emberi jogok

2021. október 19.

Kanttól a bivalytagú Dórikáig - hangoskönyv

A méltóság mázsakönyve, A Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriuma novemberben jelenik meg. Sodró Eliza, Mácsai Pál és Kurta Niké színművészek kilenc szöveget olvastak fel a kötetből. Az írások először a 444-en működő Helsinki Figyelőben jelentek meg.

2021. október 7.

Rajzolj nekünk emberi méltóságot!

Mi fán teremnek a „lerajzolt” emberi jogok? Mi köze van a szentábrázolásoknak a kortárs könyvillusztrációkhoz? A Magyar Helsinki Bizottság felkérésére négy fiatal női képzőművész illusztrálta a civil jogvédők emberi jogi kalendáriumát. A könyv alapját a 444 egyik blogjának, a Helsinki Figyelőnek a 366 posztja képezi.

2021. október 2.

„Csak az ökör következetes, a kalendáriumszerző az nem” – podcast

Az emberi jogi gondolkodás egyidős a történelem emberével. Bár emberi jogokról csak a felvilágosodás óta beszélünk, isteni törvényekről vagy természetjogról már korábban is sok szó esett. Az emberi jogi dilemmákat pedig ott találjuk Gilgames és Enkidu kalandjaiban, az Iliászban vagy Mózes történeteiben is – mondja Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriumának szerzője a podcastunkban. A méltóság mázsakönyve novemberben fog megjelenni, kiadásáért közösségi adománygyűjtés folyik. A könyv alapját a 444 egyik blogjának, a Helsinki Figyelőnek a 366 posztja képezi.

2021. július 30.
2021. július 28.
2021. július 24.

A falusiak a megbetegedések miatt szembeszállnak a mezőgazdasági vállalattal

Az ukrán falu békés nyaralóhely volt. A táj gyönyörű, a levegő pedig tiszta. Ez azonban 2011-ben megváltozott, amikor egy orosz befektető érkezett a településre. A csatornagázok szaga elviselhetetlenné vált. A szabadban száradó ruhákat is átjárta a szag. A trágya és a vegyszerek megmérgezték a vízforrásokat. Aztán egyre több ember lett beteg a környéken.

2021. július 16.
2021. július 9.
2021. június 30.

Egy férfi küzdelme az otthona megtartásáért

Baku mellett, egy nagy olajmező mellett áll egy nagy, sárga téglaház kovácsoltvas korlátokkal. A második világháború előtt épült, több generáció otthona. Alif Almanov 1968 óta büszke tulajdonosa. Alif szenvedélyesen meséli történetét, olyan mélységgel, ami súlyos sebekről árulkodik, és az is egyértelmű, hogy nem fogja feladni az igazságért folytatott harcát.

2021. június 23.
2020. december 17.
2020. december 16.

How to Care for Your Human Rights - Podcast

What have we done with our new freedoms after the transition? Are human rights still important in Eastern Europe? What explains the half-turn towards autocracy in these countries? Is there a social need for freedom, human rights, the rule of law and democracy 30 years after the regime change? András Bozóki, Thomas O. Melia, and Kim Lane Scheppele.

2020. december 11.

December 11.: kihallgatják XVI. Lajost az ellene folyó perben (1792)

Az egykori XVI. Lajos csak egyetlenegyszer szólhatott érdemben bírái előtt. Noha utóbb halálra ítélték, fellebbezési eljárás nem lehetett: másnap ment a vérpadra. Ő és majd a felesége elleni „per” is tartalmát és eredményét tekintve hasonlított a Ceaușescu házaspár ellenihez, csak több szereplővel, több patetikus gesztussal és hosszabb ideig tartott a cirkusz.

2020. december 10.

December 10.: elfogadják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát (1948)

A háború keserű tapasztalata, a hidegháború és a nukleáris fenyegetés késztette az ENSZ tagállamait, hogy elfogadják az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A „nemzetek” deklarálták az alapjogoknak egy olyasfajta katalógusát, amelyet irányadónak tekintenek politikai berendezkedéstől, fejlettségtől, földrajzi helyzettől vagy hagyományoktól függetlenül. A nyilatkozat ösztönzést adott ahhoz is, hogy kiépüljön az emberi jogok nemzetközi garanciarendszere.

