Rangos nemzetközi elismerésben részesültek az Országos Bírói Tanács (OBT) 2018–2024 közötti időszakra megválasztott bíró tagjai. A díjat Matusik Tamás, az OBT választott elnöke vette át Tajvanon a bírák világszervezetétől, az International Association of Judges-tól. A bírói függetlenségért való kiállás elismerésének valódi súlyát az adja, hogy azt a magyar bírák saját kollégáiktól, a világ más bíráitól vehették át.
Az 1953-ban alapított, idén 70. évfordulóját ünneplő International Association of Judges (IAJ)-nek közel 100 országban vannak bírákat képviselő tagszervezetei. Ezzel a világon messze a legtöbb bírót tömörítő szervezet. Magyar részről a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) tagja a szervezetnek, ez a legrégibb és legtöbb tagot felsorakoztató hazai egyesület. Az IAJ nevéhez fűződik a Bírák Egyetemes Chartája (Universal Charter of the Judge), amely a bírói függetlenség alapvető garanciáit sűríti, és amelyet világszerte az igazságszolgáltatási szervezetrendszer működése alapokmányának tekintenek.
A jogállami értékekért és az emberi jogok érvényesüléséért küzdő IAJ Bírói Függetlenség Díját (IAJ Judicial Independence Prize) évről-évre olyan személyek vagy testületek vehetik át, akik, illetve amelyek tevékenységükkel kiemelkedően járultak hozzá a bírói hatalom függetlenségének, alkotmányos státuszának és erkölcsi mércéjének megőrzéséhez, az alapvető jogok és szabadságok biztosításához, valamint a társadalom bírói hatalommal kapcsolatos tudatosságának növeléséhez.
A Magyar Helsinki Bizottság 5+1 pontban szedi össze az elismerésben részesített magyar bírák elvitathatatlan érdemeit.
Nehéz indulás
Az országos bírói tanácsok sorában másodikként, hat évre megválasztott testület 2018. január 30-án rendkívül kedvezőtlen körülmények között kezdte meg munkáját. Az OBT mint alkotmányos szerv gyengesége, hatásköreinek kiegyensúlyozatlansága elhúzódó, akkut jogállamisági probléma volt Magyarországon. A kormányzó többség által 2012-ben elfogadott igazságügyi igazgatási modellt több nemzetközi testület, köztük a Velencei Bizottság, a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) és az Európai Unió Tanácsa is bírálta.
Az igazgatási csúcsszerv Országos Bírósági Hivatal (OBH) élén akkor már hat éve a mindenféle kontroll nélkül tevékenykedő Handó Tünde állt, Szájer Józsefnek, a Fidesz alapító tagjának és aktív politikusának a felesége. A bírói kar Handó egyre nyíltabb önkényes vezetési gyakorlatának terheit nyögte. Az OBT-választás váratlan eredménye volt egy elszánt, tettrekész összetételű tanács megalakulása.
#1 ~ A törvénysértő OBH-elnök megfékezése
A tanács megalakulása pillanatától kezdve a törvények betartását és betartatását tűzte ki célként. Első elnöke, Hilbert Edit megfogalmazásában: “Alkotmányjogászi szemmel nézve a[z OBT-t megillető] jogosítványok fékek és ellensúlyok. Annak biztosítékai, hogy a hatalommegosztás elve ne csupán a klasszikus hatalmi ágak között, hanem az egyes hatalmi ágon belül, a bírósági szervezetben is érvényre jusson.” A jogkörök hatékony gyakorlásának igényével fellépő tanács azonnal támadások kereszttüzébe került. Handó és az általa kinevezett igazgatási vezetők nyomást gyakoroltak a frissen megválasztott tagokra, hogy mondjanak le.
