Az emberi jogi gondolkodás egyidős a történelem
emberével. Bár emberi jogokról csak a felvilágosodás óta beszélünk, isteni
törvényekről vagy természetjogról már korábban is sok szó esett. Az emberi jogi
dilemmákat pedig ott találjuk Gilgames és Enkidu kalandjaiban, az Iliászban
vagy Mózes történeteiben is – mondja Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság
emberi jogi kalendáriumának szerzője a podcastunkban. A méltóság mázsakönyve
novemberben fog megjelenni, kiadásáért közösségi
adománygyűjtés folyik. A könyv alapját a 444 egyik blogjának, a Helsinki Figyelőnek
a 366 posztja képezi.
Zádori Zsolttal kollégája, Zsolt Melinda készített podcastinterjút. Ebből kiderül, mi a közös a kőszénben és az emberi jogokban, honnan az a furcsa cím, hogy A méltóság mázsakönyve, miért kedvel a szerző annyira egy XVIII. századi francia főcenzort, és mitől annyira strapás, de szabad műfaj a kalendáriumírás.
A Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriuma 2017. január 1-én indult el, és 2020. december 31-én zárult le. Közben a posztokat publikáló Helsinki Figyelő a blog.hu-ról a 444-hez költözött. Négy év alatt vált teljessé az évkör a mind a 366 napra jutó bejegyzésekkel. A posztok mindegyikét Zádori írta.
A témák és szereplői megkapóan változatosak: az örök béke, a bolondok napja, a halálbüntetés tilalma, a nők választójoga, a hatalommegosztás, a Mein Kampf, a vallási és lelkiismereti szabadság, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, habeas corpus, az Aranybulla, a választójog kiterjesztése, a fóti gyermekváros, a zanzibári népirtás, Szergej Kovaljov, Karády Katalin, Beethoven, Tersánszky, Weöres, Eichmann, Antall József, Sólyom László, Isaiah Berlin, Wesselényi Miklós, Kis János, Benjamin Constant, Jeanne D’Arc, Rosa Parks, Pákh Tibor, Páduai Szent Antal, Szolzsenyicin, Zrínyi Ilona, Jacek Kuroń és így tovább.
( Itt Sodró Eliza olvas fel három szöveget a könyvből. )
Márton László író, aki a kalendáriumkönyv előszavát írta, így méltatja a példátlannak tetsző vállalkozást:
„Aki a jelen könyvet elolvassa, megszédülhet az emberi létezés aspektusainak sokféleségétől. Ez a szédület pedig nem áll távol a félelem és a részvét azon ötvözetétől, amelyet a régiek – az ő kedvükért hadd írjam th-val – katharzisnak neveztek. »Zuhog az ész / a gazdátlan tényrakásokra« – írta négy évtizeddel ezelőtt Petri György. […]
Ebben a könyvben is »gazdátlan tényrakásokkal« találkozik az olvasó, amelyek azonban az ész működésétől, az Immanuel Kant-i értelemben vett nyilvános észhasználat jóvoltából, ha átmenetileg is, de gazdájukra találnak.”
A könyv novemberi megjelenéséért közösségi adománygyűjtő kampány folyik. Megkapja az első 500 számozott példány egyikét, aki október 10-ig legalább 9000 Ft adományoz a Magyar Helsinki Bizottság Adjukössze-oldalán. Utána már csak a Helsinki Bizottságnál lehet beszerezni a könyvet, mert nem kerül könyvesbolti forgalomba.
A mű nem egyszerűen a blogposztok nyomtatott újraközlése. Alapos megszerkesztésük, egységesítésük Mink András történészt dicséri. Ráadásul a szöveget hatvan eredeti, a kiadvány számára készített színezett grafika gazdagítja, Fischer Judit, Poór Dorottya, Szemző Zsófia és Thury Lili munkái. Az elegáns „könyvtárgyat” pedig Pintér József tervezte, akit leginkább a Magvető tervezőjeként tisztel az olvasó közönség.
A különleges könyv megérdemli, hogy minél több háztartásban ott legyen, mint egykor évszázadokon át a kincses kalendáriumok és egyéb hasznos mulatságok tárai.