2020. december 9.
2020. november 29.

November 29.: a „bársonyos forradalom” győzelme (1989)

A diákok békés prágai tüntetését szétveri a rendőrség 1989. november 17-én. Még aznap megalakul a Polgári Fórum (OF), amely már többpártrendszert, szabad választásokat és emberi jogokat követel. A hatalom kénytelen tárgyalni vele. 24-én lemond a teljes pártvezetés, 26-án már 750 ezres tömeg tüntet a Vencel téren, 27-én általános sztrájk, 29-én a parlament törli az alkotmányból a párt vezető szerepét.

2020. november 25.

November 25.: Povl Bang-Jensen rejtélyes halála (1959)

Povl Bang-Jensen dán politikust és diplomatát, a háború alatti antifasisztát és 1958-ig az ENSZ munkatársát halva találták Long Island-i otthonához közel. Jobb oldali halántékán golyó ütötte lyuk, zsebében búcsúlevél családjához. A rendőrség szerint öngyilkosság történt. Bang-Jensen balkezes volt, és korábban arról nyilatkozott, hogy nem áll szándékában megölni magát. Ő volt az 1956-os forradalom eltiprását kivizsgáló ENSZ-különbizottság motorja.

2020. november 24.

Bidenék a Fehér Házban. Mi fog itt változni? Podcast

Járvány, gazdasági válság, elmélyülő etnikai és politikai ellenségeskedés – leginkább ezekkel a gondokkal kell megküzdenie John Bidennek és csapatának. A megválasztott elnök azt ígéri, megerősíti „Amerika lelkét és gerincét”, a középosztályt, valamint külföldön újra kivívja országa tiszteletét, otthon pedig egységet teremt. Fehér Zoltán politológussal, Meszerics Tamás történésszel és Tábor Áron amerikanistával beszélget Ónody-Molnár Dóra újságíró.

2020. november 21.
2020. november 11.
2020. november 10.
2020. november 9.

November 9.: leomlott a berlini fal (1989)

A fal leomlása maga volt a csoda, amihez képest fogható kevés történt az európai történelem vérzivataros évezredei alatt. Aki akkor élt, annak nem kell ezt bizonygatni, és talán azok is megéreznek valamit a szabadság kéjgázos kitöréséből, akik csak képekről, filmekből ismerhetik meg az akkor történteket.

2020. november 6.

November 6.: Bibó István elhagyja a Parlamentet (1956)

„S mit vésnek fel majd az én fejfámra? Bibó István. Élt: 1945–1948.” Szomorkás öniróniával így összegezte teljesítményét maga Bibó életútinterjújában. De ebben nem volt igaza. 1956 forradalmi napjaiban is „feltámadt”, és politikai értelemben letartóztatásáig, 1957. május 23-áig „életben maradt”.

2020. november 2.
2020. november 1.
2020. október 30.

Október 30.: János Károly átveszi az államfői hatalmat Francótól (1975)

Mióta a betegeskedő I. János Károly 2014-ben lemondott a trónjáról, egyre nagyobb botrányokba sodródik. Korrupció, kínos nőügyek, orvvadászatok híreivel kerül címlapra. Már családja és fia, a regnáló spanyol király is elhatárolódott tőle. Szánalmas pojáca lett. Így múlik el a világ dicsősége. Pedig egykoron fontos szerepet vállalt Spanyolország talpra állításában, és abban, hogy hazája a gazdag és demokratikus országok elitklubjában foglal ma helyet.

2020. október 28.

Október 28.: szétverik a prágai ellenzéki tüntetést (1989)

A független Csehszlovákia kikiáltásának 71. évfordulóján hatalmas tüntetést tartottak Prágában. A kommunista pártállam ezt kihívásnak tekintette. Jó okkal. Mert a tiltakozó, de békés tömeg emberi jogokat, szabadságot és változásokat követelt. Ezt a tüntetést még sikerült szétvernie a hatalomnak, de két hónap sem telt bele, és összeomlott a magára maradó rezsim.

2020. október 23.
2020. október 22.
2020. október 21.
2020. október 11.