Fél éven belül a megválasztott 28 tagból 17 le is mondott, és ezzel a működésképtelenség szélére sodorta a testületet. A fennmaradó 9 taggal még határozatképes testület azonban nem adta fel. Az egyre súlyosbodó nyomásgyakorlás ellenére is következetesen és szisztematikusan nekiállt vizsgálni Handó Tünde bírói és bírósági vezetői kinevezési gyakorlatát. Alig több, mint egy év elteltével, 2019 májusában határozattal indítványozták Handó Tünde tisztségtől való megfosztását. Vadász Viktor, a testület akkori szóvivője úgy fogalmazott:
“A hallgatást azért nem lehetett tovább tartani, mert úgy láttuk, hogy ha nem tesszük meg ezt a lépést, akkor mi is részeseivé válunk ezeknek a törvénysértéseknek.”
Noha az Országgyűlés magát az indítványt elutasította, Handó végül néhány hónappal később – hivatali idejének lejárta előtt – mégis távozni kényszerült. A tagadhatatlan kudarcot mentegetve igazgatási tevékenységének kedvezményezettjei az ötvenes évek hangulatát idéző hálálkodó levéllel búcsúztatták őt. Handó helyére az egypárti többséggel, de konszolidációs szándékkal megválasztott Senyei György Barna került.
#2 ~ A Kúria elnökének kontrollja
Az OBT hatékony fellépését követően a kormányzó többség kénytelen volt csapást váltani, hogy hatalma alá hajtsa a bírói függetlenséget. A Handó távozásával egyidejűleg elfogadott salátatörvény készítette elő Varga Zs. András Kúria elnökké történő megválasztását.
Miután a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott súlyos aggályok ellenére 2020 októberében Varga Zs. azonnal igent mondott az elnöki megbízatásra, az Országos Bírói Tanács tagjai szűkszavú, de határozott kritikát fogalmaztak meg, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, sem tárgyalótermi tapasztalata, sem igazgatási múltja a bíróságok területén nincs. “Dr. Varga Zsolt András jelöltté válását két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.”
A testület aggályai nyomán az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója maga is a bírói függetlenséget sértő lépésként értékelte Varga Zs. megválasztását. Megítélése szerint különös aggodalomra ad okot, hogy a Kúria új elnökét a bírák önigazgatási szervének egyértelmű tiltakozása ellenére választották meg:
„Az a döntés, hogy figyelmen kívül hagyják az OBT elutasító véleményét, a kormánytöbbség politikai nyilatkozataként értékelendő, amely magára nézve nem tekinti kötelezőnek a bírói függetlenség tiszteletben tartását azáltal, hogy elfogadja, vagy legalább figyelembe veszi a bíróságok és a bírák függetlensége felett őrködő alkotmányos testület véleményét.”
Miután a kormányzó többség a megalapozott kritikai vélemény ellenére is a Kúria elnökévé választotta, Varga Zs. különös helyzetbe került: egyfelől 2021 januárjától hivatalból maga is az OBT tagjává vált, másfelől viszont a Kúria elnökeként részben az OBT felügyeleti hatásköre alá került. Ebben a kettős helyzetben kizárólag a választott tagok körültekintő eljárásán múlott, hogy fény derülhetett Varga Zs. súlyos visszaéléseire: az általa eszközölt törvénybe ütköző bírói kinevezésekre – amelynek eredményeként a korábban államtitkári pozíciót betöltő Hajas Barnabás is kúriai bírói kinevezést nyert – és a Kúrián folytatott szabálytalan kirendelési gyakorlatra.
Az, hogy a feltárt szabálytalanságok következmény nélkül maradhattak, sokadszorra tették szembeötlővé a 2012-ben bevezetett igazgatási modell fenntarthatatlanságát és az OBT felügyeleti funkcióinak hiányosságait. A rendszerszintű problémák feltárása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kormányerő idén uniós nyomásra végre olyan igazságügyi reformot fogadott el, amely jó irányba mutat.
