Veszélyhelyzet alatt különleges jogrend működik Magyarországon. Most is. Érdemes felidézni, a kormány szerint egyebek mellett milyen rendeletei szolgálták volna még „a humánjárvány megelőzését, kezelését, felszámolását, továbbá káros hatásainak megelőzését, illetve elhárítását”. Vagy ha azt nem, a kormány aktuális politikai érdekeit és a hatalomkoncentrációt. Listánk hosszú, de nem teljes körű.
Bűnbakképzés és tesztüzemmód
- 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról
A világjárvány első heteiben a kormány igyekezett egyedül a külföldiek felelősségeként beállítani a pandémia megjelenésének veszélyét. (A kormányzati propaganda azt sulykolta, hogy a vírust „migránsok” hozták a magyarokra.)
Külön fejezete ennek az iráni diákokkal szembeni rendőrállami fellépés. Őket egy éjszaka alatt összegyűjtötték, és a Szent László kórházban különítették el. Közülük voltak olyanok, akik háborogtak, de a többség nem. Mégis mindegyiküket kiutasították az országból. „Sinin”, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele is ilyen volt, noha még ott sem volt a kórházban, amikor zűr támadt.
A kollektív kiutasítás és büntetés tilalma a magyar és a nemzetközi jogrend része. Az iráni diákok ellen le sem folytatták a büntető- vagy szabálysértési eljárást, mégis mindegyiküket kipaterolták az országból. A friss kormányrendelet még azt sem engedte meg nekik, hogy a kiutasítás ellen azonnali jogvédelmet kérjenek.
Ez volt talán az első olyan veszélyhelyzeti szabály, amelynek az volt a nyilvánvaló célja, hogy a centrális akarat totálisan érvényesülhessen, és nem számított az sem, hogy ártatlanok pályafutását töri ketté az ukáz.
„A történelem egyértelműen bebizonyította, hogy az alkotmányos kiskapuk, amelyeket külföldiek esetében nyitogattak, hamarosan használatba kerültek az állampolgároknál is.” Idéztük sokszor ezt az amerikai megfigyelést az 1960-as évekből. Mint a későbbiekből kiderül, nálunk ez így is történt.
Az önkormányzati pénzek módszeres zabrálása
- 92/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól
A 2019-es önkormányzati választásokon számos korábban kormánypárti vezetésű önkormányzat került ellenzéki irányítás alá. A kormányerő számára ez komoly politikai kihívást jelent. Gyakorlatilag a választások óta zajlik az ilyen önkormányzatok kiszikkasztása. Ehhez kínált a járvány új lehetőségeket.
Az egyik leghatékonyabb eszköz a pénzelvonás. A VIII. kerületi önkormányzattól például csak 2020-ban 1,125 milliárdos fejlesztési támogatást vontak el. Az ingyenessé tett parkolás és a teljes gépjárműadó elvonása is jelentős bevételkiesést okozott az önkormányzatoknak. A bevételkiesés központi kompenzációjánál pedig az ellenzéki színezetű települések hátrébb sorolódtak, mint a kormánypártiak.
Ezekkel az intézkedésekkel a kormány két legyet ütött egy csapásra: növelte a saját forrásait és csökkentette az (ellenzéki) önkormányzatokét. Növelte saját népszerűségét, miközben a terheket az (ellenzéki) önkormányzatok viselik.
Rekvirált ajándék a fideszes megyének
- 136/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről és 294/2020. (VI. 18.) Korm. rendelet a Göd város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről
A 2019-es önkormányzati választás nyomán ellenzéki vezetésűvé vált Gödnek jelentős bevételei voltak a területén működő Samsungtól szedett iparűzési adóból. A kormány elvonta, és áttette a fideszes vezetésű Pest Megyei Önkormányzathoz, amikor „különleges gazdasági övezetnek” jelölte ki a gödi Samsung SDI-beruházást. A rendeleti szabályozást a 2020. évi LIX. törvénnyel véglegesítették.