Október 11.: Eleanor Roosevelt születése napja (1884)

Amikor paralízises férje már nem tudott mindenhova eljutni, ahova el akart volna menni, akkor azt mondta: „én vagyok a férjem lába és szeme”, és ő ment le a bányába, autózott el az ördögszekér járta farmokra és ő rázott kezet Amerika népével. Merthogy az ő férje Franklin Delano Roosevelt volt, aki az ország történetében a leghosszabb ideig volt elnök. Eleanor Roosevelt szokatlan first ladynak számít ma is, saját politikai arcéllel és önálló politikai teljesítménnyel, amelyben központi helyet foglalnak el az emberi jogok.

2020. október 10.

Október 10.: bejelentik Kertész Imre irodalmi Nobel-díját (2002)

2002-ben az irodalmi Nobel-díjat Kertész Imrének ítélték oda. A Svéd Akadémia indoklásában szó esik a magyar író „galagonyasövényszerű”, tömör és tüskés stílusáról, intellektuális gazdagságáról, arról, hogy „lényegében egyszemélyes kisebbséget” alkot. A díj főhajtás egy sokat tapasztalt író előtt, aki „az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.

2020. október 9.

Október 9.: bejegyzik a Magyar Helsinki Bizottságot (1989)

Az egyesülési törvény volt a törvények közt a második, amelyiket 1989-ben, a „csodák évében” elfogadott az utolsó pártállami parlament. Januárban még meg sem kezdődtek az egyeztető tárgyalások a hatalom és a rendszerellenzék között, az egyesülési törvény mégis kellően szabadságpárti volt ahhoz, hogy a lehetőség nyomán gombamód jöjjenek létre egyesületek, így a Magyar Helsinki Bizottság is.

2020. október 5.

Október 5.: René Cassin születése napja (1887)

A jog és az erkölcs összekapcsolásán munkálkodott. Nehéz ügy. Bár hatalmas elméleti felkészültséggel rendelkezett, nem volt szobatudós. Egész életében a közélet sűrűjében forgolódott, mégpedig úgy, hogy pártban vagy parlamentben sohasem vállalt tisztséget. Francia volt és kozmopolita. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyik megszövegezője és néhány évig a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságnak az elnöke is volt René Samuel Cassin.

2020. szeptember 29.

Jogállam-e még Magyarország?

Hamarosan megjelenik az Európai Bizottság első jelentése arról, hogy milyen az EU-s tagállamokban a jogállamiság helyzete. Magyarországot Európa-szerte lassan egy évtizede bírálják a jogállam szisztematikus leépítése miatt, és bár a címben megfogalmazott kérdésre nincs egyöntetű válasz, nehezen tagadható, hogy a helyzet folyamatosan romlik. Nyolc hazai civil szervezet közös diagnózisa a magyar jogállam kritikus állapotáról.

2020. szeptember 27.
2020. szeptember 9.

Szeptember 9.: Mao halála (1976)

A „Nagy Kormányos” kiváló úszó volt. Még idős korában is szívesen hencegett azzal, hogy biztonsággal képes fennmaradni a vad, viharos vizeken is. Mao Ce-tung pártját jó harminc évig, országát több mint húsz évig irányította vad és viharos időkben. Mindig sikerült a felszínen maradnia. Népe megbocsátotta neki bűneit. Ha már nem is fennen lobog, mint egykor, de ma is fölöttük lebeg. Pedig egy cinikus, cezaromán zsarnok volt.

2020. augusztus 26.

Augusztus 26.: kihirdetik az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (1789)

A francia forradalom emberi jogi deklarációja új fejezetet nyitott az emberi jogok történetében. A nemzetgyűlés által elfogadott norma már nem valamiféle ősi (szabad embereknek dukáló elő)jogokat kér számon az államon (az uralkodón), mint például a korábbi angol jognyilatkozatok, hanem annál tovább megy. A nyilatkozat szerint „az ember természetes, elidegeníthetetlen és megszentelt jogai” mindenkit, „az emberi társadalom összes tagját” megilletik. Ez az első hatóerővel bíró jogi norma, ami egyetemesnek tekinti az emberi jogokat, amelyek bárkit megilletnek, legyen az bármelyik ország polgára. A jogszabály már az elfogadás napján hatályba lépett és ki is nyomtatták. Jó nap az ünneplésre tehát ez a mai.

