Az Európai Bizottság által megindított feltételességi mechanizmus fordulópontjához közeledve egyre kevésbé palástolható a magyar bírósági szervezetrendszer mélyülő válsága. A politikai többséggel a bíróságok élére állított nagyhatalmú vezetők, Varga Zs. András Kúria elnök és Senyei György, az OBH elnöke ténykedésének nyomán sorra kerülnek felszínre olyan problémák, amelyek mellett a korrupció megelőzése és a jogállamisági aggályok kezelése érdekében tett lépések megkérdőjeleződnek.
A magyar bíróságok 2022 őszére egyre mélyülő krízis tüneteit produkálják. Az uniós forrásokért folyó tárgyalások végső szakaszához közeledve kiéleződtek a konfliktusok a bírák önigazgatási testülete, az Országos Bírói Tanács (OBT) és a nagyhatalmú bírósági vezetők, Varga Zs. András Kúria elnök és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke között.
A helyzet súlyosabb, mint a korábbi OBH-elnök, Handó Tünde távozása előtt volt, a háttérben azonban ugyanaz a probléma áll: végletekig meggyengítették a kontrollfunkciókat az igazságszolgáltatás egyszemélyi döntéseken alapuló igazgatása felett. A nemzetközi szervezetek, köztük maga az Európai Bizottság is, évek óta teljesen hiába hívják fel a figyelmet arra, hogy a hatályos magyar szabályozási környezetben nem biztosítottak az OBT azon jogkörei, amelyek a központi igazgatás hatékony felügyeletéhez szükségesek: nincs jogi személyisége, nincs megfelelő apparátusa és forrásai, lényegében gerilla üzemmódban látja el fontos jogállami tevékenységét. A megfelelő működési háttér és a szükséges jogkörök hiánya miatt a bírák eszköztelenül állnak vezetőik törvénybe ütköző eljárásával szemben.
Súlyos jelzések
A feltételességi mechanizmus 2022. áprilisi megindítása óta az OBT két esetben kényszerült arra, hogy törvényességi jelzéssel éljen. Ez a legsúlyosabb figyelmeztető eszköz az OBT eszköztárában arra az esetre, ha a bírák azt észlelik, hogy vezetőik megsértették a jogszabályokat.
Önmagában az, hogy a jogsértő eljárással szemben a legerősebb szankció csupán csak egy jelzés (egy határozat, amely rámutat a problémára), semmi több, jól szemlélteti, hogy mennyire eszköztelenek a bírák egy törvénysértéssel szemben. Az OBT az általa feltárt szabálytalanságok orvoslása érdekében semmilyen további lépést nem tehet, eljárást nem indíthat, meg kell hajolnia a törvénysértő gyakorlattal szemben.
Törvénysértő, önkényes, hamis
A helyzet súlyosságát növeli, hogy a két törvényességi jelzés mellett további két esetben törvénybe ütköző és önkényes bírói kinevezési gyakorlatra hívta fel a figyelmet. Egyik törvényességi jelzése a kirendelési gyakorlat ellenőrzésével kapcsolatos visszásságokra mutatott rá, a másik pedig a bírósági szervezetbe is begyűrűző súlyos korrupciós ügy belső kivizsgálásának ellehetetlenítésére. A fenti jelzések és a vélemények bármelyike önmagában is épp elég lenne arra, hogy a bírósági szervezetrendszer függetlenségével kapcsolatban komoly aggályokat vessen fel.
Törvénysértő kinevezések
- A bírák mind a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata, mind az OBH elnök kinevezési gyakorlatánál azt találták, hogy egyes pályázatokat előre nem látható szempontok alapján bíráltak el. Megállapították, hogy mind az OBH elnöke, mind a Kúria elnöke megkerülte az OBT együttdöntési hatáskörét. Emiatt a tanács először 2022 júliusában a Kúria elnökének kinevezési gyakorlatával szemben fogalmazott meg kritikus véleményt, aki 2021-ben öt kúriai bírót nevezett ki törvénybe ütköző eljárással, megkerülve az OBT együttdöntési jogát. Később, 2022 októberében az OBT ugyanígy kritikus véleményt bocsátott ki az OBH elnökének kinevezési gyakorlatával kapcsolatban, aki 2021-ben négy bírót nevezett ki törvénybe ütköző módon, megkerülve az OBT együttdöntési jogát.
