Kis odafigyeléssel és nagy intenzitású hazudozással akár egy szokásos udvariassági vizitből is takaros fekete kampány rakható össze. A kormány propagandagépezete olajozottan működik: megtekerik, szalad. Matusik Tamás és Vasvári Csaba bírákat, az Országos Bírói Tanács tagjait így lehetett hivatásuk és az ország elárulóiként lejáratni, az új amerikai nagykövetet pedig a pokol helytartójaként beállítani. Tantörténet arról, hol élünk.
Hatósági áras lett a tojás és a burgonya – számolt be a nap híréről az Agrotrend. A változást Gulyás Gergely jelentette be a 2022. november 9-iki kormányinfón. Az agrárgazdasági szakportál fontosnak tartotta arra is kitérni, hogy a miniszter szerint az, miszerint az Országos Bírói Tanács (OBT) két tagja az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén járt, jól mutatja a bírák hozzáállását a függetlenséghez. De miért fontos ez egy mezőgazdasági honlapnak? Hogyan jutottunk ide, hogy került a buggyantott tojás a tikmony hatósági ára mellé?
Célkeresztben az OBT
Az Országos Bírói Tanács a bírák önigazgatási szerve, amelynek alkotmányos feladata a bírák igazgatásának felügyelete. Az OBT felügyeleti jogkörébe tartozó igazgatási vezetők, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – és legújabban már a Kúria elnöke is – időről-időre konfliktusba kerülnek egymással. Ez a viszály hol hevesebb, hol lanyhább, de hosszú évek óta fennáll. Noha a törvények szerint az OBT-nek a feladata, hogy a bírósági igazgatási vezetőit ellenőrizze, a felügyeleti tevékenység tényleges ellátását a szabályozás nem teszi lehetővé. Nem véletlenül, hiszen a kormányerőnek kezdetektől fogva szándékában állt a bírósági rendszert is maga alá gyűrni. Csak itt elhúzódik, jóval nehezebben megy a dolog, mint az például Alkotmánybíróságnál vagy az Állami Számvevőszéknél történt.
Varga Zs. András Kúria-elnöki megbízatása és tevékenysége, a Schadl–Völner-botrány bírósági vezetőket érintő vonatkozásai, valamint az Európai Unió egyre erősebb szándéka, hogy megvédje alapértékeit a Magyarországról is fenyegető illiberális tendenciáktól önmagukban is olyan tényezők lennének, amelyek elmérgesítenék a konfliktust. Hát még így együtt.
Érdemes kiemelni: mára az Országos Bírói Tanács az egyetlen alkotmányos szerv, amely megőrizte autonómiáját. Kivételként ebben a testületben a tagok még nem a végrehajtó hatalomhoz lojálisak, hanem a hivatásukhoz. És hiába nincsenek ütőképes eszközei az OBT-nek ahhoz, hogy hatékonyan felügyelje a politikai többséggel megválasztott vezetők tevékenységét, mégis képes akadályokat gördíteni az illiberális állam totális, minden hatalmi ágra kiterjedő kiépítésében.
Tavaly nyárig két lehetőség állt a kormányerő előtt. Az egyszerűbb, ha még inkább eljelentékteleníti vagy egyenesen felszámolja az OBT-t. A másik, valamivel nehézkesebb, hogy 2024-ben a mostani OBT-tagok helyett nem a bírói hivatás iránt elkötelezett, hanem a kormányhoz (és a jelenlegi bírósági vezetéshez) lojális tagokat szavaznak be a testületbe.
Csakhogy tavaly nyár óta nagyot fordult a világ, az Európai Unió is felismerte, hogy a korrupció és az állam illiberális átszervezése elleni védekezésben kulcsszerepe van a bíráskodás függetlensége megvédésének. Így az OBT szerepe felértékelődött, és a figyelem is megnőtt iránta. Zajtalanul nem lehet már elfojtani.
Ebben a helyzetben nyúlt a rezsim ahhoz az eszközhöz, amihez már annyiszor: fekete propagandával lejáratni, kompromittálni a tőle független, a hatalmi törekvéseit akadályozó szereplőket.
Vasvári fekete pontjai
Vasvári Csaba, az OBT szóvivője ezt már augusztusban megtapasztalhatta. Elég volt ehhez, hogy a Guardiannek adott nyilatkozatában a bírói függetlenséget folyamatosan érő belső és külső befolyásolási kísérletekről beszélt, és bírálta az OBH elnökét. Nem ő, de a cikk szóba hozta azt is, hogy Kúria elnökének feleségét annak ellenére nevezték ki tanácselnöknek a Fővárosi Ítélőtáblára, hogy a szakmai bírálat során lényegesen kevesebb szavazatot kapott, mint a másik pályázó.
