gyülekezési_jog

Kordonok a Karmelita körül: ma jogilag más, mint 3 éve?

Mit jelent a mai kordon jogszerűségére nézve a két és fél évvel ezelőtti helyzetről szóló jogerős ítélet?‌

Az Alkotmánybíróság krokodiltétele: a kormány azt tesz a gyülekezési jogunkkal, amit csak akar

Aggasztó döntés született az Alkotmánybíróságon a veszélyhelyzet idején elrendelt általános gyülekezési tilalom alkotmányosságáról. A döntés jól mutatja, hogy a kormányhű tagokkal feltöltött testület még kirívó jogsértés esetén sem hajlandó szembefordulni a hatalommal, és mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszolgálja a politikai elvárásokat.

A totális gyülekezési tilalom megszűnt, az önkényes korlátozás maradt

A kormány 2021. május végétől enyhített az egész világon példa nélküli, több, mint fél éven át fenntartott és súlyos szankciókkal kikényszerített totális gyülekezési tilalmon. Noha a tilalom már nem teljes, a korlátozás továbbra is önkényes. Töltsd le tájékoztatónkat a korlátozásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról!

Szélsőjobbról előztek a homofób csoportok a Kúrián

Július 24-én lesz az idei Pride felvonulás Budapesten. A homofób provokátorok azonban igyekeznek megzavarni a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű emberek és a velük szolidaritást vállalók békés menetét. A Kúria minapi hibás ítélete a gyűlölködő rendzavarók pártjára állt. Pedig a gyülekezési jogot sem lehet rendeltetésével ellentétesen gyakorolni, amivel a szélsőjobbosok már előre kérkednek.

Ne hagyd, hogy egy kis sörrel fogják be a szádat!

175 napja van Magyarországon általános tilalom a tüntetésekre. A tüntetések minden formájára. A vírus szempontjából biztonságos tüntetésekre is. A kétfős tüntetésekre is. Az autós tüntetésekre, a biciklis tüntetésekre is. Nem a totális tiltás a megoldás.

A magyar állam száz napja vette el tízmillió ember gyülekezési jogát

Száz napja tiltják totálisan, hogy felelősen élhessünk egyik legfontosabb alapjogunkkal, a gyülekezési joggal. A jogsértést maga a jogszabály tartalmazza, ezért a jogkereső polgárok csak az Alkotmánybíróságtól kérhetik a rendelkezés a tilalom eltörlését. A Magyar Helsinki Bizottság készített egy alkotmányjogi panaszmintát, amellyel bárki Alkotmánybírósághoz fordulhat a szükségtelen jogkorlátozó intézkedéssel szemben.

December 31.: a Stratégia–31 civil mozgalom a gyülekezési szabadságért (2009)

A Stratégia–31 2009 nyarán kezdte meg tüntetéssorozatát a moszkvai Triumfalnaja téren. Egyik legemlékezetesebb demonstrációját az év szilveszterén tartotta. A szabadságmozgalom támogatója volt a Memorial és a Moszkvai Helsinki Csoport is. Az akkor 84 éves, Hópihécskének öltözött Ljudmila Alekszejevát, a jogvédő szervezet legendás vezetőjét is begyűjtötték a rendőri erők sok tucatnyi más tüntető mellett.

November 15.: munkásfelkelés tör ki Brassóban (1987)

Nem a brassói felkelés vezetett el Ceauşescu és a rezsim bukásához, de a világ számára itt vált egyértelművé, hogy Románia éhezik, és a diktátor támogatottsága egyáltalán nem egyöntetű az országban.

Misézni lehet, tüntetni nem

A gyülekezési jog általános tilalma téves és súlyosan jogsértő döntés. Idén mégis immár másodszor rendeli el a kormány. Válaszul az előző hullámban tapasztalt polgári engedetlenségre ezúttal 1.000.000 Ft-ig terjedő bírságot helyezett kilátásba a gyűlések szervezőivel, 500.000 Ft-ig terjedőt a résztvevőkkel szemben.

Október 28.: szétverik a prágai ellenzéki tüntetést (1989)

A független Csehszlovákia kikiáltásának 71. évfordulóján hatalmas tüntetést tartottak Prágában. A kommunista pártállam ezt kihívásnak tekintette. Jó okkal. Mert a tiltakozó, de békés tömeg emberi jogokat, szabadságot és változásokat követelt. Ezt a tüntetést még sikerült szétvernie a hatalomnak, de két hónap sem telt bele, és összeomlott a magára maradó rezsim.