Bedobozolt pereskedők
- 128/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó szervezet működésének a magyar állam felügyelete alá vonásáról
A debreceni Kartonpack Dobozipari Nyrt. és tulajdonosai több fronton is elmérgesedő tulajdonjogi vitában álltak a kormánnyal. A rendeleti kormányzás arra is lehetőséget teremtett, hogy a kormány számára minden fronton előnyösen és gyorsan vethessen véget a konfliktusnak. A kiadott rendelet felügyeletet ellátó kormánybiztost nevezett ki a cég élére, aki katonák kíséretében vette át az uralmat. Valójában nem felügyeletről, hanem annál sokkal többről volt szó, nem csak menedzseri, hanem a tulajdonosi jogokat is ő gyakorolta. A menedzsment szélsebes kirúgása mellett gyorsan elállt a cég és tulajdonosai által indított perektől, ahol pedig az állam volt a felperes, ott kiegyezett vele.
Elszabotált közadatok
- 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején az egyes adatvédelmi és adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről és 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről
A kormány szokásos titkolázását még azzal is tetézte, hogy feltűnően kevés fajta fontos járványadatot osztott meg a közvéleménnyel. A veszélyhelyzetre hivatkozva hosszabbították meg a közadatigénylés teljesítésére fő szabályként előírt 15 napos határidőket 45, illetve 90 napra. A hivatalok és állami szervek így időhúzással szabatolhatják a kormány számára kellemetlen adatok kiadását, és nemcsak a járványhelyzetre vonatkozóakat.
Miközben a kormány elérte, hogy különösebb következmények nélkül titkolózhasson, aközben a polgár védtelenebb lett az állammal szemben. Mert a GDPR és az infotörvény egyes adatvédelmi előírásait ugyanez a 2020. májusi kormányrendelet függesztette fel.
A menekültügy felszámolása
- 233/2020. (V. 26.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a menekültügyi eljárás szabályairól
„Mi azt akarjuk, hogy ne jöjjenek már többen, és akik itt vannak, pedig menjenek haza” – adta ki Orbán Viktor kormánya menekültügyi (migrációs) jelszavát még 2015-ben. Ez határozta meg államunk működését egészen Ukrajna orosz lerohanásáig.
A rendszer egyik menekültelhárító elemének számítottak a tranzitzónák is. Az Európai Unió Bírósága 2020 májusában azonban kimondta, hogy azok valójában fogvatartási helyek, a menedékkérők trantitzónás fogvatartása pedig jogellenes. Az ítélet nyomán a kormány megszüntette a röszkei és tompai tranzitzónákat, amelyek addig is leginkább azt a cél szolgálták, hogy menekülők „ne jöjjenek”, és „akik itt vannak, menjenek haza”. Viszont rendeletileg a korábbinál még jogsértőbb és embertelenebb szabályokat alkottak. A hivatkozás itt is a humánjárvány elleni védekezés volt.
Pár jelentéktelen kivételtől eltekintve menedékjogi kérelmet előterjeszteni azóta már csak a kijevi és a belgrádi nagykövetségen lehet. Az abszurd és valóságidegen rendeleti szabályokat azóta törvénybe iktatták, és csak az Ukrajnából menekülők esetében oldották fel őket – ismét csak rendeletileg.
A népszavazások elvétele a néptől
- 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről és 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről
Több településen helyi népszavazást kezdeményeztek volna a kormányerőhöz köthető környezetromboló ügyekben (Tata, Velencei-tó, Fertő tó stb.). Az ellenzéknél több témában is („rabszolgatörvény”, Fudan, álláskeresési támogatás meghosszabbítása stb.) felmerült, hogy országos népszavazást kezdeményezzen. A kormányerő érdekeltté vált a helyi és országos referendumok megakadályozásában vagy elodázásában. Kapóra jött hát a veszélyhelyzet.
A tüntetések eltüntetése
- 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
A kormány igyekezett a számára kellemetlen gyülekezéseket, tüntetéseket, a politikai vélemény szervezett, tömeges és látványos formáit megakadályozni. A totális tiltást másodszor 2020 novemberében vezette be, majd csak 2021 május végén enyhítette, és csak a labdarúgó Európa-bajnokság előtt szüntette meg.
Az Európai Unióban példátlan volt a gyülekezési jog megvonásának hossza és köre is. Magyarországon dudáló tüntető autósokat büntettek meg, és nem engedélyeztek a járványügyi korlátozásokat messzemenően figyelembe vevő tüntetéseket akkor sem, amikor templomba, vásárolni, kaszinózni vagy meccsre járni már régóta szabad volt. Az Alkotmánybíróság nem talált kivetnivalót a dologban.