A Guardian-cikk után Vasvárit gyorsan kiosztotta a kormánypárti sajtó. Itt most csak Bayer Zsolttól idézünk: „A liberális brit sajtóban taposta meg saját hazáját néhány napja a hírhedt magyar vérbíró, Vasvári Csaba, aki 2006 őszén ártatlan fiatalok bebörtönzésével segédkezett a szemkilövető Gyurcsány-rezsimnek.” De nem csak a bíró, hanem a testület is megkapta a magáét: „a balliberális gittegyletként működő Országos Bírói Tanács”. A cikk pedig ezzel végződik: „Amíg ezeket a betegesen elfogult, bolsevik lelkű figurákat nem takarítják ki a bíróságainkról, itt nemhogy igazságszolgáltatás, de jogszolgáltatás sem lesz.”
Vasvári Csaba régóta irritálja a kormányerőt és a bírósági vezetést. Talán legismertebb ilyen ügye az volt, amikor 2019-ben „volt mersze” előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni az Európai Unió Bíróságánál (EUB). A magyar bíró egy büntetőügynél a hazai és az uniós jog ütközését valószínűsítette, de ennél fontosabb, hogy a bírói függetlenségre vonatkozó kérdéseket is feltett a luxembourgi bíróságnak. A legfőbb ügyész észlelve a veszélyt, hogy esetleg olyan ítélet születhet az uniós bíróságon, amely veszélyeztetheti Orbánék 2013 óta működő bírósági rendszerét, jogorvoslati eljárást kezdeményezett Vasvári kérdései ellen. Polt Péter a hazai bíróság előtt ugyan sikerrel járt, ráadásul az Európai Unió Bírósága is jórészt elutasította Vasvári kérdéseit, azt viszont a luxembourgi bíróság fontosnak tartotta leszögezni, hogy a magyar bíróknak jogukban áll előzetes döntéshozatalt kezdeményezni, és arról, hogy az befogadható-e, sem az ügyészség, sem a hazai bíróságok nem dönthetnek, csakis maga az EUB.
A titok nélküli találkozó
A cél és célpontok tehát már régóta megvannak a kormány bírósági terveit támogató fekete kampányok szervezőinek. Ráadásul nyáron foglalta el budapesti állomáshelyét David Pressman, az Egyesült Államok nagykövete. A diplomata önmagában megtestesíti mindazt, ami az Orbán-kormányt és híveit felingerli. Baloldali liberális, civil szervezeteknek meg a Demokrata Pártnak dolgozott, meleg, házasságban él párjával, és örökbe fogadott gyerekeket nevelnek. Az egyébként is elég hűvös magyar–amerikai kapcsolatot tovább hűtötte az ukrajnai háború eltérő megítélése is. Bidenék aligha tudtak volna olyan diplomatát ide küldeni, aki megfelelt volna a magyar kormány elvárásainak.
Pedig Pressman előírásszerűen kezdte meg itteni ténykedését. Gesztusokat tett a magyar közélet szereplőinek, elsősorban természetesen a kormánynak. Egyik találkozót a másik után bonyolította le a minisztereinkkel és Novák Katalin köztársasági elnökkel. Ezek után fogadta nagyköveti rezidenciáján Vasvári Csabát és Matusik Tamást, az OBT tagjait. A találkozót maga a nagykövet jelentette be a közösségi médiában.
Semmi különös nem történt. Egy fontos szövetséges állam diplomatája és az egyik magyar alkotmányos szerv képviselői találkoztak egymással. Gyakran előfordul ez nálunk is, másutt is. Hogy mennyire megszokott ez, jól mutatják a pár napja történtek is. Julia Gross német nagykövet is meghívta Matusokot és Vasvárit, ráadásul még a német főügyész is ott volt a találkozón. Mégsem lett belőle felzúdulás a kormányoldalon.
Indulás a tűzfaltól
Az elmúlt évek hazai bírósági, jogállamisági történései egyébként is indokolták az egyébként ügyvéd nagykövet érdeklődését a hazai bírósági rendszer viselt dolgai iránt. Aztán utólag nemcsak abba kapott bepillantást.
A jó orrú, rutinos lejáratókampány-szervező ugyanis kiszagolhatta a találkozóban rejlő „botrány” lehetőségét. Merthogy körülmények átrajzolásával, lényeges mozzanatok elhallgatásával, némi „szakértői körítéssel” csinosan feltupírozott kompromatot lehetett ráépíteni.
