De mit tett értünk az Országos Bírói Tanács?
A világ legnagyobb bírói szervezetétől kapott rangos elismerést az Országos Bírói Tanács. 5+1 pontban arról, miért is jutott érdemes helyre a Bírói Függetlenség Díja.
A világ legnagyobb bírói szervezetétől kapott rangos elismerést az Országos Bírói Tanács. 5+1 pontban arról, miért is jutott érdemes helyre a Bírói Függetlenség Díja.
Magyarországnak rettenetesen hiányzik az a mintegy 13 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás, ami be lett fagyasztva. A kulcsszereplő a kormány, de a Kúrián is sok múlik.
A kormány propagandagépezete olajozottan működik: megtekerik, szalad. Matusik Tamás és Vasvári Csaba bírákat, az Országos Bírói Tanács tagjait így lehetett hivatásuk és az ország elárulóiként lejáratni, az új amerikai nagykövetet pedig a pokol helytartójaként beállítani. Tantörténet.
Független bíróságok nélkül nincsen korrupció elleni harc sem. Ehhez képest a magyar bíróságok 2022 őszére egyre mélyülő krízis tüneteit produkálják.
Hiába vár a magyar bírói kar arra, hogy érintett vezetőik tisztázzák szerepüket az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós botrányában, a Schadl–Völner-ügyben. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke titkosította a belső vizsgálat anyagát, és azt sem árulja el, miért.
Függetlenek-e a hazai bíróságok? „Az attól függ.” Hogy mégis mitől, erről beszélgettek a Helsinki hangadó 31. adásában. Szóba került a Schadl-ügy és az Országos Bírói Tanács elleni támadások is. A civil szakértők mellett megszólalt Vasvári Csaba bíró, az Országos Bírói Tanács szóvivője is.
Törvénybe ütköző módon nevezett ki több bírót a Kúriára Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2021-ben. A Magyar Helsinki Bizottság kikérte a pályázati eljárások összefoglalóját, amelyből kiderül, hol sértett jogszabályi előírásokat a Kúria elnöke. Tanulságos.
A decemberi salátatörvény a választások előtti utolsó pillanatban jelentősen átalakította a közigazgatási bíráskodás szervezetét. Eddig senki sem tiltakozott ellene, miközben ezzel például az áprilisi választások és népszavazások teljes bírósági kontrollja is a Fidesz számára minden szinten megbízható kezekbe kerülhet.
Készül az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése. Ehhez szolgáltatott együtt anyagot az Európai Bizottság kérdéssorára válaszolva nyolc magyar civil szervezet. A tavalyi (első) jogállamisági jelentés Magyarországra vonatkozó megállapításaihoz képest a helyzet a civil szervezetek szerint majdnem minden tekintetben tovább romlott. A kormányerő a járványhelyzetet kihasználva tovább erősítette eddig is hegemón helyzetét. A civil szervezetek 2020. március eleji közös jelentését szemlézzük.
A miniszterelnök lojális embere lett a Kúria második számú vezetője. Patyi Andrást hat évre nevezték ki a Kúria elnökhelyettesének. Varga Zs. Andráshoz, a Kúria jelenlegi elnökéhez hasonlóan Patyi sem egy hosszú bírói életpálya után került a bírósági szervezet csúcsára. Viszont többször adta jelét a kormány iránti elkötelezettségének. Összefoglaló Patyi András pályafutásának a Kúria elnökhelyettesi kinevezése szempontjából fontos állomásairól.
Lényegileg változott-e valami az amerikai jogállami működésben Donald Trump elnöksége során? Erről beszélgetünk vendégeinkkel: Fehér Zoltán politológussal (Boston), Meszerics Tamás történésszel és Tábor Áron amerikanistával.
