Száz napja tiltják totálisan, hogy felelősen élhessünk egyik legfontosabb alapjogunkkal, a gyülekezési joggal. Semmilyen módon nem igazolható, hogy a gyülekezések minden formája, így a járványügyi előírásokat tiszteletben tartó tüntetések is be vannak tiltva. A jogsértést maga a jogszabály tartalmazza, ezért a jogkereső polgárok csak az Alkotmánybíróságtól kérhetik a rendelkezés megsemmisítését és a tilalom eltörlését. A Magyar Helsinki Bizottság készített egy alkotmányjogi panaszmintát, amellyel bárki Alkotmánybírósághoz fordulhat a szükségtelen és aránytalanul jogkorlátozó intézkedéssel szemben.
Magyarországon száz napja tilos gyülekezni. A 2020. november 11-én bevezetett korlátozó intézkedések a tüntetések minden formáját tiltják – még a járvány szempontjából biztonságos tüntetéseket is. Míg a szokásos védelmi intézkedések – a maszkviselés és távolságtartás – betartása mellett lehet sorban állni a péknél kenyérért, a postán levélért, lehet tömörülni a plázákban a leárazott termékek körül, csoportosan várakozni a kaszinóba bejutásra, lehet misére menni a templomba, lehet buszon utazni vagy a megállóban ácsorogni, addig egy kiemelten fontos alapjog – a gyülekezési jog – gyakorlása minden formában tilos. A szabályszegőkre elrettentő mértékű bírság vár.
Nem a totális tiltás a megoldás
A gyülekezési jog általános tilalma a járvány első hullámával együtt végigsöpört Európán. A tavaszi karantén idején, amikor nem állt rendelkezésre kellő mennyiségű maszk, és a vírus terjedéséről is keveset lehetett tudni, számos országban vezettek be totális tilalmat a tüntetésekre. Azokban az országokban azonban, ahol a jogállami keretek egészségesen működnek, nagyon hamar mérlegre került a korlátozások szükségessége és arányossága, így a kormányok arra kényszerültek, hogy megteremtsék a gyülekezési jog biztonságos gyakorlásának feltételeit.
Németországban például már 2020 áprilisában kimondta az Alkotmánybíróság, hogy az állampolgároknak a koronavírus-járvány idején is joguk van politikai célú tiltakozáshoz. Dániában pedig mindez fel sem merült, mert a bevezetett gyülekezési korlátozások között kezdettől fogva kivételként szerepeltek a politikai célú tüntetések, amelyek megtartására az állam pandémia idején is lehetőséget biztosított, természetesen csak a járványügyi szabályok betartásával. Az uniós országok többsége – mint egy gyermekbetegségen – átesett a gyülekezések általános tilalmán. Mára Magyarország a kivételek közé tartozik a szükségtelen és aránytalan alapjogsértés fenntartásával.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ már az első hullámot követően az ombudsmanhoz fordult, jelezve, hogy „a jogalkotónak tartózkodnia kell az általános gyülekezési tilalom bevezetésétől akkor is, ha a koronavírus-járvány ismét rendkívüli intézkedések bevezetését indokolná, ehelyett hagynia kellene, hogy a jogalkalmazó szervek a rendelkezésükre álló jogi eszközöket használják.” A civil jogvédők üzenete nem jutott el a kormányhoz, amely a második hullám során ismét totális tilalmat rendelt el a gyűlésekre.
Elsikkasztott tüntetések
A gyülekezési jog minden magyart megillető alapjog, amit az Alaptörvény és a nemzetközi egyezmények értelmében csak szükséges esetben, arányos mértékben korlátozható. A gyülekezési jog nem önmagáért való jog, hanem fontos eszköz a figyelemfelhívásra, véleménynyilvánításra, a szolidaritás kifejezésére, a politikai, közpolitikai változás elérésére. A közvetlen demokrácia alapvető kelléke, amely a közvetlen visszajelzést adhat a hatalom gyakorlóinak a választások közötti időszakban is. Különös jelentősége van válság idején vagy széles tömegeket sújtó nehézségek esetén.
Habár a kormány által bevezetett védelmi intézkedések alapján úgy tűnik, tüntetni a járvány idején veszélyes luxusnak számít, a gyülekezési jog a koronavírus által okozott rendkívüli helyzetben valójában kiemelten fontossá válik a társadalmi párbeszédben és érdekérvényesítésben. Ezt igazolja a vendéglátósok demonstrációja a Hősök terén, amely miatt a rendőrség ugyan több milliós bírságot szabott ki, leginkább a szervezőkre, mégis a kormány napokon belül a vendéglátósokat támogató intézkedéseket jelentett be.
Az elmúlt száz nap alatt számos olyan ügy volt, amely miatt rendes körülmények között biztosan sokan mentek volna az utcákra, a totális tilalom és az ahhoz fűződő elrettentő mértékű bírságok miatt azonban ez lehetetlenné vált. Még a legnagyobb körültekintés mellett sem lehetett tüntetni az egyedülállók örökbefogadását szigorító, a meleg párok örökbefogadását ellehetetlenítő szabályozással szemben, amely nem mellesleg rengeteg gyereket akadályoz meg abban, hogy állami gondozásból valódi szerető családhoz kerüljön. Nem lehetett tiltakozni az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése vagy az állami felsőoktatás kiszervezése ellen.
Tilos volt tüntetni, amikor a kormány a Kilencedik Alaptörvény Módosítással kirekesztő és megalázó módon, egy teremtett világra utalással tovább szűkítette a család fogalmát. Nem volt tüntetés az Ódry Színpad bezáratásakor, a Klubrádió frekvenciájának megvonásakor. Nem lehet demonstrációval nyomást gyakorolni a kormányra, hogy hajtsa végre az Európai Bíróság döntését és számolja fel az orosz mintára bevezetett, külföldről támogatott civil szervezeteket megbélyegző szabályozást.
Panaszok az Alkotmánybírósághoz
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a száz napja fennálló gyülekezési tilalom nem felel meg az Alaptörvény követelményeinek, a kormány túlterjeszkedett az Alaptörvényben kapott rendeletalkotási jogkörén, a szabályozás diszkriminatív, a tilalmat biztosító szankciók dermesztő hatásúak. A jogsértés fenntartását vetíti előre, hogy a frissen bejelentett nemzeti konzultációs kérdések között a tilalom feloldása fel sem merül a feloldandó korlátozások között.
A durva jogsértéssel szemben egyedüli eszközként az alkotmányjogi panasz áll rendelkezésre, mindenki számára. A Magyar Helsinki Bizottság készített egy alkotmányjogi panasz-mintát, amit a megfelelő adatokkal kitöltve bárki felhasználhat, aki a gyülekezési jog korlátozása ellen a jelenleg rendelkezésre álló jogi eszközökkel kíván fellépni. A kitöltött panaszt az Alkotmánybíróság részére kell ajánlott küldeményként postára adni a 1535 Budapest, Pf. 773. címre.
Fontos, hogy a benyújtási határidő a tilalmat elrendelő 484/2020. Korm. rendelet hatályba lépésétől számított 180 nap, azaz 2021. május 10.
A Magyar Helsinki Bizottság bízik benne, hogy más európai országok bíróságaihoz hasonlóan az Alkotmánybíróság is fellép majd végre a kormány gyülekezési jogot sértő intézkedésével szemben, megvédelmezi a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságát, és hatékony védelmet nyújt a jogkereső polgárok számára.