A rendőrség semmit sem tett a Meseország-matiné és a gyerekek védelmében

A közismert szélsőjobbos, homofób provokátoroknak, a Budaházy testvéreknek és társaiknak sikerült megakadályozniuk vasárnap délelőtt, hogy egy gyerekeknek szóló matinéműsor a tervek szerint valósulhasson meg. Mindezt a gyülekezési joggal visszaélve tehették meg a rendőrség passzivitását kihasználva. A rendőrség eljárása több okból volt jogellenes. A Magyar Helsinki Bizottság értékelése.

Bíróságon keresik igazukat a „dudálós tüntetők”

A lánchídi autós és kerékpáros tüntetéssorozatot a szervezők azért állítottak le, mert a kormány rapid kórházkiürítése miatt tiltakozókra egyre nagyobb, abszurdan magas bírságokat szabtak ki. A Magyar Helsinki Bizottság mintabeadványokat készített, hogy a megbírságolt demonstrálók akár maguk is ellentmondhassanak a rendőrség határozatainak. Emellett hét tüntetőnek biztosítottunk jogi képviseletet. Itt az idő, hogy beszámoljunk arról, mi is történt ezekben az eljárásokban.

Szeptember 8.: „fekete péntek” Iránban (1978)

Az iráni sah és sleppje minden hibát elkövetett, amit hatalmon el lehetett követni. Voltaképpen ők kezdték el megásni a rendszer sírját, amikor önhittségükben nem figyeltek fel az aggasztó előjelekre és a társadalom sokirányú elégedetlenségére. A vallási vezetők rátermettségén, hitelességén és gátlástalanságán túl azonban – mint nagy történelemalakító – szerepet játszott mindebben a véletlen is. A „fekete péntek” néven elhíresült sortűz számos mozzanata végzetesnek bizonyult. A békés megegyezés lehetősége ekkor veszett el véglegesen.

Orbán Cinegéje védett, a romáké meg nem

A miniszterelnök otthona előtt békésen sem lehet tüntetni – szögezte le a rendőrség. De ha a felhergelt tömeg alakzatban masírozik cigányok otthonaihoz, ott ordítva fenyegetőzik, köveket hajigál, a rendőröknek nem kötelező beavatkozni. Erről bírósági ítélet szól.  Az Orbán-ház: Nincs itt semmi látnivaló. Tessék másutt tüntetni. Devecseren nem szólunk bele!

Újabb három jogi tanács tüntető diákoknak

A tegnapi gyülekezési gyorstalpalónkra kiegészítő kérdéseket kaptunk diákoktól. Íme, válaszaink.

1. Minden gyülekezést be kell-e jelenteni?Nem, a bejelentési kötelezettség csak közterület esetén érvényes kötelezettség, egy egyetemi aula
vagy egy kormányhivatal pedig nem közterület.

2. Mikor oszlatható fel a gyülekezés magánterületen?A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, különben a rendőrség feloszlatja a gyülekezést [Gytv. 2. § (3) és 14. § (1) bekezdés]. Az, hogy a közforgalom számára nyitva álló magánterületen – mint amilyen egy kormányhivatal és egy egyetemi aula – mennyire sérülnek mások jogai és szabadsága, mérlegelési kérdés. Egy ombudsmani állásfoglalás szerint „általában az ingatlan jogszerű használójának hozzájárulása nélkül nehezen képzelhető el a rendezvény jogszerű volta”. Vagyis magánterület esetében főszabály szerint szükség van pl. a tulajdonos hozzájárulására a gyülekezéshez, a közforgalom előtt nyitva álló magánterületre szervezett rendezvények azonban más megítélés alá esnek: ezek esetében „nem a hozzájárulás szükségessége, hanem annak megtagadásának feltételei kell, hogy a vizsgálódás tárgyát képezzék". Ez azt jelenti, egy közforgalom számára nyitva álló épület magántulajdonosának azt kell megmondania, hogy ott miért nem tartózkodhat a köz.
A hídfoglalásnál is mérlegelés tárgyát képezi, hogy milyen mértékű mozgásszabadság-korlátozás jogszerű még: kényelmetlenséget okozhat egy ideig, de gigadugót okozni már nem lehet, a határ a kettő között bizonytalan eseti mérlegelés kérdése, de mint a blogposztban is jeleztük, a gyülekezés erősen védett alapjog.

