A miniszterelnök lojális embere lett a Kúria második számú vezetője. Patyi Andrást hat évre nevezték ki a Kúria elnökhelyettesének. Varga Zs. Andráshoz, a Kúria jelenlegi elnökéhez hasonlóan Patyi sem hosszú bírói életpálya után került a bírósági szervezet csúcsára. Viszont – akárcsak Varga Zs. – többször adta jelét a kormány iránti elkötelezettségének. Összefoglaló Patyi András pályafutásának a Kúria elnökhelyettesi kinevezése szempontjából fontos állomásairól.
Patyi András hat évre lett a Kúria elnökhelyettese, Varga Zs. András javaslatára kapott kinevezést a köztársasági elnöktől. A Kúria elnökhelyettesi pozíciója a második legmagasabb bírói vezetői pozíció a bírósági szervezetrendszeren belül.
Patyi András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektoraként aktív szerepet vállalt a kormány presztízsprojektjének kiépítésében. Számára az, hogy az NKE kormányzatközeli, éppúgy természetes, mint ahogyan „az orvosképzés betegközeli, kórházközeli”.
A rektori tisztséggel párhuzamosan töltötte be a Nemzeti Választási Bizottság elnöki pozícióját is, így jelentős szerepet játszott abban, hogy sem a paksi atomerőmű bővítéséről, sem korrupciós ügyekről, sem a civil szervezeteket megbélyegző törvényről nem lehetett népszavazást tartani, a kormány alkotmányellenes kvótaügyi népszavazás kérdését azonban hitelesítette a testület.
Patyi Andrást „bírságbajnokként” is emlegetik. Ez a gúnynév egy, a NER működését jól jellemző videón hangzik el, amelyet a 2018-as választások előtti hetekben maga Orbán Viktor tett fel közösségi oldalára. Itt Patyi András mint az NVB elnöke sajnálkozva kér bocsánatot a gúnyolódó miniszterelnöktől, miután a testület bírságot szabott ki Orbánra, aki törvénysértően óvodásokkal kampányolt.
Patyi 2009 augusztusától szűk két és fél évig tartó bírói karrierje mindössze 2018-ban indult újra, miután váratlanul lemondott az addigi betöltött tisztségeiről. Bírói kinevezését és tanácselnöki pozícióját a Lex Patyi néven elhíresült törvénymódosításnak köszönhetően pályázat nélkül nyerte el.
Elnökhelyettesként most nemcsak jelentős igazgatási jogkörökhöz jut a Kúrián. A kinevezéssel kiemelt szerepet kapott az ügyelosztási rend kialakításában, illetve a jogegységi panasz tanácsban betöltött elnöki pozíció révén a minden bíróságra kötelező jogértelmezés meghatározásában is.
Patyi mostani kinevezésének fontos előzménye, hogy az Országgyűlés tavaly októberben választotta meg Varga Zs. Andrást kilenc évre a Kúria elnökévé. A Magyar Helsinki Bizottság már akkor is aggodalmát fejezte ki. Elemzésünk szerint Varga Zs. András megválasztása újabb támadás a bírói függetlenséggel szemben, amely tovább mélyíti a magyar bíróság alkotmányos válságát, veszélyezteti a bírák belső, szervezeten belüli függetlenségét, lerontja a hatalmi ágak megosztásának rendszerét és különösen fenyegető az alapjogok védelmére nézve. Most lehet elkezdeni aggódni címmel pedig azt gyűjtöttük össze, hogy Varga Zs. András hogyan járult hozzá az „illiberális demokrácia” jogelméleti hátterének kiépítéséhez.
Az alábbiakban áttekintettük Patyi András pályafutásának a Kúria elnökhelyettesi kinevezése szempontjából fontos állomásait, amiből világosan látszik, ahogy a kormány újabb lépéssel avatkozik be a bírósági rendszerbe. A miniszterelnök lojális embere lett a Kúria második számú vezetője.
A kormány kedvenc egyeteme
Patyi András az NKE rektoraként (2012. január 1. és 2018. augusztus 31. között) vezető szerepet vállalt a kormány oktatásügyi presztízsprojektjének számító NKE létrehozásában, az egyetemi integráció megvalósításában és a Ludovika Egyetemi Campus megvalósításában. Patyi akkor úgy fogalmazott, hogy „a Ludovika-főépületbe költözés nemcsak fizikai, hanem egyben szellemi honfoglalás is”.
Emlékezetes lépése volt rektorként, amikor 2 millió forint ellentételezést kért azért, hogy tájékoztatást adjon az uniós forrásból végrehajtott beruházás keretében elköltött 17 milliárd forint értékű szerződésekről. Arra reagálva, hogy az NKE-t a „kormány, illetve a miniszterelnök kedvenc egyetemének" hívják, azt nyilatkozta, hogy „ahogyan az orvosképzés »betegközeli, kórházközeli«, ily módon az NKE is lehet »közigazgatás-közeli, honvédelem-közeli, kormányzatközeli«, hiszen ezekre a pályákra készítik fel a hallgatókat.”