A kormánypropaganda hegemón intézményrendszere már egy évtizede megvan hozzá, lehetőségei korlátlanok. Pórázon a közmédia (MTI, MTV, közrádió), ott van a robosztus kormánypárti média Hír Tv-stől és megyei lapostól (egy ideje már a KESMA égisze alatt egyesítve), bevetésre kész a központi üzenetekkel mindig csereszabatos „szakértői” gárda (pl. Századvég, Alapjogokért Központ, Lomnici és társai), meg hát ott van maga a párt és a kormány is.
Ezt mind be is vetették az OBT-t lejárató őszi kampányban.
Nem csoda hát, ha 411 lejárató anyagot (cikket, rádió- és tévéműsort) találtunk, amelyekben 2022. október 28. és november 29. között a nagyköveti találkozót ekézték.
A „botrány” közösségi médiákban keltett hullámaival most nem is foglalkozunk.
A táncrend
Mint annyiszor, most is a kormányoldal egyik meghatározó névtelen blogja, a Tűzfalcsoport fújta meg a riadókürtöt. A posztja nyomán a nagyköveti találkozónak mindjárt a másnapján megindult a támadás. Az eredeti írás azt valószínűsítette, hogy az Egyesült Államok beavatkozik a magyar igazságszolgáltatásba: „információink szerint az ügy bírósági körökben megütközést keltett, [meg nem nevezett] forrásunk úgy értékelte az esetet, mint durva beavatkozást a magyar igazságszolgáltatásba. Fordított eset nehezen képviselhető el, gondoljunk csak bele, mekkora botrányt okozna, ha a washingtoni magyar nagykövet bekéretné akár egy állami legfelsőbb bíróság néhány bíráját.”
Semmiféle „bekéretésről” sem volt szó. A ténybeli alapot nélkülöző, de valamiféle megfoghatatlan szakmaiságot lebegtető blogposzt félremagyarázását most is már az első napon szolgai módin vette át a kormánysajtó. A „sarkított véleményt” tényként tálalta.
Tragikomikus, de az egyik helyen sikerült úgy előadni, mintha az valamiféle titkos egyeztetésre jött volna létre, a másikon meg úgy, mintha a nagykövet berendelte volna helyi megbízottjait. Szavaik szerint ezt leplezte volna le a mindig éber kormánypárti sajtó a nagykövet saját hivatalos közösségi oldalain tett közleménye alapján. Ez lenne ám az igazán rafinált akció a javából.
2022. október 29-én hasonló hangvételben folyt tovább „a bohócdiplomáciai botrány” pertraktálása. „Az Országos Bírói Tanács egyes tagjaival való, láthatóan kedélyes minapi eszmecsere […] határátlépésnek tűnik; a Tűzfalcsoport értesülése szerint nem is lelt pozitív visszhangra bírósági körökben. […] Igazságszolgáltatásunk szorul talán a leginkább védelemre a külső befolyással szemben a hatalmi ágak közül, olyankor meg különösen, amikor a tengerentúlról az itteni ellenzékhez guruló dollároktól hangos épp a sajtó.”
A kormánnyal bensőséges viszonyt ápoló Bayer Zsolt publicista már így írt: „Remélem, a Külügyminisztérium mihamarabb berendeli az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, és megkérdezi tőle, meddig akarja még folytatni ügynöktevékenységét hazánkban, mert ha ez a terve, akkor jobb, ha haza takarodik.”
2022. október 30-án Szánthó Miklós, a kormánypénzekből működő Alapjogokért Központ főigazgatója és a kormányerő sajtóbirodalmának, a KESMA médiaholding kuratóriumának korábbi elnöke, jelenlegi tagja azt vetette fel, hogy a bíráknak a feladata a jogalkalmazás, az OBT-nek az igazgatás felügyelete, nem pedig a politikai tanácsadás. Emiatt szerinte az OBT szóban forgó két tagjának erkölcsi és morális alapon – függetlenül a vonatkozó összeférhetetlenségi, alkalmatlansági vagy fegyelmi eljárásoktól – meg kellene fontolniuk a tisztségükről való lemondást, de minimum a nyilvános bocsánatkérést. Több cikk már azzal a címmel, felszólítással jelent meg, hogy le kell mondania a két bírának. A lapok szinte mindegyike a KESMA-hoz tartozik. Hiába, ha a főnök beszél, akkor a főnök beszél.
