Az Európai Unió Bírósága tavaly decemberben kimondta, hogy uniós jogba ütközik a menedékkérők válogatás nélküli visszakényszerítése Szerbiába. A kormány azonban nem hogy nem hagyott fel a jogellenes gyakorlattal, inkább újabb jogsértéssel válaszolna a helyzetre: lengyel mintára az Alkotmánybíróságot kívánja eszközként használni arra, hogy kibújhasson a kötelező bírósági ítélet végrehajtása alól. A próbálkozás beleillik az illiberális trendbe, ami az európai integráció alapját, az uniós jog elsőbbségét akarja aláásni. A Magyar Helsinki Bizottság ma beadvánnyal fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz az emberi jogok védelme és az uniós jog tiszteletben tartása érdekében.
Alapvető fontosságú, önmagán messze túlmutató kérdésben kell döntést hoznia az Alkotmánybíróságnak. Ezért döntött úgy civil jogvédő egyesületünk, hogy amicus curiae-t, támogató jogi beadványt nyújt be a testületnek.
Beadványunkban rámutatunk arra, hogy a politikai érdekek nem írhatják felül az alapvető emberi jogokat, így a kínzás tilalmát érvényesítő uniós jogot sem. Meggyőződésünk ugyanis, hogy nem a tisztességes menekültügyi és idegenrendészeti eljárás, hanem a joguralom és az európai integráció rombolása az alkotmányellenes.
Végre nem hajtott uniós ítélet
Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2020 decemberében hozott nagy horderejű ítélete kimondta: ellentétes az uniós joggal, hogy a magyar állam bármiféle hivatalos eljárás megindítása nélkül a határkerítés Szerbia felőli oldalára kényszerít vissza menedékkérőket az ország egész területéről.
Az ítélet nem csak a menekülők jogainak, hanem a jogállam egészének védelme szempontjából fontos, mert megerősíti: egy állami hatóságnak a törvényeknek megfelelően kell bánnia a hozzá forduló emberekkel, nem pedig önkényesen.
Az EUB ítélete egyértelmű, és Magyarországnak mint az EU tagjának azt be kell tartania. Csakhogy a kormány az Alkotmánybíróságot akarja eszközként felhasználni arra, hogy nyíltan szembeszegüljön az uniós joggal. Februárban Varga Judit igazságügyi miniszter indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz. Ebben azt kérte a tesültettől: mondja ki, hogy az uniós bíróság ítéletét nem lehet végrehajtani Magyarországon.
Nem a kormány magánügye
Ez két okból is nagyon veszélyes.
Egyrészt az EU-jog alapja az, hogy annak elsőbbsége van a nemzeti joggal szemben. Vagyis ha egy területen van EU-s jogszabály, azzal ellentétes törvényt nem lehet elfogadni és alkalmazni. Ez nem csak menekültügyi szempontból fontos, hanem húsbavágóan érinti a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgásának biztonságát is. Az európai integráció alapjait rombolja az, aki arra törekszik, hogy itt ne legyen ugyanolyan erős az uniós jog, mint a többi tagállamban.
Másrészt a kormány kezdeményezése az emberi jogok további leépítésének kívánja megteremteni az alkotmányos alapját. Ehhez a (sokszor kormányhű tagokkal) feltöltött Alkotmánybíróság mögé bújás nagyon is kapóra jön az illiberális rezsimeknek. Ezek ugyanis az emberi jogokban nem védendő értéket, hanem a korlátlan hatalomgyakorlás útjában álló akadályokat látnak. A lengyel kormány a bíróságok függetlensége kapcsán állt bele egy elképesztően kemény, az EU-ban eddig példátlan konfliktusba, a magyar pedig most a menedékkérők jogai kapcsán készül hasonlóra.
Szabad kezet akar mindenben
De ha a jogállam- és alapjogvédő uniós bírósági ítéleteket felül lehet írni jogkorlátozó hazai ítéletekkel, akkor csak a kormányok szégyenlősségén fog múlni, hogy milyen ügyekben fordulnak ehhez az eszközhöz. A magyar kormányról pedig bebizonyosodott már nem egyszer, hogy kevéssé szégyenlős, ha az alapvető jogok korlátozásáról van szó.
Ez a konfliktus tehát nem „a migránsokról” szól, hanem arról, hogy az emberi jogokat védő, végleges uniós bírósági ítéletet a pervesztes kormány kénye-kedve szerint átírhassa egy másikkal, egy hazaival.
A kormány ugyanis azt várja az Alkotmánybíróságtól, hogy az mondja ki: az emberi jogokat védő EUB-ítélet ellentétes az Alaptörvénnyel.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint ez fogalmi képtelenség: az emberi jogok védelme nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Nem csak az EU-jog, de az Alaptörvény szerint sem lehet a kormány politikai akaratának alárendelni az emberi jogokat.
Ezt az Alkotmánybíróságnak is leírtuk mai beadványunkban. Bízunk benne, hogy a testület nem szolgálja ki a kormány illiberális álmát, mert az csak ártana Magyarországnak és az EU egészének.
Szekeres Zsolt