Függetlenek-e a hazai
bíróságok? „Az attól függ.” Hogy mégis mitől, erről beszélgettek a Helsinki hangadó
31. adásában. Szóba került a Schadl-ügy, az Országos Bírói Tanács elleni
támadások, a bírókra nehezedő nyomásgyakorlás. Ahogyan általában az is, mennyire
bízhatunk még abban, hogy a hazai bíróságok igazságos és pártatlan ítéleteket
hoznak. A civil szakértők mellett megszólalt Vasvári Csaba bíró, az Országos
Bírói Tanács szóvivője is.
Ónody-Molnár Dóra újságíró Farkas Erika jogászt (Magyar
Helsinki Bizottság), Hacsi Gábor jogászt (Amnesty International Magyarország),
Kovács Ágnes egyetemi oktatót, kutatót (Eötvös Károly Intézet) és Vasvári Csaba
bírót, az Országos Bírói Tanács szóvivőjét kérdezte a Helsinki hangadó online műsorában.
A nagyköveti találkozó és a műbalhé
A téma időszerűségét a kormány lejárató kampányának kereszttüzében álló amerikai nagyköveti találkozó adja: a kormánypropaganda hetek óta követeli az Országos Bírói Tanács (OBT) két megbízottjának a lemondását, akiket októberben David Pressman amerikai nagykövet személyes találkozón fogadott.
Navracsics Tibor miniszter egyik interjújában látszólag nem a bírákat, hanem az új nagykövetet hibáztatta, mondván, mielőtt a kormány tagjait vagy politikusokat keresne fel, két olyan bíróval találkozik, akik amúgy is általában „a hírekben szerepelnek”. Ám a miniszter tévedett. Mert az OBT-tagokkal történt találkozó előtt a nagykövet személyesen fogadta Nagy István földművelésügyi, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági, Varga Mihály pénzügy-, Pintér Sándor belügy-, Palkovics László infrastrukturális, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi és Varga Judit igazságügyi minisztereket. Kétszer találkozott Novák Katalin államfővel, egy nagykövetségi eseményen pedig szívélyes beszélgetést folytatott Gulyás Gergely miniszterrel. Ezzel tehát nem lehet baj.
Akkor mivel lehet? Valójában nincs semmi rendkívüli az OBT–nagyköveti találkozóban. Farkas Erika rámutatott, hogy az OBT egy alkotmányos szerv, amelynek kifejezett küldetése a bírák igazgatásának ellenőrzése. A mostani lejárató kampány szándékosan figyelmen hagyja azt a tényt, hogy a bírák nem bírói minőségükben találkoztak a nagykövettel, hanem egy alkotmányos szerv, az OBT képviseletében. (Érdekesség, hogy a nagykövet éppen a héten fogadta Sulyok Tamást is, az Alkotmánybíróság elnökét. Valahogy a kormányoldalon most mégis elmaradt a felháborodás.)
Farkas Erika szerint
a kormányzati kommunikáció fő célja nem is a két OBT-tag bíró, hanem az OBT hiteltelenítése: ez a jelenlegi hatalmi berendezkedés utolsó független alkotmányos szerve,
és ellentétben a már teljesen bedarált intézményekkel, mint az Alkotmánybíróság vagy az ombudsman, itt még nem a kormányerő emberei ülnek.
Az ügy egyik érintettje, Vasvári Csaba személyesen is tudta cáfolni a másik jellemző kritikát is, miszerint problémás, hogy a nagykövet nem az OBT vezetőivel találkozott: ő az OBT szóvivőjeként, illetve Matusik Tamás a nemzetközi kapcsolatok felelőseként kifejezetten ezekre a feladatokra kijelölt OBT-tagok, így csak természetes, hogy a testület őket delegálja a hasonló meghívásokra – nem pedig a hathavonta változó személyű elnököt.
A támadások célkeresztjében álló bírák legalább nincsenek magukra hagyva: nemcsak OBT támogatja őket, de Magyar Bírói Egyesület és Európai Bírói Egyesület is tiltakozik az – utóbbi megfogalmazásában – „lincshangulat” ellen.
Kérdés, hogy a nemzetközi és hazai szolidaritás mennyire elegendő egy olyan légkörben, ahol Hacsi Gábor szerint
a kampánnyal a kormány célja a bírák megfélemlítése is: erre számíts, ha bármilyen formában kiállsz a bírói függetlenségért.
A Schadl–Völner-ügy
Elsőre közéleti-politikai botránynak tűnhet, de legalább ilyen aggasztó általános képet mutat az ítélkezés függetlenségének aláásásáról Schadl-ügy, amelybe Völner Pál igazságügyi államtitkár is belebukott. Vasvári Csaba elmondta, hogy az OBT is csak a sajtóból értesült a 444 által nyilvánossá tett lehallgatási jegyzőkönyvrészletről, amelyben Schadl György beszámol egy Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével folytatott egyeztetésről egy a végrehajtói vezető számára kellemetlen bíró eltávolításáról. A hírek hallatán az OBT nyilatkozatban kérte Senyei Györgyöt, az Országos Bírói Hivatal (az OBH nem azonos az Országos Bírói Tanáccsal, hanem a bíróságok központi igazgatási szerve) elnökét, hogy indítson fegyelmi eljárást Tatár-Kis ellen. Az OBH-elnök reakciója: a kérdés kizárólag az ő kompetenciája, az OBT ne szóljon bele. Majd, ha nem is fegyelmit, de mégiscsak elindított egyfajta vizsgálatot, de aztán a teljes vizsgálati jelentést titkosította. (Nem tudni, miért, pedig az OBT külön kikérte a titkosítás jogalapját.) Az OBT szerint ez már törvénysértés, ezért törvényességi jelzéssel élt.