2020. augusztus 18.

Augusztus 18.: máglyahalálra ítélik Urbain Grandier plébánost a louduni „ördögperben” (1634)

Az egyik legismertebb koraújkori „mágusper” a louduni, noha a korabeliekhez képest nem volt különösképpen véres vagy kegyetlen. Egyetlen embert ítéltek máglyahalálra az eljárás végén. Igaz, ő papi személy volt. Az ügy különösen jól dokumentált, az utókornak nem csak a világi és egyházi hatóságok jegyzőkönyveire kell hagyatkoznia, hanem a dráma főszereplői is megírták a maguk testamentumait. Ráadásul az ördögűzéssel tarkított processzusnak számos tollforgató követője akadt, aki szintén közreadta élményeit. Az is kiemeli a szokványos boszorkányperek sorából, hogy itt nyilvánvalóan politikai célú koncepciós eljárásról volt szó. A szálakat maga Richelieu bíboros tartotta kézben. Az sem volt mindennapi, hogy a közvélemény jó részét sem sikerült elkábítani, sokan a tárgyalás során is biztosak voltak abban, hogy Urbain Grandier plébános ártatlan a neki felrótt vádakban.

2020. augusztus 14.

Augusztus 14.: kiadják az Atlanti Chartát (1941)

Winston Churchill brit miniszterelnök és Franklin D. Roosevelt amerikai elnök az Új-Fundland egyik öblében lévő hadihajón kinyilvánította, hogy a II. világháború végeztével sem kívánja növelni területeit. Emellett egyéb alapelveit is megfogalmazzák a háború utáni kívánatos világrendnek. Az Atlanti Charta néven elhíresült nemzetközi egyezmény kacskaringós úton elvezet majd az ENSZ Alapokmányához, amely végeredményben lefekteti a mai nemzetközi emberi jogi garanciarendszer jogi és fogalmi alapjait.

2020. május 22.

Május 22.: az Antall-kormány programot hirdet (1990)

A szabad, demokratikus és tisztességes parlamenti választásokkal, valamint az új Országgyűlés megalakulásával közjogi értelemben 1990 tavaszán megtörtént a rendszerváltás. Megalakulhatott a koalíciós kormány, amelyet Antall József, az MDF elnöke vezetett. Az ország új vezetői előtt hatalmas feladat tornyosult. Az emberi jogok mindenesetre valóban komoly esélyt kaptak arra, hogy üresen kongó deklarációkból kikényszeríthető alapjogokká erősödjenek.(Hangos változat, podcast itt.)

2020. április 30.

Április 30.: újranyomják a Beszélő 16. számát, benne Kis János könyvrészletével (1986)

„Vannak-e emberi jogaink?” Tette fel a kérdést a nyolcvanas évek közepén Kis János (1943), a demokratikus ellenzék meghatározó alakja híres esszéjének címében. Bár a kérdést a filozófus morálfilozófiainak tekintette, az állam a gyakorlatban demonstrálta, mi is volna rá az ő közérthető válasza: a szamizdat Beszélőnek azt a számát, amiben az esszé egyik részlete megjelent, a hatóságok még a terjesztés előtt 1986. április elsején lefoglalták és bezúzták. A lapot titokban újra kellett nyomni. (Podcastunk, blogposztunk hangos változata itt hallható.)

2020. április 19.

Április 19.: az Ellenzéki Kerekasztal kezdeményezi a tárgyalást az állampárttal (1989)

A lengyel példa ragadós volt. 1989 tavaszán már mind az MSZMP, mind az ellenzék oldalán egyre több szó esett valamiféle „nemzeti érdekegyeztetésről” az egyre mélyülő politikai és gazdasági válság kezelése érdekében, illetve a demokratikus átmenet előkészítésére. Március 30-án az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) levelet írt a pártvezetésnek, hogyan képzeli a tárgyalást. Április 8-án pedig az állampárt néhány szervezettel össze is ült, de az ellenzék fő erői távol maradtak. Nem kívántak besétálni a csapdába. Április közepére azonban az is világos volt már, nincs mire várni, az ország konstruktivitást és eredményeket akar.

