Kilenc hónapja hiába vár a magyar bírói kar arra, hogy érintett vezetőik tisztázzák szerepüket az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós botrányában, a Schadl–Völner-ügyben. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azzal állt ki bírótársai elé, hogy a belső vizsgálat anyagát titkosította. A történtek tisztázása érdekében következetesen kiálló Országos Bírói Tanács (OBT) tagjaival szemben súlyos lejárató kampány zajlik, amelybe már nem csak a kormányzati propagandamédia szállt be, hanem maga a kormány is.
A Schadl-ügyben lefolytatott vizsgálat eredményeinek titkosításával Senyei nemcsak közel háromezer bíró kollégája jogos igényét vette semmibe, hanem fonák módon a legrosszabb feltételezésekre erősített rá. Ahelyett, hogy az OBH elnökeként mindent megtett volna a Schadl–Völner-ügy feltárása érdekében, inkább elzárta az ügy tisztázásának lehetőségét is..
A végletekig központosított és kellő kontrollmechanizmusok nélkül működő szervezetrendszerben szolgáló bírák nem sokat tehettek az önkényes döntéssel szemben azon túl, hogy hangot adtak felháborodásuknak. A bírói igazgatás ellenőrzéséért felelős alkotmányos szerv, az OBT tagjai minden lehetséges eszközt bevetettek a történtek tisztázása érdekében, minden eredmény nélkül. Pedig az ügy következményeit elsősorban a bírák viselik.
Még ha ilyen módon az érintett bírósági vezetők meg is úszhatják a személyes felelősségre vonást, a bíróságok függetlenségét helyrehozhatatlan károk érik: a bírósági vezetők magatartásának következményei — megfelelő tisztázás hiányában — a teljes bírósági szervezetrendszerre vetnek rossz fényt.
Egy kis színes, ami befeketíti az egész bírói kart
Szűkszavú hírként jelent meg a sajtóban 2022 nyarán, hogy a Schadl–Völner-ügy bíróságokat is érintő szálaival kapcsolatban Senyei György, az OBH elnöke titkosította az elrendelt belső vizsgálat eredményét. A hír rövid, de a jelentősége a magyar igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének megítélése szempontjából óriási. Ez az első olyan eset a 2012-es igazságügyi reform óta, amikor egy korrupciós ügy árnyéka közvetlenül a bírósági szervezetrendszer legnagyobb hatalommal rendelkező vezetőire vetül. Olyan személyekre, akik betöltött pozíciójuknál fogva a teljes bírói szervezetrendszert testesítik meg: az OBH elnökére és a legtöbb bírót foglalkoztató magyar bíróság, a Fővárosi Törvényszék elnökére. Ha nem tudják tisztázni magukat, a megengedhetetlen összefonódások gyanúja nem csupán az ő további pályafutásukat követi majd árnyékként, hanem a teljes bírói kart befeketítheti.
Ha csak kicsit is közelebbről nézünk rá a Schadl–Völner-ügyre, rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy az ügy tisztázása érdekében tett lépések csupán látszatintézkedések. Valódi szándék egyetlen pillanatig sem irányult arra, hogy független és alapos vizsgálat induljon annak tisztázására, hogy
- igaz-e, hogy a korrupciós vádakkal előzetes letartóztatásban lévő Schadl György egy bíró eltávolításának igényével kereste meg az OBH elnökét, ahogyan annak lehetőségét a nyomozati iratok felvetik?
- igaz-e, hogy az OBH elnöke, ahelyett, hogy ajtót mutatott volna Schadl Györgynek, személyes találkozót szervezett számára a Fővárosi Törvényszék elnökénél, ahogyan arra a nyomozati iratok is utalnak?
- elhangzott-e Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke részéről a nyomozati iratokban rögzített kijelentés, amely szerint a bírót „nem tudja kirúgni, azonban visszavonhatja a csoportvezetői megbízását, illetőleg el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén”?
A titkosítás ténye sajnos nem éppen arra utal, hogy a vizsgálat e kérdések kapcsán megnyugtató eredményre jutott.