A 2018-as választások kampányidőszakában az NKE rektoraként Patyi András, aki akkor egyben a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is volt, Orbán Viktor mellett mondott beszédet, amelyben háláját fejezte ki a kormánynak.
Az NKE irányítását Patyi leköszönése után 2018-ban azonnal a Miniszterelnökség vette át.
A Nemzeti Választási Bizottság élén
Patyi Andrásnak a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) működésére döntő hatása volt, mivel az NVB elnökeként a testület 2013-as megalakulásától 2018. augusztus 14-ig ő felügyelte a döntések tervezetét előkészítő titkárság munkáját. A tervezeteket a bizottság tagjai az esetek döntő többségében elfogadták. Ezt erősítette meg az EBESZ 2018-as választásokról készült jelentése is, amely szerint az üléseken csak látszatvita zajlott, így a vita ténylegesen nagyon ritkán eredményezte a döntéstervezet módosítását.
Amikor megkérdezték az NVB elnökeként, hogy miért olyan nehéz Magyarországon népszavazást tartani, emlékeztetve arra, hogy 26 év alatt mindössze 4 népszavazás volt, ezt válaszolta: „Magyarországon egyáltalán nem nehéz népszavazást tartani, főleg azon országokhoz képest, ahol például nincs népszavazás [...].”
Az NVB Patyi András javaslatára utasította el érdemi vizsgálat nélkül az MSZP-s Nyakó István panaszát, akit a választási iroda előtt kopasz kidobóemberek akadályoztak meg abban, hogy népszavazási kezdeményezést adjon be a vasárnapi zárva tartás ellen. Patyi más eszközökkel is tett azért, hogy a kormányt senki ne zavarja meg népszavazásokkal.
A Patyi András vezette NVB
- „súlyosan jogsértőnek” találta a Kétfarkú Kutyapárt kvótaügyi népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdító applikációját, és súlyosan megbírságolta a pártot, amely utóbb a szólásszabadságának így megvalósult csorbítása miatt pert nyert Strasbourgban;
- megtagadta a korrupcióellenes népszavazásra felterjesztett kérdések hitelesítését;
- ugyancsak megtagadta a paksi bővítésről szóló népszavazásra felterjesztett kérdések hitelesítését
- megtagadta a civil szervezeteket megbélyegző külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény hatályon kívül helyezése érdekében beadott kérdések hitelesítését;
- arra jutott, hogy az NVB nem tudja ellenőrizni az ajánlóíveken szereplő aláírásokat annak érdekében, hogy kiszűrje a hamis íveket.
- Patyi NVB-s pályafutásával kapcsolatban fontos megjegyezni az összeférhetetlenséget választási ügyekben, azaz hogy az NVB elnökeként betöltött tisztsége miatt bíróként 5 évig nem járhat el olyan perekben, amelyben az egyik fél az NVB.
A bírságbajnok
A 2018-as választások idején Orbán Viktor óvodásokkal készült felvételekkel kampányolt, ezért a Nemzeti Választási Bizottság (amelynek ekkoriban még mindig Patyi András volt az elnöke) 2018. márciusában 345 ezer forintra megbírságolta a miniszterelnököt. A K-Monitor szerint ez az összeg akkoriban Orbán Viktor hivatalos megtakarításainak több, mint harmadát tette ki.
Orbán nem sokkal később, de még a választások előtt, hivatalos látogatást tett a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, amelynek rektora akkoriban ugyancsak Patyi András volt. Habár nem e minőségében fogadta Orbán Viktort, a miniszterelnök az általa kiposztolt felvételek tanúsága szerint többször is meglehetősen megalázó módon a szőnyeg szélére állította Patyi Andrást, ő ragasztotta rá a „bírságbajnok” címkét is. Patyi a nyilvános számonkérésre reagálva ahelyett, hogy egyszerűen a törvények betartására hivatkozott volna, sűrű elnézést kért Orbán Viktortól.
Nem sokkal ezt követően Patyi András vonakodott megbírságolni a TV2-t amiatt, hogy az nyíltan Orbán Viktor mellett kampányoló propagandafilmeket vetített. „Tőlem bírságolhatunk, úgy vonulok be a történelembe mint a bírságkirály” – vetette oda sértetten a legnagyobb bírságolási összeget javasló bizottsági tagoknak.
Kurta bírói karrierrel
Patyi András 2009. augusztus 1. és 2011. december 31. között – alig több, mint két évet – szolgált bíróként. Erről korábban azt írta ma már elérhetetlen önéletrajzában: “Úgy nyertem határozatlan idejű bírói kinevezést és úgy kerültem a Legfelsőbb Bíróságra beosztásra, hogy korábban bíróként nem dolgoztam.” A jelenleg elérhető önéletrajza szerint “Legfelsőbb bírósági bíróvá történő kinevezése (a törvényi feltételeken túl) a közigazgatási bíráskodás témakörében végzett kutató munkáján és az alkotmányosság terén szerzett szakmai tapasztalatain alapult.”