Farkas Erika a történteket kiegészítette még egy súlyos körülménnyel: a nyomozati iratokból kiderült, hogy Schadl először Senyeivel vette fel a kapcsolatot a számára kellemetlen bíró eltávolításáért – aki továbbította a kérést Tatár-Kishez.
Biztosan nem felel meg a jogállamisági elvárásoknak, hogy az OBH elnöke letiltotta azt, hogy az ő felügyeletére hivatott szerv ellenőrizze őt.
Törvénytelen kinevezések
Szóba került még Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének a hangvételében és tartalmában is egyedi értékelése a bírói kinevezési gyakorlatról:
„A bíróságok környékén, különösen a Kúriában, olyan mértékben van minden a legnagyobb rendben, hogy az elmúlt 25 évre ha visszaemlékszem, ritkán volt minden ilyen rendben. Itt valami egyéb okot kell keresni a csatazaj mögött, mert nincsen baj jelen pillanatban az igazságszolgáltatásban.
Nincs szükség reformra az igazságszolgáltatásban – ami itt zajlik, jó irányba halad, a hatásköri vitákat két szempontból lehet megvizsgálni: hazai törvényeknek megfelelnek-e, amire a válasz csak az lehet, hogy kategorikusan igen. A másik olvasat, hogy európai szokásoknak megfelelnek-e, na, erre a válaszom az, hogy ha valaki nekem megmutatja az európai szokásokat, akkor én majd megmondom, hogy az megfelel-e – tudniillik a 27 európai tagállam között nincs két egyforma. Tehát ez megfelel az európai szokásoknak, mert ez a 27. fajta.”
Ez még laikusan is elég bizarrul hangzik, de nézzük a szakértők kommentárjait!
Vasvári Csaba például a kúriai bírák kinevezésének új gyakorlatára mutatott rá: ahhoz, hogy valaki bekerülhessen az intézménybe, egy bonyolult pályázati rendszerben, pontrendszer alapján kell megfelelni. A legjobbnak kellene tehát megkapnia a kinevezést. Ehhez képest a mostani pályázatban még a szempontrendszer sem volt ismert, és Varga Zs. kommentárja szerint „kipottyantak” pályázók a végül általa elhelyezett jelölt elől. A pontozás szerint a második és harmadik jelölt kapta a megbízatást. Jogszabály szerint a Kúria elnöke ezt nem tehette volna meg az OBT hozzájárulása nélkül. De egyik esetet sem terjesztette a bírói tanács elé.
Ez nemcsak bomlasztja a rendszert – mivel nem a legalkalmasabbak és nem versenypályázat útján kerülnek pozíciókba –, de egyben törvénytelen is, mivel ezzel szemben és teljesen ismeretlen szempontok szerint született a döntés.
Az etikai kódex
Végül szóba került a Bírák Etikai Kódexe, amit az OBT másfél éves munka – köztük minden hazai bíró véleményének kikérdezése – után saját hatáskörében frissített és fogadott el. Varga Zs. András kifogásolta, hogy az új kódex preambulumában nem hivatkoznak az Alaptörvényre, mondván, ezzel „eloldódik a történelmi Magyarországtól és az Alaptörvénytől”. Majd kivonult a vitából, de az OBT utólag a sajtóból tudta meg, hogy Varga Zs. az Alkotmánybírósághoz fordult, és kérte, hogy vonják vissza azt a jogszabályt. Ezután civil szervezetek beadványban kérték arra az Alkotmánybíróságot, hogy ne végezzen normakontrollt, mert az etikai kódex nem jogszabály, hanem jogilag nem kikényszeríthető magatartási szabályok gyűjteménye. A testület egyelőre nem döntött a beadványról.
Hacsi Gábor szerint a Kúria-elnök legnagyobb problémája azzal a módosítással van, amely már meghatározott körben megengedi a bíróknak a véleménynyilvánítást – például kifejezhetik támogatásukat civil szervezetek felé, rendezvényeken (de nem politikai oldalt képviselve) szerepelhetnek és a jogrendszerrel kapcsolatban is kifejezhetik a véleményüket. Ezt a szabadságot a Kúria szeretné visszanyesni.
Kovács Ágnes személyes sértettséget is lát a Varga Zs. lépése mögött: a Kúria-elnöki jelölésekor az OBT véleményt nyilvánított, és szinte egyhangúan alkalmatlannak minősítették őt a pozícióra – mivel nem dolgozott korábban bíróként, csak jogszabálymódosítások tették lehetővé a jelölését, és kétségesnek látták a politikai hatalomtól való függetlenségét.
Reménykeltő, hogy az Országos Bírói Tanács utolsó mohikánként továbbra is képes betölteni független alkotmányos szerepét, és hogy megfelelő szakmai és nemzetközi támogatást is kap a viharos közhangulatban is. Vasvári Csaba zárásként arról szólt, hogy ameddig bízni lehet a bíróságok függetlenségében, ő addig bíró marad.
– Azt, hogy meddig tudnak a bíróságok igazságos és független módon működni és ítéleteket hozni, azon tudjuk leginkább lemérni, hogyan fognak a jövőben dönteni a politikailag kényes ügyekben, lehet-e pert nyerni a kormánnyal, az állammal szemben
– mondta erre Kovács Ágnes. Szerinte nyilvánvalóan ma is születnek pártatlan ítéletek, de elég megnézni például a hatalom számára kényes választási ügyekben idén született ítéleteket, hogy visszalépésről beszélhessünk.
Tekintse meg a teljes beszélgetést itt, és találkozunk a következő Helsinki Hangadón december 9-én!