Hamis tartalmú tájékoztató
- 2022 októberében az OBT tagjai azt is feltárták, hogy az OBH elnökének a 2021. évben folytatott kinevezési gyakorlatáról szóló tájékoztatója nem valós adatokon alapult. Míg az OBH elnöke arról tájékoztatta a bírákat, hogy a 32 elbírált pályázatból 30 esetben a bírói tanács rangsorának megfelelően tett kinevezésre vagy áthelyezésre vonatkozó előterjesztést, és a rangsortól való eltérés esetén kikérte az OBT hozzájárulását, az OBT-tagoknak egy iratbetekintést követően nyilvánvalóvá vált, hogy négy további esetben ténylegesen a második helyre rangsorolt bíró kapott kinevezést anélkül, hogy Senyei ehhez az OBT hozzájárulását kikérte volna. A hamis tartalmú tájékoztató miatt az OBT tagjai a hatáskörük megkerülésére is csak kellő utánajárást követően tudtak következtetni.
A Schadl–Völner-ügy kivizsgálásának ellehetetlenítése
- A 2022 október 5-i ülésen döntött úgy az OBT, hogy törvényességi jelzéssel él Senyeivel szemben a Schadl–Völner-ügy bíróságokat is elérő szálainak kivizsgálásával kapcsolatban, figyelemmel arra, hogy az OBH elnöke titkosította az általa elrendelt vizsgálat iratait, és ezzel elzárta a lehetőséget az ügy körülményeinek tisztázására.
„Béke és rend”
A kiújult konfliktusok kapcsán érdemes felidézni, hogy Senyei György azután került az OBH élére, hogy a bírák 2019-ben kezdeményezték Handó Tünde elnöki tisztségtől való megfosztását. Ahogyan azt Csontos Katalin, az OBT tagja tömören összefoglalta: „magatartása és mulasztásai miatt a bírósági igazgatásban kontroll nélküli, kizárólagos hatalomra való törekvése miatt tisztségére méltatlanná vált”. Noha indítványukat az Országgyűlés elutasította, Handó végül mandátumának lejárta előtt távozott a hivatalából. Az új OBH-elnök, Senyei György 2019 decemberi meghallgatásán azt mondta, „békét és rendet szeretne az igazságszolgáltatásban, hogy az teljesíthesse alkotmányos kötelezettségét, a magas színvonalú, időszerű és pártatlan ítélkezést”. Senyei arról is beszélt, hogy meg akarja szüntetni a hivatal és az OBT közt kialakult feszültséget, mert „a két intézmény nem ellenfele egymásnak".
Alig három év leforgása alatt a célként kitűzött béke és rend helyett csak még súlyosabb krízis állt elő. Az OBT elnöke, Bohli Eszter októberi beszédében így fogalmazott: „Senyei elnök úr alatt a tarthatatlan közjogi helyzetünk annyiban normalizálódott, hogy legalább már a legitimitásunk nincs kétségbe vonva, valamint teljes létszámban tudunk működni. [...] Az OBH elnökével folyamatosak a hatásköri vitáink, amelyek lényegében mindig ott érnek véget, hogy a felügyelt személy az, akinek a jogi álláspontja eldönti, mi az, amit az őt felügyelő testület tehet vagy megismerhet”.
Az OBT novemberi ülésén Vasvári Csaba bíró felidézte, hogy Senyei az OBH elnöki tisztségére jelölése idején „többek között azt is mondta, hogy »már a konditeremben is a bíróságokról beszélnek, és ez nem normális«, és elnöki ciklusának egyik célja, hogy a normalitást visszahozza a bírósági szervezetrendszerbe”. Később, a Schadl–Völner-ügyben keletkezett vizsgálati anyag titkosítására utalva megjegyezte „a konditermekben – és nyilván ezt átvitt értelemben értem – ma erről beszélnek, és ez a legfőbb oka annak, hogy a mindannyiunk által áhított absztrakt normalitás az nem feltétlenül tért vissza a bíróságok igazgatásába”.
Az európai bírák szolidarítanak
2022. október közepén Magyarországra látogatott a Bírói Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ). Látogatásukat a 2022-ben elfogadott Bírói Szolidaritásról szóló Athéni Nyilatkozat jegyében tették: „A bírói szolidaritás annak megértése, hogy az európai bírói közösségen belül segítséget kell nyújtani, ha a bírói függetlenséget és a jogállamiságot támadások érik vagy kihívásokkal néz szembe. Ha egy nemzet bíróságaira kormányzati vagy más hazai szereplők jelentős nyomást gyakorolnak, a nemzetközi támogatásnak kiemelkedő jelentősége van. Támogatni kell minden olyan igazságszolgáltatási szervezetet, amelyet támadás ér, és mindent meg kell tenni a végrehajtó és a törvényhozó hatalom meggyőzése érdekében, hogy támogassák az erre irányuló lépéseket. Az ENCJ hisz abban, hogy ennek a támogatásnak számos formája lehet, ilyen a mai látogatás is” – fogalmazott Filippo Donati, az ENCJ elnöke.
