Ügyes elosztás? Új ügyelosztási rend a Kúrián

Három hónappal a választások előtt sem tudta megmondani a Kúria, hogy kik fognak ítélkezni választási ügyekben. A közérdekű adatigénylést a Magyar Helsinki Bizottság nyújtotta be.

Illusztráció: Magyar Helsinki Bizottság

Néhány hónappal a júniusi európai parlamenti és önkormányzati választások előtt új ügyelosztási rend lépett hatályba a Kúrián, az ország legfelsőbb rendes bíróságán.  Az új szabályozás alaposan felforgatta a választási ügyekben ítélkező tanácsok összetételét. Noha a nemzetközi ajánlások szerint közvetlenül a választások előtt már nem szabad hozzányúlni a választás tisztaságát garantáló intézményrendszerhez, a Kúrián jelentősen módosult a független bírói kontroll gyakorlására hivatott tanácsok összeállítása.

Szakítva a korábbi töretlen gyakorlattal, a 2024-es választások körüli ítélkezésben indokolatlan túlsúlyt kapnak majd a tanácselnöki kinevezéssel rendelkező bírák. Emellett az ügyelosztási rend megteremtette annak lehetőségét is, hogy választási ügyekben ne csak megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező kúriai bírák ítélkezhessenek. Hogy pontosan kik, azt még három hónappal a választások előtt sem lehetett tudni. 

A választásokhoz „intellektuálisan felnőtt Kúria”

A választások tisztaságát biztosító intézményrendszer egyik legfontosabb eleme a választási testületek működése feletti hatékony bírói kontroll. A független bírói ellenőrzés garantálja a választási törvények érvényesülését és megfelelő ellensúlyt képezhet az esetleges visszaélésekkel szemben. 

Aligha véletlen, hogy a bírói függetlenség elleni kormányzati támadások épp a 2018-as választásokat követően kaptak új erőre, amikor a levélszavazatokat érvénytelenítő kúriai döntés következtében a kormányzó párt veszített egy mandátumot. A miniszterelnök akkor azt állította „a Kúria ezzel a döntésével elvett egy mandátumot a választóinktól. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához.” 

Néhány hónappal később a kormány már elő is állt a súlyos nemzetközi kritikát kiváltó külön közigazgatási bíróságok felállítására vonatkozó törvénytervezettel. Ez a választási ügyekben való ítélkezést is az igazságügyi miniszter által kiválasztott bírákra bízta volna. Miután a törvény a bíróságok feletti nyilvánvaló kormányzati befolyás miatt védhetetlenné vált, a kormányzó többség új stratégiája a választási ügyekben is eljáró Kúria foglyul ejtését vette célba, amelynek élére személyre szabott jogalkotás útján – és a bírák legfőbb önigazgatási testületének tiltakozása ellenére – Varga Zs. Andrást nevezték ki.

Noha az Európai Unióval kötött megállapodások eredményeként elfogadott 2023-as igazságügyi reform egyik főbb célkitűzése épp a Kúria függetlenségének megerősítése volt, és annak részeként az ügyelosztási rend átláthatóvá tétele, az új ügyelosztási rend fényében úgy tűnik, a 2024-es választási évben is maradt még mozgástér a független bírói kontroll gyengítésére.

Új fantom tanácsok a Kúrián

2024. január 1-jétől új ügyelosztási rend lépett hatályba a Kúrián, amely jelentősen átalakította a választási ügyekben eljáró tanácsok összetételét, szembemenve a közismert nemzetközi ajánlással, amely szerint a választásokat megelőző egy évben kerülni kell a választási eljárást érintő módosításokat. A Velencei Bizottság szerint „a választási folyamat hitelessége szempontjából kulcsfontosságú a választási jog stabilitása”. Az utolsó pillanatos módosításokat mindenekelőtt azért kell kerülni, mert „a választók – jogosan vagy tévesen – arra a következtetésre juthatnak, hogy a választási jog csupán egy eszköz a hatalmat gyakorlók kezében, és hogy szavazatuknak kevés súlya van a választások eredményének kimenetelében.” Az egy éven belüli módosítások éppen azért problémásak, mert a választókkal szemben

„a manipuláció puszta látszatát is kerülni kell”. 