A kormánysajtó pedig e napon újra felfedezte Vasvári Guardiannek adott nyári nyilatkozatát. Elvégre, nem árt, ha a propaganda rámutat a susmusolók korábbi bűneire is. Hadd lássák a tisztességes magyarok is, kik árulják el itt a hazát. Meg hát minél több az információ, annál kevésbé látszik az alapkérdés: mégis miféle határátlépést is követett el az OBT két tagja?
2022. október 31-én értük el a sajtókampány mennyiségi csúcspontját. Tragikomikus részlet, hogy a megyei lapok honlapjain az OBT védekező, magyarázkodó közleményét azzal a címmel ismertették, miszerint Közleményt adott ki az amerikai nagykövettel tárgyaló bírák kapcsán az OBH. Egyetlen napon 21 cikk viselte ezt a hibás címet. Elvégre nem is lényeges a különbség, a lényeg a bemocskolás. Tudjuk, kik ők. Azért a biztonság kedvéért a cikkek végére biggyesztették Szánthó ledorongoló nyilatkozatát is, hisz cél a sokoldalú tájékoztatás.
2022. november 1-én Vejkei Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága fideszes elnökének nyilatkozatát az alábbi címmel ismertetették 22 helyen is: Az amerikai nagykövet és a bírák találkozója beavatkozás az igazságszolgáltatásunkba.
Varga Zs. András Kúria-elnök pedig visszatetszőnek tartotta azt a „kísérletet, hogy az OBT az egyes tagjainak közfelháborodásra okot adó viselkedését valótlan és sértő tartalmú közlemény kiadásával kísérelje meg kendőzni”. Az elnök úrnak itt most nem volt fontos a bíróságok tekintélye.
2022. november 2-én Egyetlen napon 17 helyi és megyei nyomtatott napilapban Pressman-botrány: ki küldte a bírókat? és Pressman-ügy: ki küldte a bírókat? címekkel hírmagyarázat jelentettek meg. A címben feltett kérdésre nem kaptunk választ. Sőt, az írás egy másik kérdéssel végződött: „Szakértők szerint az eset a magyar igazságszolgáltatásba való durva beavatkozásnak tekinthető. Mit kérhetett?” [Mármint az amerikai nagykövet az OBT-tagoktól.] „Sötét dolgok ezek” – boronghatott az újságolvasó.
2022. november 3.: A bírói függetlenség elleni támadás mellett egyre fontosabb motívum lesz a szuverenitás is. „Pressman nagykövet úr mostani lépése nyílt beavatkozás a magyar belügyekbe és az igazságszolgáltatás elleni támadásként is értékelhető, amely még a legelkötelezettebb atlantistákban is felháborodást keltett” – nyilatkozta a kormánypárti 888-nak ifj. Lomnici Zoltán, a kormánypárti Századvég igazgatója.
A Magyar Hírlap úgy tett, mintha az OBT nem magyarázta volna el közleményében, hogy mi történt a nagykövet és az OBT tagja között. A lap azt sejteti, hogy itt valami titkos fondorlat állhat a háttérben. De akkor miért osztotta meg nyilvánosan a találkozó tényét és képeit nagykövet? „Csak annyi biztos, a megbeszélés informális jellegű volt” – ködösít a nagyon is hivatalos találkozóról a cikk.
Elvitatja bírói függetlenségét és „hithű baloldalinak” titulálja egyik korábbi ítélete miatt cikkcímében Vasvárit a Magyar Nemzet, a vezető kormánypárti napilap és híroldal.
2022. november 4-én a kormánypárti Mandiner megkeresésére Senyei György, az OBH elnöke sietett leszögezni: „nyilvánvalóan vitatható a találkozó indokoltsága és jogszerűsége, ezért megalapozott kritika tárgya lehet”. Ezt a kormánypárti sajtó elégedetten fordította le úgy, hogy szabályosan nem kerülhetett volna sor az OBT-tagok és a nagykövet találkozójára. Senyei azt is írta: „az OBT-tagokat e minőségükben eljárva nem illeti meg a bírákat az ítélkező tevékenység közben megillető fokozott védelem”. Ezt pedig úgy értelmezte a propagandagépezet, hogy minden belefér.
Senyei legalább megemlítette, hogy a nagykövet vendégei nem mint ítélkező bírák, hanem természetesen mint az OBT tagjai voltak jelen. A kormánypropaganda viszont virtuózan használta ki céljaira Matusikék kettős helyzetét. Hol ez volt a baj, hol az. Ma is öröm viszont olvasni Senyei György szólásszabadságpárti sorait, különösen annak fényében, hogy később miként viszonyult ahhoz, amikor a Telex publikálta az ő és Schadl György közötti egyik beszélgetést.
