A kormány 2021. május végétől enyhített az egész világon példa nélküli, több, mint fél éven át fenntartott és súlyos szankciókkal kikényszerített totális gyülekezési tilalmon. Noha a tilalom már nem teljes, a korlátozás továbbra is önkényes.
Egy alapszabadság, amit a kormány kivételesen engedélyez
Az új szabályozás egyik trükkje, hogy a főszabály változatlanul a tilalom. Továbbra is tilos gyűlést szervezni, tilos gyűlést tartani és tilos gyűlés helyszínén tartózkodni. A tilalom megsértése továbbra is súlyos szankciókkal terhelt: gyűlés szervezése 1.000.000,- forintig, a gyűlésen való részvétel 500.000,- forintig terjedő bírsággal büntethető és az előírásoknak való megfelelést a rendőrség mellett a honvédség is jogosult ellenőrizni, akár önállóan is.
Az enyhítés mindössze annyit jelent, hogy a kormány végre felvette a kivételek közé a tüntetéseket is. Kivételek mindig is voltak: ezek között szerepeltek a focimeccsek, korlátozott körben a temetések, valamint a vallási szertartások korlátozások nélküli megtartásának lehetősége is. A kivételek közé vette fel a kormány - szigorú korlátok között - a gyülekezési jogot. E szerint a logika szerint nem a gyülekezési jog gyakorolhatósága a főszabály és a korlátozás a kivétel, hanem épp fordítva: a gyülekezési jog mint alapjog a kormány által engedélyezett kivétel lett. Mindez önmagában is teljesen összeegyeztethetetlen a gyülekezési jog szabadságjog jellegével. Ugyanakkor nem csak elméleti következményei vannak. A gyülekezési tilalom főszabály-jellegéből az is következik, hogy a súlyos szankciók csak akkor kerülhetők el, ha a gyűlés minden szempontból megfelel a kivételszabálynak.
Megfelelni pedig nem könnyű, és ez elsősorban azért van így, mert a korlátozásokat nem észszerű szempontok, hanem önkényesen megszabott keretek határozzák meg.
Ötszáz fő: ha esik, ha fúj
Az új szabályozás szerint védettségtől függetlenül csak ötszáz főig lehet gyűlést tartani. A határ akkor is ötszáz fő, ha a tüntetést a Hősök terére szervezik, ahol ennyi ember nem tud tömeget alkotni, legfeljebb lézengeni, és akkor is, ha egy kis mellékutcába, ahová pedig alig férnek be ennyien. Az ötszáz fős korlátozás nemcsak indokolatlan, hanem diszkriminatív is. És a megkülönböztetés nem csak a sebesen közelgő foci EB kapcsán merül fel. Alig néhány nappal a totális tilalom feloldását megelőzően jelent meg egy kormányrendelet a 2021. évi ballagások rendjéről, ahol a ballagó tanuló által meghívottak életkortól és koronavírus elleni védettségtől függetlenül részt vehetnek. Vagyis, míg egy iskolaudvaron rendezett ballagási ünnepségen létszámbeli korlátozás nélkül lehet zsúfolódni, hogy elénekeljük együtt a Gaudeamus Igiturt, a Hősök terére csak védettségi igazolvánnyal tehetjük be a lábunkat egy nagyobb tüntetés céljából.
A nagyobb tüntetéseken való részvétel védettséghez kötött jog
Tüntetéseken ötszáz fő felett csak védett személyek és a felügyeletük alatt lévő 18. életévét be nem töltött személyek vehetnek részt. Ha a tüntetés nem felel meg ennek a követelménynek - vagyis, ha van akár csak egyetlen olyan személy is a tömegben, akinek nincs védettségi igazolványa - a rendezvény már nem felel meg a védelmi intézkedésnek, és a gyűlés vezetője köteles feloszlatni a rendezvényt. Bármilyen szempontból is nézzük, ez a látszólag egyszerű szabály nagyon súlyos jogkorlátozást eredményez.
Védettségi igazolványhoz kötött szabadságjog
A gyülekezési jog szempontjából vizsgálva a korlátozás egyfelől lefokozza a szabadságjogot azzal, hogy védettséghez kötött jogosultsággá degradálja. Másfelől a gyülekezési jogban rejlő valódi erőt szívja el, mert épp a jelentősebb tüntetések megrendezését köti nehezen teljesíthető követelményekhez. Ha a szabályt a rendőrség betű szerint betartatja, akkor egy több ezer fős tüntetést is fel kell oszlatni akár egyetlen, védettségi igazolvánnyal nem rendelkező nagykorú résztvevő miatt is (miközben ötszáz főig még jogkövetkezmények nélkül lehet védettségre tekintet nélkül is tüntetni). A kisebb rendezvényen tehát akár 500 védettség nélküli résztvevő is lehet, a nagyobb rendezvényen viszont (a kiskorúakat leszámítva) egyetlen egy sem.
