Alkotmánybíróság
A határvadászat és a 76. számú bírói álláshely
Egy gimnazista pikírt krétafelirata is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz fűződő jog mérlegére kerüljenek a törvénysértő kúriai bírói kinevezések.
A kormánynak nincsenek rossz álmai az Alkotmánybíróságtól
Az Alkotmánybíróság hosszú ideje nem akadályozza, sőt olykor elősegíti a kormány autokratikus törekvéseit. Ha nem független a politikától az alapjogok védelme, akkor a polgárnak nincs esélye az önkényes állammal szemben.
Hozott is, meg nem is: az Alkotmánybíróság veszélyes pávatánca
Elbukott a kormány szabotálási kísérlete. Végre kell hajtania az Európai Unió Bíróságának ítéletét. Nem kényszeríthet vissza válogatás nélkül minden menekülőt Szerbiába. A kormány mégis azt harsogta világgá, hogy megkapta, amit kért az Alkotmánybíróságtól. Igaz, kapott valamit, de nem egészen azt, ami kért.
A látszat csal: az alkotmányos konfliktus nem „a migránsokról” szól
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy uniós jogba ütközik a menedékkérők válogatás nélküli visszakényszerítése Szerbiába. A kormány újabb jogsértéssel válaszolna a helyzetre: lengyel mintára az Alkotmánybíróságot kívánja eszközként használni arra, hogy kibújhasson a kötelező bírósági ítélet végrehajtása alól. A Magyar Helsinki Bizottság beadvánnyal fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz az emberi jogok védelme és az uniós jog tiszteletben tartása érdekében.
Az Alkotmánybíróság krokodiltétele: a kormány azt tesz a gyülekezési jogunkkal, amit csak akar
Aggasztó döntés született az Alkotmánybíróságon a veszélyhelyzet idején elrendelt általános gyülekezési tilalom alkotmányosságáról. A döntés jól mutatja, hogy a kormányhű tagokkal feltöltött testület még kirívó jogsértés esetén sem hajlandó szembefordulni a hatalommal, és mindent megtesz annak érdekében, hogy kiszolgálja a politikai elvárásokat.
Ne hagyd, hogy egy kis sörrel fogják be a szádat!
175 napja van Magyarországon általános tilalom a tüntetésekre. A tüntetések minden formájára. A vírus szempontjából biztonságos tüntetésekre is. A kétfős tüntetésekre is. Az autós tüntetésekre, a biciklis tüntetésekre is. Nem a totális tiltás a megoldás.
A magyar állam száz napja vette el tízmillió ember gyülekezési jogát
Száz napja tiltják totálisan, hogy felelősen élhessünk egyik legfontosabb alapjogunkkal, a gyülekezési joggal. A jogsértést maga a jogszabály tartalmazza, ezért a jogkereső polgárok csak az Alkotmánybíróságtól kérhetik a rendelkezés a tilalom eltörlését. A Magyar Helsinki Bizottság készített egy alkotmányjogi panaszmintát, amellyel bárki Alkotmánybírósághoz fordulhat a szükségtelen jogkorlátozó intézkedéssel szemben.
Szeptember 20.: kezdetét veszi a Lüth-ügy (1950)
1945 után a legnagyobb kérdése az volt a németeknek, mit kezd az ország náci múltjával, és hogyan akadályozza meg, hogy a demokratikus intézményeket és szabadságjogokat kihasználva újra egy szörnyűséges köz- és önveszélyes klikk jusson uralomra. Mindezt ráadásul úgy kellett megvalósítani, hogy közben a német állam végig megtartsa jogállami jellegét. A nevezetes Lüth-ügy erről is szól. Meg arról, hogy az alkotmányosság nem csupán az alkotmánybíróság magánügye, az alkotmányos szellemnek át kell hatni a bírósági rendszer egészét.
Július 30.: Sólyom László az Alkotmánybíróság elnöke lesz (1990)
Az utolsó pártállami parlament még 1989 elején döntött az Alkotmánybíróság (AB) életre hívásáról, októberben beleírták az Alkotmányba, majd novemberben megválasztották az első öt alkotmánybírót, köztük Sólyom Lászlót. Az AB hivatalosan 1990. január elsején kezdte meg munkáját. Eleinte elnöke sem volt, mert az is a politikai alku része volt, hogy az új, demokratikusan választott parlament fogja majd megválasztani a testület első emberét. Így is történt. Sólyom László harminc éve lett hivatalosan is az AB első elnöke, igaz, a bírák megválasztotta alelnökként valójában már előtte is ő vezette a testületet.
Törvényes, de nem alkotmányos
Alkotmányellenes rendelkezés alapján tartják fogva szeptember óta S. Sándort. Sem ő, sem ügyvédje nem lehetett jelen az előzetes letartóztatás elrendelésén. A fogva tartott férfi a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult. A jogvédő szervezet szeretné elérni a büntetőeljárási törvény módosítását is.
Kik vagyunk?
Ez a Magyar Helsinki Bizottság blogja. Civil jogvédő egyesületünk abban segít, hogy ne hatalmaskodhassanak feletted az állami szervek vagy a rendőrség, hogy az üldözés elől menekülők védelmet kapjanak, és újra együtt lehessenek családjukkal. Segítünk, hogy legyen következménye annak, ha megsértik a jogaidat. Jogászainkkal azon dolgozunk, hogy mindig legyen hová fordulnod, ha sérelem ér.
Soundcloud
Iratkozz fel hírlevélre!
Első kézből kaphat havi összefoglalót arról, mi történik Magyarországon és a világban. Hatósági visszaélések, jogállamiság és minden más, ami emberi jogaink védelmével kapcsolatos.