#3 ~ A nyilvánosság tájékoztatása
Az OBT működését végigkísérte az anyagi és szervezeti értelemben vett teljes kiszolgáltatottság azokkal az igazgatási csúcsszereplőkkel szemben, akiknek ellenőrzésére a demokratikusan megválasztott önigazgatási testület hivatva lett volna. A testület szóvivője 2019-ben így írta le a munkavégzési körülményeiket: “Az Országos Bírói Tanács irodája egy rendkívül méltatlan helyen van: egy szerverszoba mellékhelyiségében van elhelyezve, és tulajdonképpen azt gondolom, hogy ha azt mutogatnánk a nézőknek, akkor az nem biztos, hogy az növelné az igazságszolgáltatás tekintélyét.”
Az OBT tagjai az anyagi kiszolgáltatottság és a nyomásgyakorlás állandó lehetősége ellenében fogalmazták meg hitvallásukat, amelyben teljes eszköztelenségükben az átlátható döntéshozatalt, az őszinte párbeszédet és a hivatásrendekkel való együttműködést jelölték meg sikeres működésük zálogaként.
Hogy elszigetelje őket a világtól, az OBH mindenkori vezetése éveken keresztül akadályozta az OBT által a bírói kar belső nyilvánosságának szánt anyagok közzétételét a bíróságok központi honlapján. Válaszul a tagok úgy döntöttek, saját zsebből finanszíroznak egy olyan honlapot, amely már a szélesebb társadalmi nyilvánosság számára is nyomon követhetővé teszi tevékenységüket. A www.orszagosbiroitanacs.hu címen elérhető honlapjukat bírókként és az OBT tagjaiként végzett mindennapi munkájuk mellett maguk szerkesztették és tartották fent éveken át. Kollégáiktól csupán annyit kértek: egy gombbal szimbolikusan jelezzék, hogy az általuk végzett kitartó munka a bírói kar egésze számára is fontos.
Döntésük, hogy tevékenységükben a nyilvánosság erejére hagyatkoznak, végül visszaigazolódott: az általuk közzétett részletes jegyzőkönyvek és határozatok mutattak rá a bírósági igazgatási modell súlyos hibáira és vezettek el a problémás igazgatási modell korrekciójához.
#4 ~ Ellenállás minden nyomásgyakorlásnak
A testület tagjai tevékenységük során a nyomásgyakorlás válogatott eszköztárával szembesültek. A megtorló jelleggel indított lejárató kampányok és az igazgatási vezetők útján alkalmazott munkahelyi diszkrimináció minden észszerű várakozás ellenére sem törte meg a testület egységét és elköteleződését saját vállalásuk iránt.
Hajthatatlanok maradtak azután is, hogy többen saját bőrükön tapasztalhatták a bírói függetlenségért való kiállás keserű következményeit: jutalmuk megvonásával, bírói munkacsoportokból vagy képzési lehetőségekből történő kizárással, nagyobb mindennapi ügyteherrel és az előmeneteli lehetőségeik elzárásával találták szembe magukat.
A kormányzati propagandagépezet több hullámban vette célba és próbálta meg lejáratni az OBT tagjait, akik felszólaltak a bírói függetlenséget csorbító illetéktelen befolyásolási kísérletekkel szemben. A legutóbbi, 2022-es lejárató kampány minden korábbit felülmúló intenzitással vette célkeresztbe a testület képviselőit, nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy elhallgattassa a bíróságon belüli kritikus hangokat – mindhiába. Matusik Tamás, az OBT jelenlegi elnöke, akivel szemben szintén súlyos lejáratókampány zajlott, így fogalmazott: “Mi nem akartunk elvtelen meghajlást, különben nem a bírói függetlenséget szolgáljuk. Tudtuk, hogy a bíró nem csak az ítéletben nyilvánul meg, hanem akkor is, amikor szükség esetén kiáll a függetlenségéért. Ezt ugyanis nem lehet megúszni. A bírónak addig van függetlensége, amíg ki tud és ki is akar állni érte.”