2017. január 16.
2014. december 17.

A hatalom felelőssége a mai Magyarországon

– A maximálisan szabad hatalom felelőssége eltűrni az érvekkel alátámasztott bírálatot, és nem szankciókkal válaszolni, ellenséget, árulót kiáltani, hanem megfontolni, nem lehet-e a kritikusnak igaza – mondta Kádár András Kristóf a Polgári Magyarországért Alapítvány december 9-iki konferenciáján. Az alábbiakban közöljük előadása szerkesztett változatát.

2014. december 15.

Fékezett habzás

"A fékek és ellensúlyok rendszere az amerikaiak találmánya, amit Európa – talán szellemi középszerűségből – átvett és az európai politikára alkalmazott" – elmélkedett Orbán Viktor miniszterelnök a Bloombergnek. Középszerűségről vagy szellemi restségről azonban nem lehet szó. Mint számos "amerikai találmánynak", ennek is  megvannak a maga szerves európai előzményei. A hatalommegosztás elvét már Arisztotelésznél megtalálni, és olyan liberális gondolkodók dolgozták ki, mint Locke és Montesquieu. Tőlük, európai mestereiktől emelték át az alkotmányozásnál az amerikai alapító atyák.

2014. december 12.

Törvényes, de nem alkotmányos

Alkotmányellenes rendelkezés alapján tartják fogva szeptember óta S. Sándort. Sem ő, sem ügyvédje nem lehetett jelen az előzetes letartóztatás elrendelésén. A fogva tartott férfi a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult. A jogvédő szervezet szeretné elérni a büntetőeljárási törvény módosítását is. 

2014. november 26.

Kornis Mihály: Ételek

„Enni, az a válasz, a világ válasza. Mint egy ölelés. Jóllakni, az béke. Szebb, mint a szerelem. Jó az étel, istenáldotta jó.” Kornis Mihály a Magyar Helsinki Bizottság 25. születésnapjának ünnepi műsorában olvasta fel írását. Az író tiszteletdíját a Gyermekétkeztetési Alapnak ajánlotta fel.   

2014. november 18.

Akiknek mindig lesz munkájuk

<iframe class="indavideo-player" id="player-5c4a3b8e14" type="text/html" src="http://indavideo.hu/player/video/5c4a3b8e14/" title="indavideo video player" scrolling="no" width="480" height="270" frameborder="0"></iframe>

Az állam még jogállamként is túlhatalommal rendelkezik, és hajlamos polgárainak az emberi jogait figyelmen kívül hagyni, olykor lábbal tiporni; hátha még ez az állam nem jogállam. A feladat örök: a 25 éve legálisan működő Magyar Helsinki Bizottság a magyar államnak és szerveinek működését ellenőrzi, s ha kell, ügyfelei érdekében fellép az állammal szemben. Perben áll vele, de nem haragban. Az ország professzionális civil jogvédői így dolgoznak. Film.

2014. november 14.

Grecsó Krisztián: Krisztus teste

A Helsinki Bizottság hat jeles írót (Cserna-Szabó Andrást, Darvasi Lászlót, Erdős Virágot, Grecsó Krisztiánt, Parti Nagy Lajost, Térey Jánost) arra kért föl, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének a civil szervezet számára különösen becses cikkeire írjanak verset, novellát, irodalmi szöveget. Ezeket a 25 éves egyesület születésnapi ünnepségén adták elő Keszég László rendezésében. Közreműködött: az Amoeba zenekar, Rezes Judit, Keresztény Tamás, Kiss Diána Magdolna és Szilágyi Kata. Az est Kornis Mihály felolvasásával indult.Az elkészült művek közül Erdős Virág verse, Parti Nagy Lajos írása, Darvasi László novellája, Térey János strófákba tördelt rövidprózája és Cserna-Szabó András elbeszélése után adjuk közre Grecsó Krisztián esszéjét, amit a 9. cikk inspirált a gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadságról.

Tovább a múltba