Misézni lehet, tüntetni nem

A gyülekezési jog általános tilalma téves és súlyosan jogsértő döntés. Az állampolgárokat még pandémia idején sem lehet teljesen megfosztani a lehetőségtől, hogy közösen képviseljék véleményüket, különösen, ha megtalálják ennek biztonságos módját, mint tették azt tavasszal a „dudálós tüntetők”. A kormány most mégis ismét totális tilalmat rendelt el a tüntetésekre – azokra is, amelyek szervezői és résztvevői felelősen járnak el. Válaszul az előző hullámban tapasztalt polgári engedetlenségre ezúttal 1.000.000 Ft-ig terjedő bírságot helyezett kilátásba a gyűlések szervezőivel, 500.000 Ft-ig terjedőt a résztvevőkkel szemben. A szervezőkkel szemben a bírság egy nap akár többször is kiszabható."

Fotó: MTI Fotószerkesztõség/Mónus Márton/MTI/MTVA

A 2020 márciusában kihirdetett veszélyhelyzetben a kormány első intézkedései között szerepelt a gyűlések általános tilalmának elrendelése. Az ezt követő néhány hét azonban megmutatta, hogy Magyarországon az állampolgárok még a járvány okozta megváltozott helyzetben is ragaszkodnak a kollektív véleménynyilvánításhoz. Közösen álltak ki az OORI dolgozói menesztett főigazgatójuk mellett, a gödi lakosok a Samsungtól beszedett adók központosítása ellen. Tüntettek Gyulán a rémhírterjesztéssel előállított Csóka-Szűcs János ügyében, a Clark Ádám téren a kórházkiürítésekkel szemben, a Kossuth téren az örökbefogadó tanfolyam eltörlése ellen, és több százan gyűltek össze a Szabadság téren a rendőri intézkedés közben meghalt George Floydra emlékezve.

Az állampolgárok leleményesen gondoskodtak arról is, hogy megvédjék magukat és társaikat a járványveszéllyel szemben: Gödön és a Clark Ádám téren autóból dudálva, a tatai Öreg-tavon pedig kenukra szállva adtak hangot tiltatkozásuknak. 

A tavaszi karanténidőszak megmutatta, hogy a magyar polgárok számára még a járvány okozta megváltozott helyzetben is kiemelten fontos a gyülekezési jog gyakorlása, a szabad véleménynyilvánítás lehetősége. Mégis – vagy épp ezért – a kormány most megint a elfojtja a gyülekezési jogot a járvány megfékezése címén. 

A gyűlések általános tilalma egyértelmű túlkapás. Egyszerre téves és súlyosan jogsértő döntés.

Téves, mert a rendőrségnek már a gyülekezési törvény alapján is megvan minden eszköze arra, hogy a gyűlések biztonságos megtartásáról gondoskodjék. A bejelentési eljárás során a szervezővel egyeztetve rögzítheti azokat a feltételeket, amelyek betartása mellett a gyűlés biztonságosan megtartható és később figyelemmel kísérheti azok megtartását. Végső soron, ha a rendőrség úgy ítéli meg, hogy a gyűlést nem lehet biztonságos körülmények között megtartani, egyedi tiltó határozatot is hozhat.

Jogsértő, mert diszkriminatív: mindaddig, amíg a vallásszabadság szabad gyakorlása érdekében lehet misére járni, amíg kegyeleti jogokat ötvenfős temetésen lehet gyakorolni vagy lehet mérkőzéseket tartani (ami még zárt kapuk mögött is legalább százfős rendezvényt jelent), addig a legfontosabb politikai szabadságjogok gyakorlását is biztosítani kell.

A jogsérelmet súlyosbítja, hogy a kormány a tüntetések szervezőit akár 1.000.000 Ft, résztvevőit pedig akár 500.000 Ft bírsággal sújthatja - ugyanazon a napon előbbieket akár több alkalommal is. Egy tízfős gyűlés így legalább 5.500.000 Ft-ba kerül. Holott a politikai szabadságjogok gyakorlása nem luxuscikk, hanem mindenkit megillető alapjog – járvány idején is.