Később elhagyta a bírói pályát a rektori és az NVB elnöki pozíció miatt. A közigazgatási bíróságok felállításának tervével egyidejűleg a sajtóban több helyen megjelent, hogy ő a várományosa a felállítandó különbíróság elnöki pozíciójának. Ezt az értesülést erősítette meg, hogy két hét alatt minden addig pozíciójáról lemondott. 2018. augusztus 31-ei határidővel benyújtotta lemondását a rektori megbízásáról, 2018. augusztus 14-én lemondott az NVB-elnöki pozíciójáról, és 2018. szeptember 1-jén lemondott az NVB-tagságáról is.
Ezután napokon belül, 2018. szeptember 4-én megkapta a bírói kinevezését, határozatlan időre. Másnaptól tanácselnökként dolgozott a Kúrián. A bírói pályára való visszatérését külön jogszabály, a Lex Patyi könnyítette meg.
A Lex Patyi
2018 nyarán két fideszes képviselő törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, hogy előkészítse Patyi kúriai bírói kinevezését. A cél az volt, hogy pályázat nélkül térhessen vissza bíróként. A Lex Patyi a bírák jogállásáról szóló törvényt módosította, és két úton is megkönnyítette, hogy tanácselnök lehessen a Kúrián. Egyrészt lehetővé tette pályázat nélküli kinevezését a megbízatása lejártát megelőzően, lemondás esetén is. Ez azt jelenti, hogy nem kellett kitöltenie a megbízását ahhoz, hogy visszatérhessen a bírói pályára. Másrészt lehetővé tette, hogy automatikusan tanácselnöki pozíciót töltsön be, amire ugyancsak külön pályázatot kellett volna kiírni. Patyi tehát egyszerre két pályázati kötelezettség alól mentesült.
A Lex Patyi emellett rendelkezett arról is, hogy a rektori megbízatás időtartamát is a bírói pályán eltöltött időnek kell tekinteni, amivel hétévi szolgálati időt nyert. Ezzel a szabállyal Patyi András lett a leghosszabb kúriai bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező kúriai elnökhelyettes, aki jogosult arra, hogy Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét helyettesítse.
A meg nem valósult várakozás
Patyi ismételt bírói kinevezése apropóján a sajtóértesülések 2018-ban még arról szóltak, hogy az addigi pozícióiról lemondása és a bírói pályára visszatérése hátterében az új közigazgatási különbírósági rendszer csúcspozíciójának betöltése miatt van szükség. Patyi pozíciója az elnöki tisztség várományosaként sokáig biztos volt, csak közvetlenül a jelölést megelőzően jelentek meg hírek arról, hogy Varga Zs. András is befuthat. A kormány végül elállt a közigazgatási bíróságok felállításának tervétől, így Patyi Andrásból sem lett a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke.
A Kúria elnökhelyettese
Patyi András az első olyan elnökhelyettes, akit a tavaly 9 évre megválasztott Varga Zs. András javaslatára nevezett ki a köztársasági elnök. A Magyar Helsinki Bizottság már Varga Zs. megválasztásával kapcsolatban is komoly aggodalmát fejezte ki, erről szóló érveinket itt gyűjtöttük össze.
A Kúria elnökhelyettesi pozíciója a második legmagasabb bírói vezetői pozíció a bírósági szervezetrendszeren belül. A Kúriának három elnökhelyettes van: egy polgári ügyszakos, egy büntető ügyszakos és egy közigazgatási ügyszakos. Patyi a közigazgatási ügyekben járatos elnökhelyettes, akinek megbízatása bírói vezetői megbízásnak minősül, amely hat évre szól.
Elnökhelyettesként többek között ezek tartoznak Patyi András jogkörébe:
- joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének és tagjainak kijelölése,
- jogegységi tanács elnöke,
- jogegységi panasz tanács elnöke,
- munkáltatói jogokat gyakorol,
- javaslatot tesz az ügyelosztási rendre, és a joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének és tagjainak személyére a Kúria bírái közül,
- közérdekű adatok szolgáltatását felügyeli.
A fentiek közül talán a legfontosabb a jogegységi panasz tanács elnöki pozíciója, amelyben Patyi szabad kezet kap egy-egy jogkérdés valamennyi bíróra nézve kötelező értelmezésének elfogadására hivatott tanácstagok összeválogatására. Ez nem hagyományos bírósági vezetői szerep, mert nem csak adminisztratív többlethatásköröket, hanem a bírói jogértelmezés szempontjából is egy kiemelt pozíciót jelent.