A nők igazságot követeltek lerombolt hegyi falujukért

„Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 8. cikk

A kanapén Aminat Supyanova, Dzhmilya Gadzhieva, Dzhamilya Patimat Kamilova és Napisat Patakhova ül, négy elszánt nő a dagesztáni Vremennyi városból. Teljes átéléssel magyarázzák, hogy egyszerűen muszáj volt felszólalniuk, és hogy a hivatalnokok sem tehetnek meg mindent, csak azért, mert hatalommal bírnak.

2014-ben történt, a Szocsiban megrendezett olimpiai játékok évében. Az orosz hatóságok számos terrorellenes műveletet hajtottak végre, és a kis hegyi falu, Vremennyi, egy különösen agresszív akciót kellett, hogy megtapasztaljon.

Nők mint élő pajzsok

Aznap, amikor ez történt, Aminat a munkahelyén tartózkodott. Egyik szomszédja hívta telefonon, teljes pánikban. A falut fegyveres katonák vették körül, Aminat gyermekei pedig otthon voltak és rettenetesen féltek. Amikor a faluba ért, a rendőrök kiabálni kezdtek vele és felszólították, hogy távozzon. Ő erre nem volt hajlandó. Ahogy nőtt a káosz, a rendőrök a nőket maguk előtt tolva, fegyverekkel felszerelkezve elkezdték átkutatni a házakat.

Mindenkit kilakoltattak és csak másfél hónap elteltével térhettek vissza. Minden megsemmisült. A veteményeskertek tönkrementek, a háziállatok eltűntek. A falakat lerombolták és elvitték az értékes tárgyakat, beleértve a tévéket, számítógépeket, lámpákat, sőt még a konnektorokat is.

Aminat és a négy másik nő Dagesztán fővárosába, Mahacskalába utazott, hogy kártérítést kérjenek, de semmit nem kaptak. Döbbenten és frusztráltan fordultak az emberi jogi ügyekkel foglalkozó Memorial Társasághoz (Human Rights Center Memorial) segítségért. Az egyik ügyvéd, Marina Agaltsova segített nekik abban, hogy megpróbáljanak büntetőeljárást kezdeményezni. Minden veszteségükért kártérítést követeltek, de a bíróság ezt megtagadta. Ezután a tétlenség miatt indítottak pert. Végül az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak a művelet során az emberi jogok számtalan módon történő megsértése miatt.

Semmi sem állíthatja meg őket

Míg zajlottak a bírósági ügyek, a nők sok fenyegető üzenetet kaptak. Követelték tőlük, hogy szüntessék meg az eljárásokat, különben felkerülnek a veszélyes terroristák listájára. Bátorságuk és a kapott jogi támogatás más falubelieket is arra ösztönzött, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez. Végül 128-an követték a példájukat. Több hatóságot is megkerestek levélben, és azzal fenyegetőztek, hogy elzárják a Gimry-alagutat. A közös fellépésüknek köszönhetően majdnem öt év elteltével végre kaptak némi kártérítést.Marina szerint a helyiek magabiztossága nélkül nem jártak volna sikerrel. Ez az öt „igazi hegyi nő”, ahogy ő nevezi őket, megmutatta, hogy elszántságuk erősebb, mint a félelmük. Az ügy még nem zárult le – sok falubelinek még mindig nincs elég pénze ahhoz, hogy helyreállítsa az otthonát –, de az első sikerük ígéretes.


A hatóságok azt állították, hogy a művelet eredményeként két terroristát tartóztattak le és négy bunkert fedeztek fel. Vremennyi lakosai azt mondják, hogy soha nem látták ennek bizonyítékát.

Csatlakozz hozzánk: 

#BringHumanRightsHome 
#otthonazemberijogokban
#érezdmagadénak

Kampányunkban bátor emberek személyes történeteit mutatjuk be nyolc különböző országból.  Kövesd a történeteket weboldalunkon és Facebookon is! És tegyél minden nap az emberi jogokért a saját közösségedben!