Formai értelemben vitatható persze, hogy a Kúria ügyelosztási rendje mennyiben tekinthető a választási jog részének, és így mennyiben terjed ki rá a Velencei Bizottság fenti ajánlása. Tény azonban, hogy a Kúria látja el a választási eljárás törvényessége feletti bírói kontrollt, és az is tény, hogy a választások előtti egy évben gyökeresen alakult át a választási ügyekben ítélkező tanácsok összetétele. 

A Magyar Helsinki Bizottság észlelte, hogy az ügyelosztási rend egy, a 2024. évi európai parlamenti és önkormányzati választások idejére bevezetett új szabállyal – a már meglévő hat ítélkező tanácson felül – lehetővé tette további négy, nem részletezett összetételű tanács létrehozását is, arra az esetre, ha a választási ügyekben ítélkező közigazgatási „kollégium választási ügyérkezése három naptári napon keresztül meghaladja a napi 15 ügyet”. Figyelemmel arra, hogy az ügyelosztási rend semmilyen új információt nem tartalmazott a négy új – a rejtélyes „Kvk.” megjelölést viselő – tanács összetételére vonatkozóan, adatkéréssel fordultunk a Kúriához, hogy kiderítsük, kik fognak eljárni a most még üresen hagyott tanácsok tagjaiként.

Nemtudjukkik

A Kúria válasza épp a választások előtt 100 nappal futott be a Magyar Helsinki Bizottsághoz. A válaszból egyértelműen kiderül, hogy nem tudni, kik fognak eljárni a jelenleg „üres halmazként” létrehozott tanácsok tagjaiként. A kérdéssel összefüggésben a Kúria felhívta a figyelmet arra, hogy „az idei európai parlamenti és önkormányzati választás 2024 nyarán lesz esedékes” (megfeledkezve arról, hogy a választási kampány viszont már hivatalosan is áprilisban elindul). A Kúria arra a törvényre hivatkozott válaszában, amely szerint az ügyelosztási rendet a hatálybalépését megelőzően kell ismertetni, azt sugallva, hogy a módosítás később –  akár utolsó pillanatban is – ráér. 

A válaszból úgy tűnik, a Kúria szerint teljesen rendben van az, hogy még röviddel a választások előtt sem lehet tudni, kik fognak ítélkezni a választási ügyekben. Ami még aggasztóbb: a válasz felhívta a figyelmet egy másik új szabályra is, amit szintén a választások előtti évben vezettek be és amelyből arra lehet következtetni, hogy a választási ügyekben a Kúria más kollégiumaiból – a büntető vagy polgári jog területén ítélkező, de a választási jog területén releváns szakmai tapasztalattal nem rendelkező – bírák fognak ítélkezni.

Tanácselnöki túlsúly

A Kúria válaszában arra utalt, hogy a rejtélyes új „Kvk.” tanácsoknak szükségképpen tagjai leszek a Kúria elnöke által kinevezett tanácselnökök, ráadásul az idei választások idején először, minden tanácson belül többségbe kerülnek. A 2022-es választási évben irányadó ügyelosztási rendhez képest is teljesen új szabály, hogy a választási ügyekben eljáró háromtagú tanácsokban minden esetben két tanácselnöknek kell ülnie. 

Ez a rendelkezés tisztán matematikai alapon ítélkezési elsőbbséget biztosít a tanácselnökök számára, akik így nem csak a tanácsokon belül kerülnek túlsúlyba, hanem összességében a választási ügyek joggyakorlatának kialakításában is előtérbe kerülnek kollégáikhoz képest. A Kúria elnöke által kinevezett tanácselnökök számára elsőbbséget biztosító új elosztási szabály szakmailag nehezen indokolható és semmilyen módon nem következik a jogszabályokból. 