Ha Varga Zs. András a Kúria elnökeként nem tudja függetleníteni magát az őt megválasztó politikai hatalomtól, könnyen a kormányzat erőátviteli elemeként, a kormányzó párt ékszíjaként működhet a bírósági rendszeren belül.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése igen kritikus a magyar helyzettel. Aggasztónak tartja a bírói függetlenséget érő kormányzati támadásokat, a bírói önigazgatás helyzetét, az alkotmánybírók Kúriához ejtőernyőztetését vagy a bírák és bírósági vezetők kinevezési szabályait. Erről kérdeztük vendégeinket.
Hamarosan megjelenik az Európai Bizottság első jelentése arról, hogy milyen az EU-s tagállamokban a jogállamiság helyzete. Magyarországot Európa-szerte lassan egy évtizede bírálják a jogállam szisztematikus leépítése miatt, és bár a címben megfogalmazott kérdésre nincs egyöntetű válasz, nehezen tagadható, hogy a helyzet folyamatosan romlik. Nyolc hazai civil szervezet közös diagnózisa a magyar jogállam kritikus állapotáról.
Beüzemelődött a bíróságok kézi irányítása. Elnöki pályázaton sem indult a vasi bíróság új vezetője, a megújulás jegyében mégis ő kapta a megbízatást. Mindez jogszerű és mindenben megfelel a korszellemnek.
[caption id="attachment_1494" align="aligncenter" width="559" caption="John Vassos képének részlete (1935)"]
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Andor Szabolcsot bízta meg a Szombathelyi Törvényszék (egykor Vas Megyei Bíróság) vezetésével. Tette mindezt úgy, hogy az új bírósági vezető részt sem vett az elnöki pályázaton, az eddig a törvényszéket megbízottként irányító, most is pályázó Hoós Tibor pedig megkapta a bírói kar többségének támogatását.
Az MTI szerint Handó a sajtótájékoztatón ezt mondta: jogkörével élve azért döntött a pályázaton nem is induló Andor Szabolcs megbízása mellett, mert „a Szombathelyi Törvényszéken is egy nagyobb mértékű, komolyabb megújulásra van szükség”. Az eddig megbízott vezetőként a bíróságot irányító Hoós Tibornak ugyan elismeri eddigi munkáját, ám neki eddig is nagy terhet jelentett a polgári kollégium irányítása mellett az elnöki feladatokkal együtt járó mindennapi igazgatási feladatok ellátása. Handó mindenesetre most tehermentesítette a túlterhelt Hoóst, mégpedig eredeti módon, nem úgy, hogy kinevezte őt elnöknek, és így megválhatott volna a kollégiumvezetői megbízatásától, hanem úgy, hogy egy nem is pályázó, bár ezek szerint kellően lendületes bírót nevezett ki helyette. Merthogy a bíróságok új központi igazgatási struktúrájának a lényege, hogy lendületbe hozzák az igazságszolgáltatást, illetve több területen egyszerre induljon meg változás – tudhattuk meg az OBH elnökétől.
Nem vitatható, a bírósági vezetők ily módon történő kiválasztására a törvény módot ad az OBH elnökének. Igazság szerint nem is nevezhetjük ezt formabontónak, mert magából a formából adódik.
Semmi örömünk nincs benne, de megmondtuk előre. Tavaly szeptemberben írtuk más jogvédőkkel közösen: „a bírói és a bírósági vezetői kinevezések esetén az OBH elnökének diszkrecionális jogköre elvileg megszűnik. (...) [A]zonban (...) az OBH elnöke (...) a pályázat eredménytelenné nyilvánításával egyszerűen elérheti, hogy az első helyen rangsorolt pályázó semmiképpen se töltse be az adott pozíciót. Az eredménytelenné nyilvánítást az OBH-elnökének pedig még indokolnia sem kell. ”
Nem történt semmi meglepő. Elvégre, ha egy hentes kolbásztöltőhöz jut, előbb-utóbb kolbászt fog vele tölteni.
Magyarország megújul. Jelentjük, a bíróságok megújítása is folyamatba tétetett.
Zádori Zsolt