3. Minősülhet-e bűncselekménynek, ha valaki szabálysértés elkövetésére hívja fel a gyülekezőket?Igen, ez megvalósíthatja a törvény elleni izgatást, amelyet a Btk. 268. §-a büntet: Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon törvény vagy más jogszabály, avagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Gyülekezési jogi gyorstalpaló tüntető egyetemistáknak

Praktikus tanácsok kezdő, de eltökélt tiltakozóknak, hogyan kerülhetik el a felesleges és kínos jogkövetkezményeket, illetve hogyan minimalizálhatják azokat.

Mivel úgy tűnik, tüntetéssorozat indul az egyetemi városokban, érdemes tisztában lenni a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos szabályokkal. Különösen azért, mert az események nem a „vegytiszta” gyülekezési jogi esetek közé tartoznak: a spontán tüntetések, híd- és egyetemfoglalás, kormányhivatalokban szervezett demonstrációk mind-mind sajátos esetei a gyülekezésnek, és jó, ha a hallgatók pontosan tudják: mihez van joguk, mikor mit tehet a rendőrség, és minek mi lehet a jogi következménye. Az áttekinthetőség kedvéért, kedves tiltakozó egyetemisták, pontokba szedjük a szerintünk legfontosabb ismereteket:

1. A békés gyülekezéshez való jog az egyik legerősebben védett alapjog, annak korlátozására rendkívül szűk körben kerülhet csak jogszerűen sor.

2. A gyülekezéseket főszabály szerint 72 órával azok megtartása előtt be kell jelenteni a városi rendőrkapitányságon. A bejelentés elmaradása nem lehet a gyülekezés feloszlatásának oka, viszont a gyülekezést szervező tartozik a mulasztásért szabálysértési felelősséggel.

3. Ha egy gyülekezésnek nincs szervezője, akkor azt nem is kell bejelenteni, hiszen a bejelentési kötelezettség a szervezőt terheli. Ezt hívják spontán gyülekezésnek. Ezzel a lehetőséggel visszaélni nem szabad és nem ildomos, értelemszerűen nagyon ritka, amikor nincs szervezője egy gyülekezésnek. Praktikusan egy Facebookon szervezett tüntetés bejelentési kötelezettsége az adott Facebook-oldal létrehozójának/adminjának kötelezettsége.

4. A gyülekezéseket a rendőrség előzetesen csak akkor tilthatja meg, ha a demonstráció bíróság vagy népképviseleti szerv (Országgyűlés, önkormányzat) zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, valamint ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A tiltó határozatnak a bejelentéstől számított 48 órán belül meg kell születnie. Ha nem kerül rá sor, akkor a gyülekezést jogszerűen meg lehet tartani. Engedélyre soha nem kell várni.

5. A forgalmat korlátozó gyülekezések (pl. hídlezárás, vonulás közúton) is jogszerűek. Ezek esetében a rendőrség „minimális toleranciát” köteles tanúsítani a mások jogait (közlekedéshez való jog) korlátozó gyülekezéssel szemben. Praktikusan ez azt jelenti, hogy egy hídfoglalás esetén nem lehet azonnal elrendelni a gyülekezés feloszlatását, és a kialakult forgalmi helyzettől függően az akár jogszerű lehet már rövid időn belül is.

6. A kormányhivatalokban való tüntetés is a gyülekezési jog hatálya alá tartozik (lásd az ombudsman állásfoglalását). Abban az esetben, ha a gyülekezés nem zavarja a hivatal működési rendjét és az ügyfélforgalom számára nyitva álló időben kerül rá sor, a gyülekezés feloszlatására nincs lehetőség.

Fontos észben tartani, hogy a gyülekezési jog egy rendkívül „alulszabályozott” terület: egyértelmű válaszok sokszor nehezen vagy egyáltalán nem adhatók, és ez nemcsak a gyülekezők, hanem a rendőrség dolgát sem könnyíti meg. Jogvédőként a tanácsunk nem lehet más, mint az, tisztelt tüntetők, hogy a rendőri felszólításnak tegyetek eleget, az intézkedésnek engedelmeskedjetek. Ha nem tennétek, ennek elmaradása önmagában szabálysértés, amiért bírság szabható ki. Természetesen mindenki belátására van bízva, hogy polgári engedetlenséget tanúsít-e, de az mindig békés, mindig nyilvános és egyben mindig a jogkövetkezmények vállalását is jelenti. Emlékezetes példa erre a közelmúltból, amikor a Fidesz képviselői szabálysértő módon kordont bontottak a Parlament előtt, illetve amikor LMP-sek a T. Ház parkolója elé, illetve a Közgép irodájához láncolták magukat.

