hogy az egész ügyelosztási rendszert a Kúria elnöke határozza meg úgy, hogy a kúriai testületek véleményét nem köteles figyelembe venni.
A 2022. évi jelentés a fentiek fényében kifejezetten javasolta a Kúria elnökének igazgatási tevékenysége felett gyakorolható testületi ellenőrzés megerősítését.
2023 ~ törvénysértő kinevezési gyakorlat
A negyedik, 2023. évi jogállamisági jelentés már a helyreállítási és ellenállóképességi terv végrehajtása keretében elfogadott igazságügyi reform hatályba lépését követően jelent meg. Ennek köszönhetően a jelentés a bíróságokkal kapcsolatban számos fontos kérdésben ismert el pozitív változást. A Kúria elnökének működésével kapcsolatban azonban továbbra is súlyos aggályokra mutatott rá.
Kiemelte egyfelől, hogy az Országos Bírói Tanács megállapításai szerint a Kúria elnöke több bíró 2021-es kinevezésekor nem tartotta tiszteletben az alkalmazandó szabályokat. Utalt arra is, hogy a Kúria elnökének jogállását szabályozó rendelkezések – így például az a lehetőség, hogy a megbízatása automatikusan meghosszabbodjon a mandátuma lejártát követően – továbbra is lehetővé teszik a politikai nyomásgyakorlást. Az uniós jelentés még az igazságügyi reform elfogadását követően is csak várakozásokat tudott megfogalmazni arról, hogy az új rendelkezések nyomán a kúriai ügyelosztási rendszer majd megfelel az előírt követelményeknek.
A párbeszéd olykor az autokrácia barátja
Az évről-évre kiadott jelentéseknek a Kúria elnökével kapcsolatos megállapításait összeolvasva világosan kirajzolódik az uniós jogállamisági mechanizmus belső önellentmondása: az ilyen típusú puha eszközök alkalmazásának csak az alapvetően jól működő demokráciákban van értelme. Magyarország példája azt mutatja, hogy a jogállami keretek lebontásán és a demokratikus működés leépítésén ügyködő kormánnyal és a kormányzó többség kinevezettjeivel se együttgondolkodásra, se párbeszédre nincs valós lehetőség.
Noha az éves jogállamisági jelentések deklarált célja, hogy megelőzzék a problémákat, az azokban foglalt megállapításokhoz semmilyen konkrét, következetesen érvényesített szankció nem fűződik. Ilyen formán az évről évre kiadott jelentések is csak újabb látleletként értékelhetőek. Egy-egy újabb diagnózis azonban nem oldja meg magát a problémát. A jövőre nézve a valódi kérdés már az, hogy a jogállam iránti elkötelezett működés hiányában van-e foganatja a kemény eszközöknek.
A Kúria elnökének nyilvánosságban tett nyilatkozatai és a Magyar Helsinki Bizottság ügyelosztással kapcsolatos adatkérései egyelőre nem sok okot adnak a bizakodásra.
Ügyelosztás a Kúrián: se emberi kéz, se szoftver?
Figyelemmel arra, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés egyik feltételeként Magyarország vállalta, hogy a Kúrián megreformálja az ügyek elosztásának rendszerét, és a jogállamisági jelentésben a Bizottság nem nyugtázta a rendszer megfelelő működését, a Magyar Helsinki Bizottság megvizsgálta a reformot követő ügyelosztási rendszert.
A törvényes bíróhoz való jog érvényesülése érdekében a reform előírta többek között, hogy a Kúriára beérkező ügyek automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül kapjanak ügyszámot. További előírásként jelent meg, hogy az ügyben eljáró tanács kijelölését követően a tanács ténylegesen ítélkező tagjait elektronikus rendszerrel, automatikusan és előre meghatározott algoritmus útján jelöljék ki, valamint, hogy az ügyelosztó rendszer ügyenként naplózza az ügyelosztás teljes folyamatát.