Györgyök egymás közt
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke ellen 2021 októberében emelt vádat az ügyészség. A vádirat szerint Schadl Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori államtitkárával kialakított korrupciós kapcsolatban jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak, aki ezért a miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta. A 2022 januárjában kiszivárgott nyomozati iratok tanúsága szerint Schadl György 2021 júniusában azzal a céllal kereste meg az OBH elnökét, hogy elérje egy bíró eltávolítását. Az érintett bíró, aki utóbb az újsághírekből ismert magára, dr. Izsai Krisztina volt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság Perenkívüli csoportjának vezetője által kiadott állásfoglalás miatt Schadl nem tudta keresztülvinni akaratát a bíróságokon. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a végrehajtó telefonon számolt be egy ismerősének arról, hogy
„volt Senyeinél és szerda reggel megy a Fővárosi Törvényszék elnökéhez, hogy az [Izsai Krisztinát] rúgják ki, mert ez vérlázító,” Senyei pedig „azonnal felhívta a Fővárosi Törvényszék elnökét, hogy találkoznia kell Schadllel”.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat összefoglalója szerint az ezt követő találkozón Schadl azt kérte Tatár-Kis Pétertől, hogy rúgja ki a bírót, Tatár-Kis pedig közölte Schadllel, hogy
„nem tudja kirúgni, azonban visszavonhatja a csoportvezetői megbízását, illetőleg el tudja érni, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén.”
Befolyásolási kísérlet?
A nyomozati iratokkal kiszivárgott történet a lehető legsúlyosabb gyanút vetette fel, ami bírósággal kapcsolatban felmerülhet: egy külső szereplő saját ügye előremozdítása érdekében azt akarja elérni, hogy egy bírót a munkája miatt hátrány érjen a bíróság vezetője részéről. A bíróság vezetője pedig tájékoztatja a lehetőségeiről a jogtalan előnyre törekvő felet.
Az ügy súlyához mérten az OBH elnökétől elvárható lett volna, hogy nyilvánosan minden külső befolyásolásra tett kísérletet határozottan visszautasítson, és eloszlassa a kételyeket a belső befolyásolás lehetőségével kapcsolatban. Ehhez képest Senyei nem a bíróságok jóhírének megóvására helyezte a hangsúlyt, hanem elsősorban a saját szerepét próbálta magyarázni, arra hivatkozva, hogy azért utalta Schadlt Tatár-Kis Péterhez, mert a végrehajtói kamara elnökének az ő bíróságán dolgozó bíróval kapcsolatban volt panasza. Azt is állította, hogy Tatár-Kis a panaszt megfelelően kivizsgálta, azonban a vizsgálatról és annak következtetéseiről nem adható a közvéleménynek felvilágosítás.
Ezzel Senyei sikeresen fordította a figyelmet a másik érintett vezetőre, Tatár-Kis Péterre.
A nagyhatalmú Tatár-Kis
Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke pozíciójánál fogva az egyik legnagyobb súlyú vezető a bírói szervezetrendszerben. A Fővárosi Törvényszék az ország legjelentősebb méretű, a legtöbb bírót foglalkoztató és a legtöbb ügyet tárgyaló törvényszéke. Csak 2020-ban több, mint 300 000 ügy érkezett a Fővárosi Törvényszékre és bíróságaira (ez az összes hazai bírósági ügy közel egynegyede). 2020 végén Tatár-Kis 737 bíró felett gyakorolt munkáltatói jogokat (ez a teljes bírói kar közel egynegyede).
Nem véletlen, hogy Handó Tünde OBH elnöksége idején nagy felháborodást váltott ki a bírák körében, amikor Handó következetesen eredménytelenné nyilvánította a Fővárosi Törvényszékre benyújtott bírósági vezetői pályázatokat. Maga Tatár-Kis közvetlen azután került a Fővárosi Törvényszék élére, hogy Handó 2019-ben – zsinórban harmadszorra – eredménytelenné nyilvánította az elnöki pozícióra kiírt pályázatot, annak ellenére, hogy az összbírói értekezlet az akkori OBT-tag, Vadász Viktor pályázatát 71%-kal támogatta.