2022. november 5-én újabb Bayer-írás hergelte a hergelendőket: „Kérdezem öntől [a nagykövettől]: miért nem tudunk semmit arról, hogy ön miről folytatott tárgyalást (beszélgetést, háttérbeszélgetést, kihallgatást – a megfelelő aláhúzandó!) a két magyar bíróval? Ezt azért is lenne nagyon fontos tudni, mert mindkét nevezett bíró – és különösen egyikük – bírói hivatásával összeegyeztethetetlen módon politikai tevékenységet fejtett ki már korábban is.” A propagandagépezet 26 orgánuma ismertette vagy teljes egészében közölte a publicista nyílt levelét.
2022. november 8-án Navracsics Tibor miniszter az ATV-ben beszélt arról, hogy az igazságügyi tárca egykori irányítójaként nem kívánja minősíteni a bírák lépéseit, merthogy az igazságszolgáltatás független, de a nagykövettől szerencsétlen volt, hogy azelőtt találkozott velük, akik „amúgy is általában a hírekben szerepelnek”, mielőtt a kormány tagjaival. Valójában például a külügyminiszterrel, a honvédelmi és a földművelési miniszterrel is tanácskozott már Pressman. Olyannyira figyelt az érzékenységekre, hogy még a miniszterelnök feleségével, Lévay Anikóval is beszélgetett.
Navracsics igyekezett „praktizáló bíráknak” beállítani az OBT tagjait, mégpedig úgy téve, mintha ők nem egy alkotmányos szervet képviseltek volna az októberi megbeszélésen, hanem saját bírói tevékenységükről referáltak volna a nagykövetnek.
2022. november 14-én a Külügyminisztérium fontosnak találta válaszolni Tényi István közérdekű bejelentőnek. Az önmagában érdektelen válaszlevelet nyilvánosságra hozták: „nem a kölcsönös tiszteletről szóltak sajnálatos módon az elmúlt hetekben tapasztalható amerikai megnyilvánulások az Amerikai Egyesült Államok egyes képviselői részéről”. A levél némileg megmozgatta az elaludni látszó propagandakampányt.
2022. november 16-án a Kúria elnöke hivatalában fogadta az amerikai nagykövetet. A kormánypárti sajtó éljenezte Varga Zs.-t, hogy lám, ő betartotta az állítólagos diplomáciai protokollt, miszerint bíró csak a bíróságon találkozhat diplomatákkal. Azt elfelejtették megemlíteni, hogy az OBT-nek nincsen székháza, és röviddel korábban a Kúria elnökét is a rezidenciáján fogadta a Koreai Köztársaság nagykövete.
2022. november 18-án a Századvég egy olyan közvélemény-kutatással rukkolt elő, hogy „A magyarok elutasítják a hazai belpolitikába avatkozást az Egyesült Államok részéről” [igazi stiláris lelemény ez a cím!]. Két napon belül 56 orgánumon adtak hírt „a kutatásról”, amely jó alkalom felmelegíteni, valamint átirányítani a kihűlőben lévő botrányt. Merthogy az elsőszámú célpont már nem a két alig ismert bíró volt meg az ő ismeretlen bírói önkormányzatuk, hanem az amerikai nagykövet.
2022. november 21-én így aztán a Hír Tv kapcsolatba hozta a nagykövetet az ellenzéki „dollárbaloldallal”, ezt át is vette a többi kormánypárti orgánum is. A kommunikációs manőver két kormányoldali kampányt akart összekapcsolni és átpozícionálni: az egyik az ellenzéknek a választási kampányban jutatott, kérdéses eredetű amerikai pénzeiről szólt, a másik az OBT-tag bírók nagyköveti találkozójáról. A két üzenetet az kapcsolta össze, hogy az Egyesült Államok be akar avatkozni a magyar szuverenitásba, és ennek Pressman a kulcsszereplője.
2021. november 27-én Pressman bírálta a magyar külügyminisztert, mert Oroszországban tárgyal, miközben zajlik az ukránok elleni háború. Erre ismét lejárató cikkek jelentek meg róla Biden embere gátlástalanul szervezkedik Budapesten címmel. És itt már csak kiegészítő elem lett az OBT-tagokkal történt találkozó.
***
A kormánypropaganda szorítása azóta enyhült az OBT-n és tagjain, de ha a szervezők szükségesnek látják, bármikor újra lehet indítani a lejáratás olajozottan működő masinériáját.