Ünnepi beszédében sorra vette a magyar bírósági igazgatás legégetőbb problémáit. Emlékeztetett arra, hogy az ENCJ már Varga Zs. András Kúria elnökévé történt kinevezésénél is figyelmeztetett arra, hogy „egyre nő [a] veszélye annak, hogy Magyarországon a politika hatalmában keríti az igazságszolgáltatást”. Aggályosnak találta a Kúria elnökének kiszélesített jogköreit, miközben a Kúria elnöke „úgy tűnik, nem tartozik felelősséggel senkinek”.
Az ENCJ elnöke hangsúlyozta: „[a] bírónak különleges felelőssége van abban, hogy a nyilvánosság számára érthetővé tegye a jogállamiság és a bírói függetlenség jelentőségét”. Kiemelte az OBT szóvivője, Vasvári Csaba bíró ellen 2022 augusztusában indított lejárató kampányt, amely „azt példázza, hogy a többi hatalmi ág nem csak hogy nem támogatja és nem erősíti a bírói hatalmat, de meg sem védi azt a média, a parlamenti képviselők, sőt a kormány támadásaival szemben”. Végül kifejtette: „Az európai bírák kollektív kötelessége, hogy világosan és következetesen fejezzék ki tiltakozásukat az olyan kormányzati javaslatokkal szemben, melyek az egyes bírák vagy a bírói tanácsok függetlenségét aláássák. Az ENCJ szolidáris a magyar igazságszolgáltatással és azokkal a bírákkal, akik védik a jogállamot és az alapvető jogok és szabadságok garanciáját jelentő független bíróságokat. Az ENCJ vezetősége tisztelettel adózik az előtt, ahogyan az OBT kitartóan védi a bírói függetlenséget és ellenáll az azt megnyirbálni kívánó törekvéseknek, valamint felszólal a független és pártatlan bíróságokért a polgárok érdekében.”
Miről beszéljenek a konditermekben?
Az OBT fajsúlyos törvényességi jelzései, az OBT-elnök kritikus beszéde és az ENCJ bírósági igazgatási vezetőket is megszólító megállapításai csupán néhány héttel az Európai Bizottság által kezdeményezett feltételességi mechanizmus fontos fordulópontja előtt hangzottak el. Ha a történtek a súlyuknak megfelelő sajtónyilvánosságot kaptak volna, az – Senyei megfogalmazása szerint – egészen biztosan eljutott volna a „konditermekig”, és alkalmas lehetett volna arra is, hogy hiteltelenítse a kormány állítólagos igyekezetét a jogállamiság helyreállítása érdekében. Különösen úgy, hogy az Európai Bizottság által kezdeményezett eljárásban a kormány konkrét kötelezettséget vállalt a bíróságok függetlenségének garantálására. Nem véletlen, hogy az igazgatási vezetők mennyire hevesen utasították vissza az elhangzott kritikákat: Varga Zs. András „vádiratként” Senyei György pedig „filippikaként” beszélt róluk.
Mindez azonban kevés lett volna ahhoz, hogy elfedje a problémákat. Gondoskodni kellett arról is, hogy a figyelem a bíróságok háza táján a súlyos krízis tünetei helyett másra terelődjék. Ehhez jött kapóra az OBT képviselőinek látogatása David Pressmann amerikai nagykövetnél, amelynek nyomán zajos lejárató kampány indult a bírákkal szemben.
Szakmai hitelrontás, ellehetetlenítés
A célzott lejárató kampány 2022 október 28-án startolt el, a magyar bírák által már jól ismert mintázat szerint, a Tűzfalcsoport nevű névtelen blog oldalán. A blog lényegében azt állította, hogy az amerikai nagykövet berendelt két bírót, és egy névtelen forrásra hivatkozva úgy értékelte, hogy ezzel durván beavatkozott a magyar igazságszolgáltatásba. A blog mélyen hallgatott arról, hogy a két bíró – Matusik Tamás, az OBT nemzetközi kapcsolatokért felelős tagja és Vasvári Csaba, az OBT szóvivője – történetesen egy alkotmányos szerv, az Alaptörvényben is szabályozott bírói önigazgatási testület, képviseletében volt jelen a megbeszélésen.