Bábjáték a kulisszák előtt
- 522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején a felsőoktatást érintő egyes szabályokról
A kormány le akarta törni a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak és oktatóinak ellenállását az egyetemi autonómiáját sértő átalakításával szemben. Ezért lehetővé tette az egyetemek fenntartói számára, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt „közegészségügyi, közbiztonsági okból, természeti csapás vagy a tanév rendjét és a hallgatói jogok érvényesülését közvetlenül fenyegető, elháríthatatlan helyzet” esetén megállapíthassák, hogy „a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem biztosíthatóak, illetve azok nem ellenőrizhetőek általa”. Ezzel a lehetőséggel az SZFE új kuratóriuma nyomban élt is, azaz tulajdonképpen érvénytelennek nyilvánították és felfüggesztették az őszi félévet.
Beavatkozás piaci ügyeletekbe
- 532/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről
A holland Aegon el akarta adni magyarországi érdekeltségét az osztrák VIG-nek. Ez a kormányhoz közel álló iparági konkurenseknek nem tetszett, így a kormánynak sem. A magáncégek közti mintegy 150 milliárdos ügyletet a kormány úgy akadályozta meg, hogy 2020 novemberében kihozott egy rendeletet egyetlen nappal az üzlet hivatalos bejelentése előtt, ami a járvány- és gazdaságvédelemre hivatkozva a belügyminiszternek jogosítványt adott ilyen adásvételek megvétózására. Pintér Sándor élt is a lehetőséggel. Pedig az ügyletnek sem nemzetbiztonsági, sem járványvédelmi jelentősége nem volt. Ezzel szemben a kormány döntése indokolatlanul korlátozta a tulajdonjogot, torzította a piacot, és ellentétben állt az uniós joggal.
Országos népszavazás lehet, helyi nem
- 438/2021. (VII. 21.) Korm. rendelet országos népszavazás megrendezhetőségéről
A kormány az országgyűlési választásokkal együtt akart népszavazást tartani, de a helyi népszavazások moratóriumát fenn akarta tartani. Egyetlen nap alatt írták át a szabályokat, léptették hatályba a rendeletet, és jelentették be a kezdeményezést.
Megfúrt sztrájk
- 446/2021. (VII. 26.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a légiközlekedés biztonságának megőrzése és a COVID-elleni védekezéshez elengedhetetlen eszközök zökkenőmentes szállítása érdekében szükséges intézkedésekről
A légiirányítók bíróság által törvényesnek nyilvánított sztrájkját akarta megakadályozni a kormány. Sikerült neki. A hivatkozási alap itt is a járvány volt.
Levél a miniszterelnöktől
- 5/2022. (I. 12.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel a gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítésével kapcsolatos egyéb intézkedésekről
A miniszterelnök személyes levelet akart küldeni az adó-visszatérítést igénylő, gyermeket nevelő szülőknek. Ehhez szükség volt az adótitok kreatív értelmezésére, azaz megcsonkítására.
Valóságelhárítás
- 33/2022. (II. 4.) Korm. rendelet az egészségügyi intézmények működési rendjének egyes veszélyhelyzeti szabályairól
A kormány attól tartott, hogy járványkezelés során mutatott gyenge teljesítménye esetleg ráéghet, ezért példátlan módon igyekezett távol tartani az újságírókat a járványkórházaktól. A sajtó képviselői csak minisztériumi engedéllyel mehettek be a kórházakba. Miután a bíróság kimondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem szemezgethet, és nem tilthat ki bizonyos sajtóorgánumokat az állami intézménynek számító kórházakból, néhány nappal később a kormány rendeletben ismét korlátozást (ténylegesen tilalmat) vezetett be. Immáron az Operatív Törzs dönthet arról szabadon, melyik újságírót engedik be, melyiket nem.
Iskolapélda
- 36/2022. (II. 11.) Korm. rendelet a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról
A kormány mindenképpen meg akarta akadályozni a pedagógusok márciusi sztrájkját. Ehhez vetették be a járvány elleni küzdelem csodafegyverét.