175 napja nem vehetjük igénybe a köztereket arra, hogy betöltsék fontos közéleti funkciójukat. Kutyasétáltatás, jövés-menés, bevásárlás, sorban állás, teraszozás, sörözgetés - ezek mostanra mind újra engedélyezett tevékenységek lettek. De ha kutyás tüntetést, vonulós tiltakozást vagy álló demonstrációt szeretnénk tartani - az teljesen tilos. Továbbra is totálisan megfosztanak bennünket alapjogunktól, a gyülekezéstől. Tiltakozzunk! Nem a totális tiltás a megoldás.
“Rám is vár egy korsó sör” - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a terasznyitást megelőző pénteken. A miniszterelnök mondatai járvány idején is szabadon áramlanak a kormány és a kormányzati média kommunikácós csatornáin, véleménye mindenkihez eljut, és a sokadik felhatalmazás birtokában meghozott kormányzati döntésekkel korlátok nélkül alakítja a mi mindennapjainkat és az ország jövőjét.
Ránk viszont 175 napja hiába vár a gyülekezési jogunk.
Az az alapvető jogunk, hogy nyilvánosan elmondjuk a véleményünket, hogy közösen kiálljunk a számunkra fontos ügyekért, hogy szolidaritást mutassunk, felhívjuk a figyelmet, nyomást gyakoroljuk, összefogjunk, tiltakozzunk. 175 napja nem vehetjük igénybe a köztereket arra, hogy betöltsék fontos társadalmi funkciójukat. Kutyasétáltatás, jövés-menés, bevásárlás, sorban állás, teraszozás, sörözgetés - ezek mostanra mind legitim tevékenységek lettek. De ha kutyás tüntetést, vonulós tiltakozást vagy álló demonstrációt szeretnénk tartani - az teljesen tilos.
175 napja van Magyarországon általános tilalom a tüntetésekre. A tüntetések minden formájára. A vírus szempontjából biztonságos tüntetésekre is. A kétfős tüntetésekre is. Az autós tüntetésekre, a biciklis tüntetésekre, a spontán tüntetésekre, a diáktüntetésekre, a “teljesen mindegy hogy milyen” tüntetésekre, mert csak egy a biztos: hogy tilos.
A tilalmat automatikusan alkalmazza a rendőrség: nem vizsgálja, hogy indokolt-e, mert a kormány így írta elő. A totális tilalmat fenntartja a Kúria: nem vizsgálja, hogy alaptörvényellenes-e, mert jogszabály írta elő, a rendelkezés pedig “a járványhelyzetre tekintettel felelősen nem kérdőjelezhető meg”. Az Alkotmánybíróságot elárasztják a Magyar Helsinki Bizottság segítségével beadott panaszok, de egyelőre nem vizsgálta a tilalmat, mert nem sürgeti semmilyen határidő.
Még május 10-ig be lehet adni további alkotmányjogi panaszokat, amit bárki megtehet, aki a gyülekezési jog korlátozása ellen jogi eszközökkel kíván fellépni. A durva jogsértéssel szemben egyedüli eszközként egyelőre ez áll mindenki rendelkezésére.
A hazai jogvédelem lehetőségei itt kimerültek.
Az elmaradt tüntetések pótolhatatlan veszteséget jelentenek a társadalom számára. A tilalom nemcsak a tüntetők személyes véleményét fojtja el, hanem a társadalmi párbeszéd fontos formáját iktatta ki. A járvány előtti évek azonos időszakában, 2018. november 11. és 2019. május 4. között 1350 tüntetést jelentettek be az ország különböző pontjaira, összesen 230 000 fő részvételével.
Nincs ok feltételezni, hogy alábbhagyott a demonstrációs kedv, tehát legalább ennyien esnek el a tiltakozás lehetőségétől, és minden egyes nappal, amely fenntartja a tilalmat, ezek a számok tovább nőnek. Minden további nap egy újabb jogsértés, amit minden Magyarországon élő polgár kárára követnek el. A lehetőség, hogy a választópolgárok akkor és ott elmondják a véleményüket a hatalom gyakorlóinak, örökre elveszett.
Tüntetni most nem lehet, de azt senki sem tilthatja meg, hogy a véleményedet nyilvánosan megjelenítsd.
Írj egy feliratot, készíts rajzot, használj szimbólumot. Tűzd a hátizsákodra, a széldzsekidre, tedd a biciklidre vagy ki az ablakba, ragaszd az autódra, írd a maszkodra. Lépj ki úgy az utcára és élj a jelenlegi korlátozó intézkedések mellett megengedett lehetőségekkel, hogy nem engedsz az indokolatlan jogfosztásnak.
Fontos, hogy állj ki a véleményedért, és ne hagyd, hogy látszatintézkedésekkel - és egy pofa sörrel - befogják a szádat.