A szándékoltan torz véleményt már aznap átvette két kormányközeli médiafelület. A Magyar Helsinki Bizottság gyűjtése szerint október 28. és november 9. között legalább 50 különböző médium vette át és fűzte tovább a névtelen blogban megjelent állításokat, a gyakorló bíróként ítélkező OBT-tagoknak kétségbe vonta a tisztességét, függetlenségét, a lemondásukat követelték, és minden lehetséges módon megkérdőjelezték a nagykövettel létrejött találkozó legitimitását. A lejárató kampány felfutó szakaszában már nyíltan beszállt a közmédia is és rácsatlakozott egy kormánypárti országgyűlési képviselő, majd maga a kormány is.
A történteket tárgyaló OBT-ülés minden korábbinál kiélezettebb hangulatban zajlott. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke nemtelen és aljas támadásnak nevezte a történteket, és a legfőbb ügyész helyettese is szerencsésebbnek látta, ha semmilyen formában nem kritizálja az OBT-tagok találkozóját.
A két kormánypárti többséggel megválasztott bírósági vezető – Senyei és Varga Zs. – azonban nem érezte feladatának, hogy megvédje az OBT tagjait. Míg Senyei a véleménynyilvánítás, azaz a kritika tág lehetőségére hivatkozott, a Kúria elnöke még alapos leckét is adott a bíráknak diplomáciai protokollból arról, hogy szerinte hivatalos tárgyalást csak a külügyminisztérium útján kezdeményezhettek volna. Való igaz, Varga Zs. később, amikor (több, mint két héttel az OBT képviselői után) maga is találkozott az új amerikai nagykövettel, be is mutatta, milyen találkozóra gondolt, viszont megfeledkezett saját korábbi találkozójáról, amikor a dél-koreai nagykövettel folytatott tárgyalásokat külügyminisztériumi kísérő nélkül.
Politikai kinevezettek
A bírákat ért lejárató kampány körül kialakult konfliktus törésvonala – nem véletlenül – a szervezetrendszer két politikai kinevezettje és a választott tagok között húzódott. A lejárató kampány bírósági szervezetrendszeren belüli résztvevőjeként Varga Zs. már egyenesen az OBT-vel szemben indított támadást. Az ENCJ hivatalos látogatása során „baráti társaságnak” titulálta az OBT-t. A Kúria honlapján megjelent sajtóközleményében az OBT bírákat védő közleményét lejárató tevékenységnek minősítette, amely kizárólag csoportérdeket szolgál.
Valójában azonban az OBT a bírák önigazgatási testülete, Magyarország bírái által választott tagokból áll, ilyen módon az egyetlen releváns csoport, amelynek az érdekeit szolgálhatja, nem más, mint a magyar bírák „csoportja”. Ahogyan arra Fatalin Judit, az OBT egyik tagja rámutatott: „Én nem tudom elképzelni azt, hogy nekünk az ország minden területéről, járásbíróságáról, törvényszékéről, ítélőtábláról miféle csoportérdekünk lehet, hogy lejárassuk a magyar igazságszolgáltatást.”
Dermedten hallgatnak
A hazai bírák nem először találják szembe magukat a kormány részvételével zajló lejárató kampánnyal. A gerjesztett kampányok célja az öncenzúra és a dermesztő hatás kiváltása, hogy ellehetetlenítsék azokat a bírákat, akik felszólalnak az ellen, ha a jogállamiság vagy a bírói függetlenség veszélybe kerül. Nem véletlen, hogy 2016 óta vár megnyugtató lezárásra a Baka-ügy, amelyben az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága évről-évre újra aggályosnak találja, hogy a magyar bírák továbbra is megalapozottan tarthatnak megtorlástól a bíróságok függetlenségével kapcsolatos szakmai véleményük kifejtése miatt.
Éppen ez történt most az Országos Bírói Tanács tagjaival is, akik bírálták a Kúria elnökének és az OBH elnökének jogellenes lépéseit. A 2022 október végén indult lejárató kampány sem értékelhető másként, mint a bírósági szervezeten kívüli hatalmi ágak és az általuk a bíróság élére választott vezetők által támogatott megtorlásként.
Nincs korrupció elleni harc független bíróságok nélkül!
Az Európai Bizottság által kezdeményezett feltételességi mechanizmus ügyében heteken belül várható döntés. Ha a Bizottság szemet huny a bíróságokkal kapcsolatos problémák felett, és anélkül zárja le a feltételességi eljárást, hogy a hazai bírósági krízist kezelné, akkor épp a legsúlyosabb jogállamisági probléma orvoslásától tekint el.
Hogy a korrupció elleni küzdelem nem lehet hatékony független bíróságok nélkül, mi sem bizonyítja jobban, mint a Schadl-ügy, amelynek transzparens kivizsgálása a bírákat képviselő szervek tiltakozása ellenére egyetlen bírósági vezető indoklás nélküli, így kétszeresen önkényes döntése akadályozhatta meg.