A reform hatályba lépését követően a Kúria honlapján megjelentek a reform által előírt naplók, ezeket azonban egy hét elcsúszással, az érintett naptári hét elteltét követően teszik közzé. Noha valóban elektronikus formában kerülnek ki, ez önmagában nem igazolja, hogy ezeket a pdf-eket nem emberi kéz állítja elő. A naplókból ráadásul még az sem derül ki, hogy az ügyek percre pontosan mikor, egymáshoz képest milyen sorrendben érkeztek be a Kúriára, csak az érkezés napját tüntetik fel. Ez alapján az egyazon a napon érkezett ügyek között nem állítható fel a beérkezés sorrendje.
A Magyar Helsinki Bizottság adatkéréssel fordult a Kúriához annak érdekében, hogy meggyőződhessen arról, hogy a Kúria ügyelosztási rendszere megfelel a 2023. június 1-jén hatályba lépett szabályozásnak. Figyelemmel arra, hogy az új szabályozás az ügyek elosztásával kapcsolatban elsősorban az emberi beavatkozástól mentes, elektronikus eljárást írta elő, a gyakorlatban a szabályoknak való megfeleléshez – például az automatikus lajstromozáshoz és naplózáshoz – elengedhetetlenül szükségesnek mutatkozott az alkalmazott ügyelosztó szoftver fejlesztése vagy egy új szoftver bevezetése, hiszen korábban ilyen elvárásoknak nem kellett megfelelnie az alkalmazott rendszernek.
Az adatkérésre adott válasz azonban semmilyen módon nem igazolja a hatályos törvényeknek való megfelelést.
A Kúria válasza szerint a törvényi követelményeknek való megfelelés érdekében nem volt szükséges speciális szoftver bevezetésére, ami önmagában még nem lenne probléma, hiszen a törvényeknek való megfelelés egy régi szoftver fejlesztésével is megoldható lett volna. Az új rendszernek való megfelelést azonban konkrét adatok helyett csupán egy határozott kijelentéssel igazolták, amely szerint az új rendelkezések “részletszabályai és az alkotmányos alapelvek biztosításának garanciái a Kúria ügyelosztási rendjében és rendszerében maximálisan érvényesülnek”. Hogy pontosan miként, arra a reakció nem tér ki.
Habár a válaszok egy része arra utalt, hogy a Kúrián alkalmazott szoftverekkel kapcsolatban azért sem tud a legfelsőbb magyar bíróság információt adni, mert azoknak az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az adatgazdája, a jogszabályoknak való megfelelést az OBH-tól kikért adatok sem igazolták vissza. A Hivatal szerint ezeknek a kérdéseknek “a megválaszolása a Kúria elnökének hatáskörébe tartozik.”
A kör bezárul, a két érintett szereplő egymásra mutogat, az informatikai fejlesztés részleteiről (illetve egyáltalán megtörténtéről) annak ellenére nem lehet közérdekű adatkéréssel meggyőződni, hogy a közérdek fennállása nem kérdéses: egyrészt a bírói eljárások tisztességességének garanciái miatt, másrészt azért sem, mert az ország számára rendkívüli tétje van a jogállamisági feltételek megfelelő teljesítésének.
A válaszok ugyanakkor jól összecsengenek Varga Zs. András nyilvánosságban tett nyilatkozatával, amelyekben az elfogadott reformot oktrojáltnak, végrehajthatatlannak nevezte. Nem sok optimizmusra ad okot, hogy a Kúria elnökének megoldásai szemmel láthatóan a kemény szankciókkal fenyegető helyzetben sem különböznek markánsan a párbeszéden és együttműködésen alapuló jogállamisági jelentésekre adott válaszoktól, függetlenül attól, hogy a jogállami működéssel szembeni ellenállás most már nem pusztán a Kúria függetlenségét, hanem Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését is kockára teszi.