Nagyon fontos: a rendőrség nem az ellenségetek, látható volt tegnap is, hogy sikerült Budapesten jogszerűen biztosítani a spontán kialakult tüntetést, ami soha nem könnyű feladat. Ezért azt javasoljuk, legyetek együttműködőek a rendőrökkel. Valószínűleg a tüntetés célját is ez szolgálja, de ami ugyanilyen fontos: a jog tisztelete ezt követeli meg.

Ha valamilyen rendőri intézkedést sérelmesnek véltek, az ellen 30 napon belül panasszal élhettek az érintett rendőrkapitányságon, illetve ha az intézkedés alapvető jogot korlátozott, akkor 8 napon belül a Független Rendészeti Panasztestületnél. Gyülekezés jogellenes feloszlatása esetén bármelyik résztvevő pert indíthat a feloszlatástól számított 15 napon belül az oszlatás jogellenességének megállapítása iránt.

A TASZ gyülekezési jogi tájékoztatóját itt tölthetitek le, ott további kérdésekre is választ találtok.

Rendőrkutya fejberúgása sehol a világon nem jogos védelem

A Jobbik két képviselője szerint az index.hu felvételén látható rendőrkutya fejberúgása jogos védelemnek minősül. A kifinomult jogi álláspont egyik megfogalmazójától, az öndefiníciója szerint jogvédő Gaudi-Nagy Tamástól ez felettébb meglepő álláspont. Mivelhogy nyilvánvalóan értelmetlen. 

Jogos védelmi helyzetről akkor beszélünk, ha valaki a saját vagy más élete, testi épsége ellen intézett jogtalan támadástól védi meg a megtámadott személyt. Vagyis minimum kell hozzá támadás, aminek jogtalannak kell lennie. A felvételen látható esetben egyik feltétel sem állt fönn. Támadás szóba sem jöhet, hiszen a kutyán szájkosár volt, és pórázon fogta az őt vezető rendőr. Így támadni a kutya nem is tudott volna. Az pedig teljesen jogszerű volt, hogy a kutya jelen volt a rendőri intézkedés során, hiszen a rendőrségi törvény szerint a rendőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát - pórázon vagy anélkül - kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak. Testi kényszert intézkedés során ellenszegülés megtörésére lehet alkalmazni, az inkriminált esetben pedig egy jogellenessé vált gyülekezés oszlatása folyt. A kör bezárult. Se támadás, se jogellenesség, se jogos védelem.

Sok minden megtörténhet hazánkban, de attól messze vagyunk, hogy egy jogszerűtlen, feloszlatott gyülekezésen részt vevő, erőszakos, rendőrkutyát rugdosó szélsőjobbos szimpátiát váltson ki. És bármennyire is lazulnak majd a jogos védelem szabályai, az ilyen magatartást tanúsítót nem fogják védeni.

Szerző: Pokerface

Occupy Budapest

Van ez az „Occupy” elnevezésű nemzetközi mozgalom, ami kb. arról szól, hogy foglaljuk el ezt vagy azt a területet, épületet, tiltakozásként a kapitalizmus ellen. Ezt érthette félre – nem is kicsit – a magyar kormány, amikor úgy döntött, hogy március 15-én elfoglalja Budapestet. Manapság már szinte megszoktuk, hogy a kormányzati cselekvés többnyire szembemegy a nemzetközi trendekkel, és lépései – enyhén szólva – nem éppen elegánsak. Az unortodoxia a kormány büszkén vállalt védjegye. De vajon mi jogosítja fel a kormányt arra, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplése céljából az összes szimbolikus jelentőségű, tehát a gyülekezési jog szempontjából kiemelt fontosságú közterületet kisajátítsa? Valami gond biztosan van azzal a jogi szabályozással, amely lehetővé teszi, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében és az Alaptörvényben alapvető emberi jogként garantált gyülekezési jog gyakorlását a kormány és a vele többségében azonos politikai oldalon álló fővárosi önkormányzat egy egyszerű szerződéssel ellehetetlenítse.

