Akkor sem látják a kormány átlátszó trükkjét, ha kiveri a szemüket

A kormány feltette az értelmetlen népszavazási kérdéseit, és azt kérte tőlünk, hogy szavazzunk rájuk „nemmel”. Ezután azt is fontosnak tartotta, hogy a népszavazás tényéről, a véleménynyilvánítás lehetőségéről „tájékoztassa” a társadalmat. Majd egy e-mailes kampányban újra a „nemek” mellett kampányolt. A kormány és a Fidesz-KDNP maga a sokat megénekelt „centrális erőtér”. Hogy melyik arcát mutatja, csakis maga dönti el - törvények és független intézmények nem korlátozzák. 

„A műsorszám audiovizuális elemeiből csak azt lehet egyértelműen megállapítani, hogy az a gyermekek védelme érdekében a népszavazáson való részvételre ösztönöz, de ez a védelem a befogadó meggyőződése szerint mindenkinek mást jelenthet: lehet olyan, akinek az „igen” és lehet olyan, akinek a „nem” szavazatot. Az egyik népszavazási kérdést bemutató, szemléltető műsorszám nyitva hagyja a kérdésre adandó válaszokat. Ennél többet a médiaszolgáltató sem tudott megállapítani, így nem járt el jogsértő módon, amikor a társadalmi célú reklámot ilyenként közzétette” - állapította meg a Kúria.

A  matekdogás tévés népszavazási reklámot hivatalosan „társadalmi célúnak” keresztelték el. Ez egy átlátszó trükk. Ugyanis ha valami társadalmi célú reklámként fut, akkor nem vonatkoznak rá a népszavazási kampány szabályai.

Valójában ez a reklámfilm olyan propagandaanyag, ami a kormány álláspontját próbálja eladni a nézőnek kampányidőszakban. Szó sincs tehát  társadalmi célról, ez a filmecske vegytisztán politikai célokat szolgál.

„Szia, kicsim!”

A politikai reklámokra más játékszabályok vonatkoznak: egyértelműen fel kell tüntetni, hogy politikai reklámról van szó, és csak az a tévécsatorna adhatja, amelyik még a kampányidőszak előtt bejelentette a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB), hogy népszavazáshoz kapcsolódó politikai reklámokat fog közzétenni.

A Magyar Helsinki Bizottság kifogást (ez nagyjából panaszt jelent) tett a Nemzeti Választási Bizottsághoz, mert a „dolgozatos” reklám a kormány álláspontját népszerűsíti, tehát politikai, ráadásul az azt játszó tévécsatornák nagyrésze népszavazáshoz kapcsolódó politikai reklámot nem is tehetne közzé, mert nem jelentette be az NVB-nek. A TV2 is elmulasztotta ezt.

A választási bizottság elképesztő ürüggyel kerülte ki az érdemi vizsgálatot. Azzal utasította el a kifogásunkat, mondván, hogy a közhiteles civil szervezetek névjegyzékébe bejegyzett képviselőnk képviseleti joga nem igazolt.

„Milyen napod volt?”

Ezután a Kúriához fordultunk, hogy semmisítse meg az NVB abszurd határozatát, mondja ki, hogy jogszabálysértés történt, bírságolja meg a TV2-t.

A Kúria abban egyet értett velünk, hogy a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett tényt, miszerint a képviselőnk képviselheti a szervezetet, nem kell tovább bizonyítani. Így legalább érdemben vizsgálta a visszaélést, viszont  elutasította a kifogásunkat.

A Kúria szerint valóban lehet olyan helyzet, amikor az „igen” vagy „nem” válaszok kiírása vagy kimondása nélkül is politikai reklámról van szó, mert pl. a szereplő rázza a fejét, bólogat vagy másképp, de egyértelműen népszerűsíti a reklám megrendelőjének a politikai véleményét, tehát hogy szerinte hogyan kellene szavaznunk a népszavazáson.

„És hogy sikerült a mai matekdoga?”

Ezzel egyetértettünk mi is, azonban ezt követően váratlan fordulattal azt mondta a Kúria, hogy ő maga nem képes megállapítani a matekdogás reklámban, hogy bármit is sugallna a képi világ. Tehát az anya elborzadása, a fejének ingatása, majd ahogy a gyerekét védelmezően magához szorítja baljós zenei aláfestéssel a Kúria szerint csak annyit jelent, hogy ez a nő valószínűleg elmegy a népszavazásra, de nem derül ki, hogy maga hogyan szavazna:

„Egy arckifejezésből, grimaszból, fintorból, mimikai jelből azonban csak kivételesen lehet azt egyértelműen eldönteni, hogy az a „nem” -el szavazásra buzdít. A kifogással érintett műsorszám esetén nem állapítható meg egyértelműen, hogy a női szereplő mimikája pontosan mit jelent, és mire vonatkozik. Annak értelmezését a befogadó népszavazási kérdéshez, illetve az ahhoz kapcsolódó társadalmi vitához való viszonya, tapasztalata, ismeretei alapvetően befolyásolják, de bárki számára egyértelmű kommunikációs értéke nem azonosítható" - így a Kúria.

„Ja az elmaradt. Helyette jött egy előadó bácsi”

Mivel a Kúria szerint nem derül, ki hogy hogyan szavazna a reklámban szereplő nő, a reklámnak nincs politikai („igen”, „nem”, „érvénytelen”) üzenete, kizárólag azt a társadalmi célt szolgálja, hogy a magyar állampolgárok akarjanak élni a jogukkal és vegyenek részt a népszavazáson. Nem értünk egyet.

Közben a Kormányzati Tájékoztató Központ a koronavírus elleni oltásra regisztráltaknak elküldte emailben „tájékoztatás” címmel azt, hogy konkrétan milyen válaszra buzdítja a választókat a népszavazáson. Ezzel az emaillel szemben is kifogást nyújtottunk be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, várjuk a döntést. Újra teszteljük a választások tisztasága felett őrködni hivatott intézményrendszert.