A legnagyobb bírói fórum feletti hatalmi harcban szintlépést jelentett, hogy ilyen előzmények után Handó az üresen maradt elnöki álláshelyet Tatár-Kis Péterrel, a Miniszterelnöki Kabinetirodán szolgáló államtitkár, Kovács Zoltán sógorával töltötte be, akinek a bírósági szervezetrendszeren belüli személyes előmenetelét minden szempontból figyelemre méltó fordulatok jellemzik.
Surranópályán
Tatár-Kis Péter korábban Magyarország legkisebb törvényszékén, a Balassagyarmati Törvényszéken szolgált bíróként. 2018-ban pályázott a Balassagyarmati Törvényszék elnöki pozíciójára, de a pályázata nem nyerte el a szervezetben dolgozó bírák többségének támogatását. Handó végül eredménytelenné nyilvánította azt az eljárást is, majd - semmibe véve a bírák véleményét - az üresen maradt bírósági elnöki pozícióba Tatár-Kist ültette egy évre, 2019. október 31-ig.
2019 nyarán azonban, néhány nappal azután, hogy Vadász Viktor sikeres pályázatát eredménytelenné nyilvánította, egy pénteki napon váratlanul azonnali hatállyal megszüntette Tatár-Kis nógrádi megbízatását. Ugyanezen a pénteki napon, 2019. június 14-én, elrendelte, hogy másnaptól – vagyis szombattól —Tatár-Kis az Országos Bírósági Hivatalban szolgáljon beosztott bíróként.
A beosztást azután vasárnapi hatállyal megszüntette, hogy Tatár-Kis Péter hétfőtől már a Fővárosi Törvényszék beosztott bírájaként elnöki pozíciót tölthessen be, megbízottként.
Ez aztán villámkarrier. Az OBH elnöke egyetlen hétvége leforgása alatt, egyszerre két pályázati eljárást megkerülve repítette Kovács Zoltán államtitkár sógorát Magyarország legnagyobb bíróságának élére.
A manőver érdekében alkotott, csiki-csuki jellegű határozatok hiteles lenyomatai Handó szélsőségesen önkényes igazgatási vezetői ténykedésének, és annak, hogy a magyar szabályozás régóta ismert, de be nem tömött hézagai milyen visszaélésekre adnak lehetőséget .
A surranópályát ugyanis a bírák jogállásáról szóló törvény nyitotta meg az OBH elnökének, és Handó nem csak Tatár-Kis esetében alkalmazta. Ugyanezzel a módszerrel – pályázati eljárás nélkül – kevesebb, mint egy hónapnyi OBH-ba történő beosztást követően került járásbíróságról törvényszékre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter testvére is 2018 őszén.
Ezek a surranópályák ma is adva vannak az OBH elnökének ahhoz, hogy az indokolás nélküli áthelyezések révén pályázat nélkül biztosítson magasabb beosztást bármelyik bíró számára.
Indít-visszavon-letagad, aláír-letagad-feljelent
Tatár-Kis Péter tehát 2019 nyarán kezdte meg a Fővárosi Törvényszéken elnöki megbízását. Egyik első nyilvános beszélgetésén úgy nyilatkozott: „számomra a legsürgetőbb a szervezet megismerése, hiszen mint Balassagyarmaton ítélkező bíró kevés közvetlen információval rendelkeztem a Fővárosi Törvényszékről”.
Megbízott vezetői ténykedése alatt elsőként 2019. októberében kellett magyarázkodnia, amikor fegyelmi eljárást kezdeményezett Vasvári Csaba bíróval szemben, aki az Európai Unió Bíróságához fordult előzetes döntéshozatal céljából. A fegyelmi eljárást később, 2019. november 21-én kiegészítette, majd egy napra rá „a bírósági szervezet tekintélyének megóvása érdekében” visszavonta. Végül az egészet letagadta. Miután Tatár-Kis nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a bírói körökben nagy visszatetszést keltő fegyelmi eljárás iratait, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) tette közzé teljes körűen a honlapján a transzparencia jegyében.
