A Karmelita körüli kordon felhúzásával próbálták meg a Telex újságíróit megakadályozni abban, hogy a kormányülésre érkező kormánytagokat kérdezzék 2020 decemberében. A Fővárosi Törvényszék megerősítette: az intézkedés szükségtelen volt, ráadásul az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogát is csorbította. De mit jelent mindez a Karmelitát ma körülvevő kordonra nézve?
Mi történt 2020-ban?
A Telex újságírói, Fábián Tamás és Szilágyi Máté a 2020. december 3-ai kormányülésre érkező politikusokat szerették volna megkérdezni Szájer József korábbi európai parlamenti képviselő lemondásáról. Két minisztert meg is tudtak szólítani, ekkor azonban megjelentek a helyszínen a Készenléti Rendőrség egyenruhásai, és védett személy érkezésére hivatkozva egy-egy szalagkordonnal lezárták a Karmelita előtti területet, mintegy 30 méterrel hátrébb szorítva a sajtó munkatársait az épület bejáratától. Ezzel megakadályozták, hogy az újságírok további kérdéseket tegyenek fel az érkező politikusoknak.
Az újságírók a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tettek a rendőrségnél, amelyet mind az elsőfokon eljárt Készenléti Rendőrség, mind pedig a másodfokon eljárt ORFK elutasított. A bíróság kétszer is új eljárás lefolytatására és a panasz alaposabb kivizsgálására kötelezte a rendőrséget, mire végül a Fővárosi Törvényszék 2023. áprilisában jogerősen kimondta: nem volt jogszerű a kordon felállítása. Ennek az ítéletnek az írásos változata érkezett meg tegnap a Magyar Helsinki Bizottsághoz.
Miről szól a bíróság ítélete?
A kordon felhúzását a rendőrök ködös, néhol egymásnak is ellentmondó érvelésekkel indokolták a panasz kivizsgálása során. Ezek között szerepelt, hogy védett személy érkezik, illetve, hogy a Karmelita Kolostor főbejárata és a volt Honvéd Főparancsnokság közötti területen „a korábbi időszakhoz képest jelentősebb számú az ellenőrizetlen személy” megjelenéséről szereztek információkat.
A bíróság ítéletében egyértelművé tette, hogy a rendőrségi törvény, valamint a védett személyek és létesítmények védelméről szóló kormányrendelet rendelkezései alapján a rendőrségnek nem csak joga, hanem egyenesen kötelezettsége, hogy védett személy érdekében intézkedjen. Ezen intézkedés körében lehetősége van meghatározott területet lezárni és az ott tartózkodó személyeket a helyszínről elküldeni. A bíróság hangsúlyozta azonban, hogy a védett személy érkezése önmagában nem elegendő indok a közterület lezárásához. A rendőrség kizárólag abban az esetben intézkedhet a védett személy érdekében, ha az egyedi körülmények az intézkedést szükségessé teszik.
A bíróság tehát azt vizsgálta, hogy a konkrét esetben volt-e olyan fenyegető körülmény, amely szükségessé tette a Karmelita előtti terület lezárását. A rendőrség a helyszínen lévő „ellenőrizetlen személyek csoportosulásában” látott olyan fenyegetést, amely álláspontjuk szerint szükségessé tette a kordon felállítását. Legalábbis a panaszeljárás során erre hivatkoztak. A Telex munkatársai által készített videofelvételen és az eljárás során meghallgatott tanúk – közöttük két rendőr – vallomásai alapján is megállapítható volt azonban, hogy legfeljebb 5-6 fő volt jelen a helyszínen, ami semmiképpen sem tekinthető fenyegető csoportosulásnak. Szinte mindegyikük újságíró volt. A kocogó és kutyasétáltató helyiek sem jelenthettek fenyegetést. A bíróság mindezekre figyelemmel megállapította, hogy a rendőri intézkedésnek nem volt jogalapja, a terület lezárására szükségtelenül került sor.
Általános szabály a rendőrségi törvényben, hogy a rendőri intézkedés, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása (kényszerítő eszköznek minősül például a testi kényszer, a bilincs vagy a könnygáz használata) kizárólag akkor jogszerű, ha az adott ügy körülményeihez képest nem csak szükséges, de arányos is, azaz nem okoz olyan hátrányt az érintett személynek, ami nincs összhangban az intézkedés törvényes céljával. Előfordulhat, hogy egy konkrét rendőri intézkedés szükséges ugyan, de nem arányos. A szükséges, de nem arányos intézkedés ugyanúgy jogszerűtlen, mint a szükségtelen intézkedés.
Önmagában megalapozza azonban az intézkedés jogszerűtlenségét, ha az adott intézkedés nem volt szükséges. A konkrét ügyben is erről volt szó: a bíróság úgy ítélte meg, hogy a védett személy érdekében nem volt szükséges a Karmelita előtti terület lezárása, így a lezárás arányosságát már nem is kellett vizsgálni. A kordon kihelyezése pusztán a szükségtelenség miatt jogszerűtlen volt, ráadásul az újságírók véleménynyilvánításhoz való jogát is korlátozta, hiszen nem tehették fel kérdéseiket az érkező politikusoknak.
