A luxembourgi székhelyű Európai Unió
Bíróság (EUB) főtanácsnoka múlt
héten egyértelművé tette, hogy hiába teszi lehetővé a hazai
szabályozás és hiába született már ilyen ítélet, de annak megítélésben, hogy
egy magyar bíró EUB-hoz intézett megkeresése elfogadhatatlan-e, csak egyetlen
fórum dönthet jogszerűen, és ez maga az EUB. A főtanácsnoki indítvány mind az uniós jog hazai alkalmazhatóságát, mind a magyar bírák
függetlenségét közvetlenül érinti.
A luxemburgi bíróság előtt folyamatban lévő ügy előzménye, hogy Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntetőbírája 2019-ben kérdéssel fordult a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bíróságához (EUB) egy általa tárgyalt büntetőüggyel kapcsolatban. Az EUB-hoz fordulás lehetősége minden magyar bíró számára nyitva áll, ha az előtte folyamatban lévő ügyben kétségei merülnek fel az alkalmazandó uniós jog értelmezésével kapcsolatban.
Vasvári Csaba sem tett mást, mint élt ezzel a lehetőséggel.
Kérdései között azonban szerepelt olyan is, amely a magyar bíróságok függetlenségét és a jogállamiság helyzetét érintette. Megkérdezte többek között, hogy összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, hogy Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkori elnöke a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem tud ellenőrizni.
Nem csoda, hogy Polt Péter legfőbb ügyész – kihasználva a magyar szabályozásban rejlő lehetőségeket – „a törvényesség érdekében” azonnal megtámadta Vasvári Csaba döntését a Kúria előtt. A Kúria pedig – az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében is aggasztó körülményként értékelt döntésében – törvénysértőnek minősítette a Vasvári által előterjesztett kérdéseket.
A történet azonban
itt nem állt meg. Néhány héttel később Tatár Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék
elnöke – azon bírói vezetők egyike, akit Handó Tünde ideiglenes megbízással
nevezett ki, és akit ilyen módon az EUB-hoz intézett kérdés közvetlenül is
érintett – fegyelmi eljárást kezdeményezett Vasvárival
szemben. A fegyelmi kérvényt előbb kiegészítette, majd néhány héttel később a
hazai bírótársadalom felháborodása miatt visszavonta.
Mire azonban mindezek az események lezajlottak, a kérdések már az EUB asztalára kerültek, így az EUB-nak lehetősége nyílik majd dönteni Vasvári Csaba kérdéseiről.
Az ügyben eljáró uniós bírósági főtanácsnok most arra a következtetésre jutott, hogy az uniós joggal összeegyeztethetetlen az a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a Legfőbb Ügyész indítványára a Kúria felülbírálja a bíró EUB-hez intézett kérdéseinek törvényességét. A főtanácsnok javaslata szerint hiába minősítette törvénybe ütközőnek a kérdéseket a Kúria, az ítéletét figyelmen kívül kell hagyni. Annak megítélésben ugyanis, hogy egy magyar bíró EUB-hoz intézett megkeresése elfogadhatatlan-e, csak egyetlen fórum dönthet jogszerűen, és ez maga az EUB.
A helyzet az, hogy ma Magyarországon az uniós jogot alkalmazni kell, az uniós jog értelmezésére pedig az EUB rendelkezik kizárólagos hatáskörrel. Ha pedig egy hazai bíró nem élhet szabadon az uniós jog, azaz a törvények biztosította lehetőségekkel, mert az előzetes döntéshozatalra az EUB-hoz felterjesztett kérdéseit más hazai bíróság jogellenesnek nyilváníthatja, vagy felettesei fegyelmi eljárást indíthatnak ellene, akkor az nem csak az uniós jog érvényesülését akadályozza, hanem mély sebet ejt a bíró függetlenségén is.
De nem csak az övén.
Ezek a retorziók azt üzenik a többi magyar bírónak, hogy nem érdemes, sőt, kockázatos az EUB-hoz fordulni, ha felmerül a lehetősége annak, hogy a hazai szabályozás ütközik az egyébként elsőbbséget élvező uniós joggal. Ezek az eljárások megtorlásként, fenyegetésként csapódnak le a bírósági rendszerben, dermesztően és bénítóan hatnak a bírákra, ami tovább erodálja a bíráskodás függetlenségét.
A főtanácsnoki javaslat természetesen nem azonos az EUB ítéletével. Arra még várni kell pár hetet, hónapot. De tapasztalatok szerint a luxembourgi bíróság nagy arányban alkalmazza a javaslatokban megfogalmazott szempontokat az ítéleteiben. Így megvan az esélye annak, hogy a hazai bírák segítséget kapnak nagy jelentőségű munkájukhoz az Európai Unió Bíróságától.