Ezek alapján nehezen vitatható, hogy a törvényszék elnöke nem mondott igazat.
Hasonlóan kínos magyarázkodásra kényszerült Tatár-Kis a korábbi OBH-elnök Handó Tünde távozása alkalmából íródott elhíresült hangvételű hálálkodó levél miatt. Noha a 2019 novemberében közzétett levélen szemmel láthatóan szerepelt az aláírása, 2020 nyarán, elnöki megválasztásakor tartott beszédében Tatár-Kis nyilvánosan letagadta, hogy aláírta volna a levelet. Az aláírás meghamisítása ügyében az ügyészség nyomozást indított, máig ismeretlen eredménnyel.
Inkább hallgat
2022 januárjában, másfél évvel elnökké választását követően Tatár-Kis ismét magyarázkodásra kényszerült, ezúttal egy minden korábbinál kínosabb és súlyosabb eset, a Schadl–Völner-ügyben kiszivárgott nyomozati iratok kapcsán. A hír megjelenését követően Tatár-Kis a bíróságok belső levelezési felületén közzétett nyilatkozatban ismerte el, hogy valóban fogadta a végrehajtói kar elnökét. Tagadta, hogy Schadl olyan kérést fogalmazott volna meg felé, hogy egy bírót a tisztségéből mozdítson el. Arról azonban, hogy mi történt, milyen panasszal élt Schadl, és annak nyomán milyen lépéseket tett Tatár-Kis, sem ő, sem Senyei nem mondott semmit.
Nem csoda, hogy így a bírói kar számára nem volt kellően megnyugtató a két nyilatkozat és fontossá vált az ügy részleteinek tisztázása. Ahogyan a legnagyobb magyar bírói egyesület, a MABIE elnöke fogalmazott:
„a bírói testületet, a bírói társadalmat ilyen megrázkódtatás szele, mert nem merek még tényeket mondani, nem érte az elmúlt tizenévek során egyszer sem. Ez a bírói társadalmat nagyon érzékenyen érintette és adott esetben degradálta a társadalmi megítélését. Nyilvánvalóan ezért van oka annak, hogy a bírói társadalmat ez nagyon érdekli, hogy mi lesz ennek az ügynek a vége”.
El tudja érni
A bírák számára talán a legaggasztóbb az a mondat lehetett a kiszivárgott jegyzőkönyvben, amely szerint Tatár-Kis arról tájékoztatta Schadl Györgyöt, hogy „el tudja érni, hogy [Izsai bírónő] ne érezze jól magát a munkahelyén”. Erről ugyanis több bírónak is voltak már közvetlen személyes tapasztalatai. Az OBT 2022. február 2-i ülésén Matusik Tamás, az OBT egyik tagja – akinek ekkor történetesen éppen az üggyel kapcsolatban hírbe hozott Tatár-Kis Péter volt a munkáltatója – jelezte is, hogy felkavaró volt a sajtóban megjelent cikkeket olvasni.
„[H]ogy miért volt ezt felkavaró olvasnom, mert én tudom, hogy milyen az, amikor egy csoportvezető életét diszkomfortossá, kellemetlenné teszi a törvényszék elnöke. Ugyanis velem 2018-ban és 2019- ben ez pontosan így megtörtént.”
Matusik ezt követően beszámolt arról, hogy OBT-tagként, Handó Tündével szembeni kiállása miatt milyen eszközökkel tették kellemetlenné a mindennapjait ítélkező bíróként, milyen diszkriminatív intézkedéseket alkalmazott vele szemben a törvényszék akkori vezetése. Egy kitüntetésre való felterjesztés elmaradása, egy angol nyelvű előadásra való felkérés indokolás nélküli visszamondása mellett felidézte azt is, amikor Tatár-Kis az érintett bíróság javaslata ellenére nem jelölte ki egy kezdő bíró mellé instruktorbírónak, vagy amikor piros betűvel tüntették fel a nevét egy aláíró íven, egyedüliként. Matusik végül így zárta:
„ezek a dolgok, ha a szakmáig így lehatnak, a vezetői munkát, bírói ítélkező munkát érintik, hogyha ezek befolyás alapján, nem törvényes rendben történnek és nem szakmai alapjuk van, akkor sértik és érintik a bírói függetlenséget”.