Mit jelent mindez a Karmelitát ma körülvevő kordonra nézve?
A Fővárosi Törvényszék ítélete a 2020. december 3-án kihelyezett szalagkordon jogszerűtlenségét állapította meg. Az ítélet nem jelenti automatikusan azt, hogy a Karmelita körül jelenleg is álló kordon jogsértő lenne. Azt sem jelenti az ítélet, hogy ne állhatna elő olyan helyzet, amikor valóban szükséges és arányos kordonnal védeni a miniszterelnököt és munkahelyét. Végezetül, a mostani ítélet nem biztosít jogalapot a ma is álló kordon önkényes lebontására. Akárcsak 2007-ben, az önkényes kordonbontás ma is jogszerűtlen, bármennyire sértse is igazságérzetünket a hatalom látványos elzárkózása.
A Karmelita előtti Színház utcát jelenleg mindkét irányból lezáró kordon jogi rendeltetése nem egyértelmű. Korábban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és az állami tulajdonban lévő Várkapitányság Nonprofit Zrt. is úgy nyilatkozott, hogy a kordon a Karmelitával szemben folyó építkezés biztonságát hivatott szolgálni. Ez azt jelenti, hogy a kordon felállítására nem a rendőrségi törvény alapján került sor, és kihelyezése nem minősül rendőrségi intézkedésnek. Így a rendőrségi intézkedésekkel szemben támasztott szükségesség és arányosság követelménye sem vonatkozik rá. Ez esetben nem lehet panaszt tenni a rendőrségénél úgy, ahogy 2020-ban lehetett. A kordon jogszerűségét ilyenkor nem a rendőrségi törvény, hanem az építési és munkavédelmi jogszabályok alapján lehet megítélni egy erre alkalmas eljárásban.
Ezzel szemben az I. kerület ellenzéki polgármestere nemrég úgy foglalt állást, hogy a kordont védett személy biztonsága érdekében, jogszabályi felhatalmazás alapján állította fel a Készenléti Rendőrség. Ugyanezzel indokolta a rendőrség a 2020-as kordon felállítását, így ez esetben a mai kordon jogi természete sok szempontból hasonlít a 2020-as kordonhoz. Kihelyezése rendőrségi intézkedésnek minősül és vonatkozik rá a szükségesség-arányosság követelménye is.
Ebben az esetben ugyanúgy panasszal fordulhat a rendőrséghez az, akinek a kordon jogát vagy jogos érdekét sértette, mint a Telex újságírói 2020-ban. A panaszeljárásban a rendőrségnek, és ha bírósági szakaszba kerül az ügy, akkor a bíróságnak is vizsgálnia kellene, hogy a most álló kordon egyrészt szükséges-e a védett személy biztonságához, másrészt arányos-e a korlátozás.
A szükségesség-arányosság kérdésében ilyenkor is csak a konkrét eset összes egyedi körülményét mérlegelve lehet állást foglalni, a hasonló érvek alapján felállított 2020-as kordon szükségtelensége nem jelenti automatikusan a ma is álló kordon szükségtelenségét. A mostani ítélet szerint néhány újságiró jelenléte nem jelentett olyan fenyegtést, amely indokolta a kordon kihelyezését. Ennél nagyobb tömeg jelenléte, különösen egy kormányellenes tüntetés lehet azonban olyan fenyegetés forrása, amely indokolhatja a kordon felállítását, ha nem is állandó jelleggel, de legalább a tüntetés idejére. Ráadásul, az egykori kolostorépület mint kormányzati objektum védelméről szóló ORFK-utasítás szerint is rendkívüli eseménynek minősül egy közelben tartott demonstráció. A ma is álló kordon jogszerűsége ilyenkor a rendőrség panaszügyben hozott döntésétől, illetve az azt felülvizsgáló bíróság ítéletétől függ.
Kordonbontás jogi úton
A 2020-as és a mai kordon hasonló eredménnyel jár: távol tartja az újságírókat, tüntetőket és más választópolgárokat a miniszterelnök munkahelyétől, ellehetetleníti, hogy az emberek megszólítsák a Karmelitába érkező politikusokat, és gyakorolhassák a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogukat. Fizikailag és szimbolikusan mindkettő egy áthatolhatatlan fal a hatalom és az állampolgárok között. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy jogilag is ugyanaz mindkétfajta kordon megítélése.
Akár építési kerítés, akár védett személy biztonságát szolgáló eszköz a mai kordon helyes jogi minősítése, és bármennyire is megkérdőjelezhető létjogosultsága, jelenleg nem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy jogellenesen helyezték ki. A kordon rendeltetésétől függetlenül, biztosan kijelenthető viszont, hogy önkényes lebontása nem jogszerű magatartás. Az önkényes kordonbontás rendőrségi intézkedést, szabálysértési vagy büntetőeljárást vonhat maga után. Érdemes volna tehát a kordon eltávolítását jogszerű eszközökkel is folytatni.