A probléma öt fogalom áttekintésével vázolható röviden: gyülekezés, közterület, rendőrség, tudomásul vétel, területfoglalás. A hatályos gyülekezési törvény értelmében „a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják”. Azaz, minden rendezvény tulajdonképpen gyülekezés. Ha közterületen szeretnénk gyülekezni, akkor azt be kell jelentenünk a rendőrségnek, amit a hatóság – néhány esetet kivéve (ha a közlekedés másképp nem biztosítható, vagy a rendezvény súlyosan veszélyeztetné népképviseleti szerv, vagy bíróság zavartalan működését) – köteles tudomásul venni.

A Milla által a Szabad sajtó útjára bejelentett tüntetés nyilván nem esik tiltó ok hatálya alá, mégis az a hír, hogy a rendőrség nem vette tudomásul a bejelentést. De nem is tiltotta meg! Akkor mi történt? A megoldás kulcsa a közterület fogalmának sajátos értelmezésében található. A törvény szerint közterületnek minősül a mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető terület, út, utca, tér. Vagyis, ha egy terület használata bármilyen korlátozás alá esik, megszűnik közterület lenni, oda nem lehet gyülekezést bejelenteni. Ha mégis így tennénk, a rendőrség saját hatáskörének hiányát állapítaná meg, mondván, a bejelentett hely nem közterület, ott gyülekezést nem tud tudomásul venni. Ki és hogyan érte el, hogy a Szabad sajtó útja, ami 2011. október 23-án még közterület volt, 2012-ben már nem az? Az előző kormány által alkalmazott módszer a közterület megszüntetésére a kordonépítés volt. Sokat kellett küzdenünk azért, hogy a bíróság – négy évvel később – kimondja: a kordon jogorvoslattal támadható, és a konkrét esetben a rendőrség jogellenesen zárta el a Kossuth teret a gyülekezni kívánóktól.

A Fidesz más megoldást választott a gyülekezési jog korlátozására: egyszerűen „kibérli” az összes fontos közterületet, ezzel a „bérlőnek” lesz használati joga a közterület felett, így az ideiglenesen megszűnik közterület lenni. Vagyis előáll az az abszurd helyzet, hogy a „bérleti jog” felülírja az egyik legfontosabb klasszikus alapjogot. Ugyanis olyan szabály nem létezik, amely meghatározná, hogy az esemény előtt hány hónappal, évvel korábban és mennyi időre lehet lefoglalni egy területet. A bérleti díj sem jelenthet gondot, ha a kormány foglal területet egy önkormányzatától, mert vagy az adófizetők pénzéből rendezi azt, vagy megkapja ingyen. Hiszen a kormány rendezvénye mégiscsak közérdek, amiért egy „tisztességes” önkormányzat nem kér pénzt. És a kör bezárult, nem tüntet itt már senki sem, csak a nemzet ünnepel.

Persze nem olyan egyszerű ám a képlet, mint amilyennek a magyar szabályozás alapján tűnik. Amennyiben a helyzet nem változik, és március 15-én Budapesten egyik ellenzéki mozgalom sem tüntethet, akkor a magyar államot a strasbourgi bíróság a gyülekezési jog megsértése miatt sok milliós kártérítés megfizetésére kötelezheti. Megtette ezt már korábban is, amikor 2004-ben Medgyessy Péter háza előtt tiltották meg a gyülekezést. Két hete pedig éppen a kordon-ügyben marasztalta el hazánkat a strasbourgi bíróság (láthatjuk, hogy az előző kormányok sem tartották tiszteletben az ellenzék jogait!). A bíróság várható marasztaló döntésének indokolása borítékolható: a jelenlegihez hasonló konfliktusok kialakulását, az alapjogok korlátozását a magyar jogszabályok hiányosságai idézik elő, a szükséges törvényi változtatás kialakítása pedig az állam feladata. Ráadásul a területfoglalást egy állami szerv kérésére egy másik állam szerv döntése tette lehetővé, így a jogsértés a magyar államnak mindenképpen betudható.

Összegezve: vagy lehetővé teszi a kormány, hogy a nemzeti ünnepeken a kormány politikájával elégedetlenek nyilvánosan is hangot adhassanak nemtetszésüknek, vagy kártérítést fizet a magyar állam az adófizetők pénzéből a strasbourgi bíróság döntése után. Harmadik lehetőség nincs!

 szerző: Pokerface