Porhintés
Tatár-Kis felelősségének hatékony és gyors kivizsgálására egyetlen törvényes eljárás lehetett volna csak alkalmas: a fegyelmi eljárás.
Egy bíróval szembeni fegyelmi eljárás megindításának nem előfeltétele, hogy bizonyosságot nyerjen a fegyelmi vétség elkövetése. Tatár-Kis Péter esetében az eljárás megindításához kétségkívül kellő alapot adhattak a nyomozati iratokban megjelent információk, és az eljárás ebben a helyzetben épp annak tisztázását célozhatta, hogy történt-e fegyelmi vétség.
Csakhogy Tatár-Kis Péterrel szemben a törvény szerint kizárólag egyetlen személy jogosult a fegyelmi eljárás megindítására: maga az OBH elnöke, ráadásul záros határidőn belül. Noha a sajtóhírek megjelenésének napját figyelembe véve az OBH elnökének legkésőbb 2022. április 21-ig meg kellett indítania a fegyelmi eljárást, mind a mai napig tisztázatlan, hogy ez megtörtént-e. A legvalószínűbb az, hogy semmiféle fegyelmi eljárás nem indult Tatár-Kis Péterrel szemben, és ez esetben örökre elveszett a lehetőség arra, hogy az ügyet független és pártatlan testület előtt tisztázzák.
2022. február 2-i ülésén az OBT egyhangúlag elfogadott nyilvános közlemény útján sürgette az OBH elnökét a Tatár-Kissel szembeni fegyelmi eljárás megindítására. Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy ha nem indul fegyelmi eljárás,
„akkor az önkényes vezetői magatartás következmények nélkülisége a magyar bírói karra kedvezőtlen, dermesztő hatással lehet, szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelemmel járhat. Ez pedig közvetlen és valóságos veszélyét jelenti a külső befolyástól is mentes, független ítélkező munkának”.
A sürgető közleményre válaszként az OBH elnöke 2022. február 4-én tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy a Fővárosi Törvényszéken és a törvényszék területén működő valamennyi kerületi bíróságon a teljes 2021. évre vonatkozóan átfogó igazgatási célvizsgálatot rendelt el. A közzétett határozat szerint a vizsgálat célja volt annak megállapítása is, hogy Schadlnak az érintett csoportvezető bíró tevékenységével kapcsolatos bejelentésére miért, milyen formában és milyen eljárás keretében került sor. A vizsgálati jelentés elkészítésének határidejét Senyei 2022. április 15. napjára, nagypéntekre tette, így a jelentés birtokában mindössze két munkanapja maradhatott egy esetleges fegyelmi eljárás megindítására.
Az elrendelt vizsgálat az OBT tagjai körében egyöntetűen visszatetszést keltett. A tagok jelezték az OBH-elnöknek, hogy nem ezt várták, és nem tartják meggyőzőnek az elrendelt célvizsgálatot. Az egyik OBT-tag egyenesen porhintésnek nevezte az elrendelt eljárást, egy másik tag érthetetlennek tartotta, hogy ha van egy teljesen konkrét probléma, akkor miért egy teljes törvényszék teljes egyéves működését kell áttekinteni.
„Mit számít az, hogy a Kispesti Kerületi Bíróságon vagy az Újpesti Kerületi Bíróságon az adott elnök a saját hatáskörében hogyan intézte a panaszokat ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni, hogy mi történt az adott ügyben a Fővárosi Törvényszék elnökénél?”
A tagok azt sem értették, miért kell ilyen hosszú időt biztosítani a vizsgálati jelentés elkészítésére. Senyei valamennyi kifogást azzal hárította el, hogy az általa elrendelt igazgatási vizsgálattal kapcsolatban az OBT-nek semmilyen felügyeleti jogköre nincs. Az ügyben érintett bírónő, Izsai Krisztina keserűen vonta le a következtetést: „azok a mondatok, azok a nyomozati anyagból nyilvánosságra került és megfogalmazott mondatok, gondolom, közokiratba foglaltattak, és ezért kérdéseket vetettek fel bennem, ami kérdésekre valószínűleg nem fogok választ kapni és adni”.