Tömeges igazoltatás lehetősége
A résztvevők szempontjából vizsgálva ez a korlátozás nemcsak azt jelenti, hogy a fontosabb tüntetéseken való részvételt védettséghez kötött, hanem azt is, hogy a tüntetésen korlátlan igazoltást tesz lehetővé (és a szervezők részéről egyben szükségessé is). Ugyanez a kormányrendelet mondja ki ugyanis, hogy ha valamely jog gyakorlása védettséghez kötött, akkor “az e jogot gyakorolni szándékozó személy a jog gyakorlására való jogosultság igazolása érdekében felhívható” a védettségi igazolvány bemutatására. Egy másik rendelkezés pedig azt rögzíti, hogy a védettség igazolása során külön fel lehet hívni a résztvevőt “a védettségi igazolványon feltüntetett személyazonosság igazolására”. Vagyis ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog gyakorlásához nem elég békésen kimenni az utcára, hanem minden egyes résztvevőnek egyenként igazolnia kell a személyazonosságát. Mindez olyan gyakorlatot tesz lehetővé, amely a gyülekezési jogra vonatkozó nemzetközi normák szerint elfogadhatatlan: a résztvevők egyenkénti igazoltatásának korlátlan lehetőségére.
18 éven aluliak gyámság alatt
A 18 éven aluli résztvevők szempontjából a korlátozás egészen abszurd eredményre vezet. A jogszabály ugyanis a 18 éven aluli személyek részvételét nem elsősorban védettséghez, hanem egy másik védett személy felügyeletéhez köti. Ezzel egyfelelől “gyámság” alá helyezi a 18 éven aluliakat a joggyakorlás szempontjából, másfelől pedig teljesen indokolatlan megkülönböztetést alkalmaz. Noha egyértelmű, hogy a járvány szempontjából egy nem védett 17 éves pontosan ugyanolyan kockázatot hordoz, mint egy nem védett 19 éves, a szabályozás alapján a 18 éven aluliak joggyakorlása szempontjából nagyobb jelentősége van egy védett személy jelenlétének. Egy fertőzött 17 éves részt vehet egy védett felnőttel, egy nem fertőzött 17 éves viszont nem vehet részt, ha nincs mellette védett felnőtt. Az alapjogkorlátozás tehát nem csak nem szükséges és arányos az egyébként legitim közegészségügyi cél szempontjából, hanem annak elérésére teljességgel alkalmatlan.
Azok a résztvevők, akik nem felelnek meg a kivételszabályban foglaltaknak, megszegik a gyülekezés általános tilalmát, és továbbra is 500.000,- forintos büntetésre számíthatnak. Kérdés, hogy a rendőrség hogyan alkalmazza majd a szabályt: megvalósítja-e a jogsértés az a védett személy, aki olyan gyűlésen vesz részt, ahol védettségtől függetlenül 501 résztvevő van jelen.
Szervezők a prés alatt
Valamennyi érintett közül a legsúlyosabb teher mégis a szervezőkre hárul. A veszélyhelyzet során a kormány részéről mindvégig jól érzékelhető stratégiai cél volt, hogy a szabályok a gyülekezési jog korlátozása szempontjából kulcspozícióban lévő szervezőket rettentsék el a gyűlések szervezésétől. Hogy a szervezői szerepet ne legyen olyan könnyű megkerülni és a felelősséget megúszni, az új szabályozás a spontán tüntetés minden formáját generálisan tiltja.
A jelentős bírságösszegek miatt a szervezők rendkívül magas kockázatot vállalnak, többnyire olyan körülményekért, amelyek nehezen tarthatók kontroll alatt. A kockázat még akkor is jelentős, ha átlagon felül is erőket képesek mozgósítani egy-egy nagyobb gyűlés biztosítására és megszervezésére. Még a kisebb gyűlések szervezői számára is nagy kockázatot jelent, ha a várakozásaik nem helyesek és a tüntetés meghaladja a tervezett létszámot. Ha a tüntetés sikeres, mert az ügy fontos és sokan csatlakoznak hozzá, az a paradox helyzet állhat elő, hogy végül maguknak a szervezőknek kell feloszlatniuk a rendezvényt, hogy elkerüljék a szankciót.
El a kezekkel a tüntetésektől!
A Magyar Helsinki Bizottság következetesen képviselt álláspontja szerint a gyülekezési jog központilag meghatározott korlátozása a veszélyhelyzetben is szükségtelen, aránytalan és önkényes jogsértést eredményez. Tüntetni és közösen véleményt nyilvánítani annyira sokféle formában lehet, hogy nincs olyan egységes szabály, amely lehetővé teszi az alapjog érvényesülését. Ezért a gyülekezési jog észszerű keretek között történő gyakorlásának biztosítását veszélyhelyzetben is a gyülekezési törvény rendelkezéseire és rendőrségre mint gyülekezési hatóságra kell bízni, amely az általános szabályok alatt -- és megfelelő bírói kontroll mellett -- egyedileg mérlegelheti, hogy egy adott helyre adott időpontra bejelentett demonstráció milyen feltételek mellett tartható meg biztonságosan.