A tanácselnöki pozíció a legalacsonyabb szakmai vezetői tisztség a bírósági szervezetrendszerben. Azokon a bíróságokon, ahol a bírák tanácsokban ítélkeznek, a tanácselnök vezeti és szervezi az ítélkező tanács munkáját. Noha a tanácselnöki kinevezés a jogszabályok szerint valóban együtt jár többletfeladatokkal, az ítélkezésben semmiféle elsőbbséget nem jelent.

Az érdemi döntések meghozatala minden esetben a tanács feladata.

Ítélkező munkájukban a tanácselnökök a tanácsban ülő más bírákhoz képest nem tekinthetők „rátermettebbeknek”, így nem indokolt, hogy több vagy nagyobb szerephez jussanak. Márpedig ha egy háromtagú tanácsnak két tagja minden esetben tanácselnök, azzal – a szám szerint egyébként többséget képező  – ítélkező társaik szakmai munkája szükségképpen háttérbe szorul.

Az pedig végképp teljesen érthetetlen, hogy egy konkrét ügyben ítélkező tanács eljárásához miért van szükség egyszerre két tanácselnökre, ha a tényleges tanácselnöki munkát úgyis csak egyikük láthatja el.

A rendelkezés a fentiek mellett minden ok nélkül számottevően csökkenti a releváns szakmai tapasztalattal rendelkező bírákból létrehozható választási tanácsok számát (hiszen nem tanácselnökönként, hanem két tanácselnökönként jöhetnek létre a hármas tanácsok), így teljesen feleslegesen és mesterségesen redukálja a Kúriának a választási időszakra eső kapacitásait, megnyitva a lehetőséget további – szakmai tapasztalattal nem rendelkező – bírák bevonására is.

Kérdés azonban, hogy ha a nem szakmai tapasztalatuk alapján, akkor mégis milyen szempontok szerint választják ki azokat a bírákat, akik a rendkívüli szabályok alapján „ugranak” majd be ítélkezni a kvk. tanácsokba?

A manipuláció puszta látszata

Míg a választások előtti utolsó évben bevezetett új ügyelosztási módszer előnyei teljesen homályosak maradnak, szakmai indokai pedig érthetetlenek, hátrányos következményei egyértelműek. 

  1. a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások idején indokolatlanul korlátozza a szakmai tapasztalattal rendelkező közigazgatási bírák kapacitásait;
  2. indokolatlanul biztosít döntő túlsúlyt a Kúria elnöke által kinevezett tanácselnökök számára a választási ítélkezésben;
  3. a kapacitások mesterséges és indokolatlan korlátozottsága lehetővé teszi, hogy olyan bírák is dönthessenek választási ügyekben, akik ezen a szakterületen releváns tapasztalattal és megfelelő gyakorlattal nem rendelkeznek;
  4. másfél hónappal a kampányidőszak előtt (és három hónappal a választások előtt) sem lehet tudni, hogy név szerint pontosan kik fognak ítélkezni választási ügyekben, ahogyan azt sem, hogy kik, milyen eljárásban fogják kiválasztani ezeket a bírákat. 

Az eljáró bírák utolsó pillanatos kijelölése nem csak a Velencei Bizottság ajánlása miatt vet fel problémákat, hanem a törvényes bíróhoz való jog követelményét is relativizálja, amely szerint előzetesen megállapított ügyelosztási rendben kell kijelölni az eljáró bírákat. Az „üres” – jelenleg is ismeretlen összetételű – fantom tanácsok nemcsak az előre megállapítottság követelményét üresítik ki, hanem azokat a bírákat is kész helyzet elé állítják majd, akiknek utolsó pillanatban kell felkészülniük arra, hogy egy számukra ismeretlen, speciális jogterületen bíráskodjanak a következő hónapokban.