Senyei ördöglakatja
A fenti előzményeket követően a bírák hónapokig nem kaptak információt sem az elrendelt célvizsgálat eredményéről, sem arról, hogy indult-e fegyelmi eljárás Tatár-Kis Péterrel szemben. Nem csoda, hogy a közel fél évnyi várakozás után arcul csapásként érte az OBT tagjait, amikor a 2022. június 13-i ülésen Senyei György arról tájékoztatta őket, hogy semmilyen információt nem adhat a célvizsgálat eredményéről, mert az egész jelentést titkosította.
Az OBH elnöke a teljes vizsgálati anyagot „korlátozott terjesztésű!” minősítéssel látta el, ami a jogszabályok szerint azt jelenti, hogy legkésőbb 2037-ben válhatnak megismerhetővé a vizsgálat eredményei. A minősítéssel kapcsolatban három fontos körülményt kell figyelembe venni.
- Egyfelől, a törvény értelmében az OBH elnöke egyszemélyben dönthet a titkosításról, és sem a bírákat, sem a bírói testületeket (így az OBT-t sem) nem illeti meg jogorvoslati jog a döntéssel szemben.
- Másfelől, ugyancsak a törvény értelmében, a titkosításra „az igazságszolgáltatási tevékenység zavartalan működésének biztosítása” érdekében is sor kerülhet. Vagyis az OBH-elnök rendelkezésére álló szabályozás tökéletesen megalkotja a 22-es csapdáját: ha a vizsgálat eredménye kellően súlyos problémát tár fel, adott esetben egy olyan mértékű beavatkozást, amely az igazságszolgáltatási tevékenység zavartalan működését is megrengetheti, akkor azt a titkosítással el lehet tusolni.
- Végül pedig a törvény értelmében még a titkosított adatok megismerésére is van lehetőség, ha az állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt. Az OBT tagjainak közfeladatát képezi az OBH elnökének felügyelete. Ezzel összefüggésben a törvény kifejezetten lehetővé teszi, hogy az OBT tagjai a keletkezett iratokba betekintsenek és tájékoztatást kérjenek, és kötelezi az OBT-tagokat arra, hogy a minősített adatokat megőrizzék.
Mindennek ellenére az OBH elnöke kezdettől fogva elzárkózott attól, hogy az OBT tagjai számára lehetővé tegye az iratok tanulmányozását, és azt ígérte, hogy a döntés részletes jogi indokait a későbbiekben írásban fejti ki.
A titkosítás titkosítása
A titkosítás tényével szembesülve az OBT 2022. július 6-án felhívta az OBH elnökét, hogy küldje meg a célvizsgálat eredményét korlátozott terjesztésűvé nyilvánító határozatot és az annak alapjául szolgáló minősítési javaslatot, valamint biztosítson iratbetekintést az arra igényt tartó tagoknak. Miután az OBH elnöke a kérésnek még 2022 szeptemberében sem tett eleget, és a döntés részletes jogi indokait sem fejtette ki (pedig azt korábban megígérte), az OBT ismét kénytelen volt napirendre venni az ügyet. A tagok ismét emlékeztették az OBH elnökét arra, hogy az OBT „függetlenül attól, hogy ezután érte-e retorzió az adott bírót, elfogadhatatlannak tartja, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró »ellehetetlenítéséről« egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott”. Ismét feltették a legégetőbb kérdéseket:
mi az akadálya annak, hogy az OBT bármely tagja megismerhesse a célvizsgálat eredményét?
miért nem tájékoztatta az OBH elnöke a bírói nyilvánosságot a célvizsgálat által feltártakról?
Tatár-Kis Péterrel szemben felmerült-e fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás gyanúja?