#5 ~ A Bírák Etikai Kódexének megalkotása
Az OBT tagjai nem csupán személyes tevékenységükkel képviselték a bírói véleménynyilvánítás szabadságának fontosságát és azt, hogy a bíráknak ki kell állniuk a függetlenségüket érő támadásokkal szemben. A bírák új etikai kódexének elfogadásával a magyar bírák számára az európai sztenderdeknek megfelelő teret kívántak biztosítani véleményük nyilvános kifejezésére.
A Bírák Etikai Kódexében foglalt új szabályoknak különös jelentőséget ad a körülmény, hogy ezen a téren Magyarország már egyszer súlyosan megbukott, amikor a kétharmados többséggel működő parlament 2011-ben idő előtt eltávolította pozíciójából Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökét. Az üggyel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága nem csak azt állapította, meg, hogy a tisztségéből menesztett legfőbb bírónak sérült a tisztességes eljáráshoz való joga és a véleménynyilvánítási szabadsága, hanem külön figyelmeztetett a Baka-ügy „dermesztő hatására” is, amit a hasonló szankcióktól való félelem azokban a bírákban kelthet, akik részt kívánnak venni a jogalkalmazást és a bírói kart érintő kérdésekről folytatott nyilvános vitában. Magyarország az ítélet a 2016-os megszületése óta adós maradt a végrehajtással, többek között a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos problémák miatt. Az OBT a magyar alkotmányos szervek közül egyedüliként tett lépéseket a Baka-ügy végrehajtására.
Ahogyan Abért János, az OBT jelenlegi szóvivője kiemelte: az új szabályokat annak érdekében alkották, “hogy a bírók ne féljenek megnyilvánulni a bírói függetlenséggel kapcsolatos támadások kapcsán, illetve a jogot, jogrendszert, igazságszolgáltatást érintő kérdésekben.”
+1 ~ Példát mutattak a jogállamiság melletti kiállásukkal
2023 őszén az OBT 14 választott tagja közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy az egyszeri újraválaszthatóságot lehetővé tevő szabályozás ellenére nem indulnak az idei választásokon. A nyilatkozat emlékeztetett arra, hogy a tagok a bírói önigazgatás megerősítéséért küzdöttek, de soha nem szorgalmazták saját újraválaszthatóságukat. Korábban pedig azért sem támogatták Varga Zs. András kúriai elnökké választását, mert jelölését a sarkalatos törvények módosítása tette csak lehetővé. “A személyre szabott jogalkotás akkor sem fogadható el számunkra, ha annak mi volnánk a kedvezményezettjei” – írták közös nyilatkozatukban.
A tagok döntése nem csak a jogállamisági értékek melletti következetes kiállás miatt példaértékű, hanem azért is, mert felügyeleti funkciót betöltő személyek esetében az önmérsékletnek kiemelt jelentősége van. A kontrollfunkciók hatékony gyakorlásával általában is ellentétes az újraválaszthatóságot megengedő szabályozás, hiszen a mandátum lejártához közeledve a választás esélyei erőteljesen befolyásolhatják a felügyeleti feladatok ellátását.
A nyilatkozattal újabb, éles határvonalat húztak az OBT választott tagjai és a törvény erejénél fogva tag Varga Zs. András közé. Megmutatták, hogy az egyéni cselekvés lehetőségei minden helyzetben adottak. Varga Zs. András 2020-ban egyetlen nap alatt, gondolkodás nélkül fogadta el a Kúria elnökévé jelölését, dacára annak, hogy a megválasztását személyére szabott törvénymódosítások tették csak lehetővé. Így személyes döntésével is hozzájárult a nemzetközi testületek által bírált, a Kúria más hatalmi ágaktól való függetlenségét aláásó kormányzati lépésekhez.
A Magyar Helsinki Bizottság üdvözli a bírák nemzetközi közössége által adott elismerését. Az sem lehet kérdéses, hogy a fenti 5+1 érdemen túl az Országos Bírói Tanács valódi teljesítménye láthatatlan marad, mert nem tudni, ma hol lenne a magyar igazságszolgáltatás függetlensége az ő elhivatottságuk nélkül.