A kérdésekre Senyei megintcsak azt a választ adta, hogy a célvizsgálattal kapcsolatos kérdések nem tartoznak az OBT hatáskörébe, így a tagok az iratokba sem tekinthetnek be, „a közjogi jogalap az indítvány teljesíthetőségéhez hiányzik”.
Pingpong normatív alapon
Az iratok kiadása ügyében kialakult patthelyzet a jól ismert koreográfia szerint állt elő: az OBT mint felügyelő szerv hozzá akart férni az ügy irataihoz, de a felügyelt OBH-elnök megtagadta az iratok kiadását, és ezzel eredményesen akadályozta meg a felügyeleti funkció ellátását. Ahogyan azt Vasvári Csaba bíró megjegyezte „[a]z OBH elnökének mostani magatartása is világosan rámutat arra, hogy az OBT mennyire eszköztelen egy OBH elnöke általi téves jogértelmezéssel és/vagy hallgatásával szemben”.
A hatáskör hiányára mutogató válasz hallatán a bírák tettek egy végső próbát arra, hogy a bírói függetlenség és az együttműködés jegyében meggyőzzék Senyeit a transzparencia szükségességéről.
„Arról van szó, hogy a morális gerince a bírósági vezetőknek, közvetve a bírósági szervezetrendszernek sérült-e, avagy sem. Én azt gondolom, hogy ennél fontosabb kérdést nem nagyon lehet feltenni. Ez teljes joggal érdekli a bírói kart, és a bírói karnak az egyik képviselői vagyunk mi itt, az Országos Bírói Tanács, amely ráadásul felügyeli az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét”
– fogalmazott Vasvári Csaba, az OBT tagja. „Valamennyiünknek ugyanaz az érdeke és ugyanaz a célja, ugyanazért a bíróságért dolgozunk mindannyian, az OBH-ban is meg az OBT-ben is. [...] közös hajóban evezünk és ami most van, ez a zavaros, szürke helyzet biztos a legrosszabb.”
Oltai Judit, a MABIE elnöke, emlékeztetett arra, hogy a bírói karba vetett bizalom érdekében nemcsak függetlennek kell lenni, hanem annak is kell látszani: “[K]érem az OBH elnökét, tolmácsolva a bírók ez irányú óhaját, találja meg annak a módját, hogy ennek a kijelentésnek [a Schadlénak] a megtörténtét megcáfolja.”
Az OBT tagjai végül 2022 októberéig vártak, hogy Senyei teljesítse a kérésüket, és biztosítsa az ügy irataihoz való hozzáférést. 2022. október 5-én törvényességi jelzéssel éltek az OBH elnökével szemben. A törvényességi jelzés a lehető legsúlyosabb eszköz az OBT eszköztárában. Nevével ellentétben épp az OBH-elnök törvénysértő eljárására hívja fel a figyelmet.
Retorzió
Néhány nappal az OBT-ülésről szóló jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalát követően minden korábbinál durvább lejárató kampány indult az OBT két tagjával szemben, akik a nyilvánosságban az OBT képviselőjeként járnak el. A lejárató kampány kezdetben a kormányzati propagandamédiában indult, később azonban egyre leplezetlenebb formában a kormány is közvetlenül beszállt.
A lejáratás célja két OBT-tag bíró, Matusik Tamás és Vasvári Csaba függetlenségének megkérdőjelezése és bírókénti ellehetetlenítése. A kampány apropóját látszólag az OBT tagjaiként az amerikai nagykövetnél tett látogatásuk adta.
A valódi cél azonban minden bizonnyal az, hogy a lehető legszélesebb körben hiteltelenítse az OBT működését, és elterelje a figyelmet arról, hogy az utóbbi évek legsúlyosabb korrupciós ügyének kivizsgálását – amelyben amellett, hogy a korrupció jelképévé vált Schadl Györggyel együtt Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese is érintett lehet, Kovács Zoltán államtitkár sógora, Tatár-Kis Péter szerepével és a bírák függetlenségének védelmével kapcsolatban is súlyos kérdések merülnek fel – a teljes bírói kar igazgatásáért felelős Senyei György segítségével sikerült ellehetetleníteni.