Alkalmatlanná nyilvánította a főnöke azt a bírónőt, aki korábban az Európai Unió Bíróságához fordult, mert úgy vélte, uniós jogot sérthetnek az egyik törvény rendelkezései. Az alkalmatlanná nyilvánításról ugyanaz a Tatár-Kis Péter törvényszéki elnök határozott, aki korábban fegyelmi eljárást indított Vasvári Csabával szemben is, amiért az szintén Európai Unió Bíróságához fordult. Az ügy arra világít rá, hogy az ítélkező bírók mennyire kiszolgáltatottak a nyomásgyakorlásnak, és milyen könnyű a szervezeten belülről aláásni a függetlenségüket.
Az alkalmatlanná nyilvánítás - akárcsak a fegyelmi eljárás - hathatós eszköz lehet a bírósági vezetők kezében a bírák megrendszabályozására, és arra, hogy a bírótársak előtt példát statuáljanak a függetlenségüket a munkájuk során is érvényesítő bírák megbüntetésével.
Ma jelent meg az EUObserveren egy cikk, amely szerint Szabó Gabriella bírónő, akinek szolgálati jogviszonya június 30-án megszűnt, az Európai Bizottsághoz fordult panasszal azt állítva, hogy politikai okok miatt távolították el a pályáról.
Egy bírói kérdés léket ütött a törvényen
Szabó Gabriella bírónő 2018-ban fordult előzetes döntéshozatali kérdéssel az Európai Unió Bíróságához (EUB), mert úgy vélte, hogy az uniós jogba ütközhet a “Stop Soros” törvény egyik rendelkezése. Az ügyben történetesen a Magyar Helsinki Bizottság egyik ügyfele, egy kurd származású szíriai állampolgár volt érintett, akinek a menedékjogi kérelmét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) az új törvényre hivatkozással, érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Akkoriban a hatóságok lényegében az összes menedékkérőt ugyanezen passzusra hivatkozva utasították el, így a kérdés veszélyt jelentett az Orbán-kormánynak oly fontos menekültellenes jogszabályon.
Az EUB 2020 márciusában hozott ítéletében megalapozottnak találta a bírónő felvetését. Megállapította, hogy az uniós joggal ellentétes a törvénycsomag azon rendelkezése, amelyre hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül tömegével nyilvánították elfogadhatatlannak és utasították el a menedékkérelmeket 2018 nyara óta. A bírónő kérdése nyomán nem csak a szíriai kurd menedékkérő, hanem számos sorstársa számára is esély nyílt a tisztességes menekültügyi eljárásra. Az EUB-hez feltett bírói kérdés nem vitásan a feje tetejére állította a törvénycsomag által bevezetett eljárási rendet.
A munkáltató következő lépése
Alig száradt meg a tinta az EUB döntésén, a bíróságon megindult a bírónő szakmai előmenetele szempontjából fontos és esedékes bírói alkalmassági vizsgálat. Szabó Gabriella 2018-ban kapott bírói kinevezést, a bírák szolgálati jogviszonyára irányadó szabályok szerint első körben három éves határozott időre. A határozott idejű kinevezéssel és a szakmai alkalmassági vizsgálattal kapcsolatban a Velencei Bizottság már 2012-ben jelezte, hogy a bírói függetlenség szempontjából problémás lehet:
“A probléma nem is inkább abban áll, hogy a bírósági titkári szolgálat és a határozott idejű kinevezés időtartama alatt végzett vizsgálat ténylegesen nyomást gyakorol az érintett személyre. Ugyanakkor a bírósági titkár és a határozott időre kinevezett bíró helyzete hosszú éveken keresztül bizonytalan, és - arra törekedve, hogy megfeleljen a teljesítményét értékelő felettesének - eltérően viselkedhet (“megelőző engedelmesség”), mint egy határozatlan időre kinevezett bíró.”
A Velencei Bizottság által is bírált alkalmassági vizsgálati rendszerben a végső döntést a bírót foglalkoztató bíróság elnöke hozza meg, aki a vizsgálati anyag és a beszerzett iratok, vélemények alapján összességében értékeli a bíró munkáját, és dönt arról, hogy a bírót kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmasnak, kiválóan alkalmasnak, alkalmasnak vagy alkalmatlannak nyilvánítja.
A végső döntést tehát, amelyen a bíró előmenetele, pályája és a szervezeten belüli szakmai megbecsültsége is múlik, egyetlen személy - a bíróság elnöke hozza meg.
A felettes bíró
A szóban forgó ügyben a bírónő alkalmatlanságáról ugyanaz a Tatár-Kis Péter törvényszéki elnök döntött, aki korábban fegyelmi eljárást indított Vasvári Csabával szemben is, amiért az Európai Unió Bíróságához fordult.
Tatár-Kis Péter - aki nem mellesleg Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár sógora - Balassagyarmaton kezdte bírói pályafutását. 2015-ben Handó Tünde beosztotta maga mellé az OBH-ba. Ezután visszatért a Balassagyarmati Törvényszékre, amelynek később, 2018 novemberében egy évre megbízott elnöke lett. Ez azt jelenti, hogy nem pályázat keretében nyerte el megbízását, hanem Handó kizárólagos döntése alapján, ideiglenes megbízással, miután Handó egymás után kétszer is eredménytelenné nyilvánította a pályázatot.
Alig fél évet töltött ki egyéves megbízatásából a Balassagyarmati Törvényszéken, amikor megintcsak Handó jóvoltából - a körülbelül 50 fős bíróság elnöki székéből - a 800 fős Fővárosi Törvényszék élére került. Az elnöki tisztséget ismét megbízott elnökként nyerte el, miután Handó Tünde többször is indokolás nélkül eredménytelenné nyilvánította az elnöki pozícióra kiírt pályázatot, amelyen egyedüliként az addigi elnök Fazekas Sándor pályázott. Tatár-Kis elnöki pozícióját végül a 2020 nyarán lezárult pályázati eljárás és az összbírói értekezlet döntése legitimálta. Szabó Gabriella bírónő alkalmasságáról már ilyen minőségben döntött.
Szabó Gabriella szolgálati bírósághoz fordult jogorvoslatért. A határozott idejű kinevezése azonban időközben, 2021. június 30-án lejárt.
Saját kollégái is támadták
A bírónő az Európai Bizottsághoz is fordult panasszal azt állítva, hogy a bírói pályáról politikai okok miatt távolították el. Panaszában azt írja:
"Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztését követően azonnal zaklatás és diszkrimináció áldozatává váltam Magyarországon, a saját bíróságomon belül is."
A bírónő idézi a kormánypárti média támadásait és volt munkahelye, a közigazgatási és munkaügyi bíróság korábbi elnöke által magánúton hozzá intézett figyelmeztetést, amely szerint ilyen határozatokkal “nem fogják meghosszabbítani a jogviszonyát határozatlan időre”.
Az alkalmatlanná nyilvánítást megelőző vizsgálat megállapításait a bírónő önkényesnek és a személye ellen irányuló megtorlásként értékelte. Panaszában arra is felhívta a figyelmet, hogy az első értékelésen rendkívül ritka az alkalmatlanná nyilvánítás és az értékelése során figyelmen kívül hagyták egy magasabb fokú bíróságon ítélkező bíró által adott kedvező véleményt:
“Feltételezhető, hogy a bíróságról történő eltávolításom valódi indoka az általam korábban [az EUB-nek] előterjesztett előzetes döntéshozatali kérelem, amely ütközött a magyar kormány politikai érdekeivel. Noha a feletteseim nem közvetlenül erre hivatkoztak az alkalmatlanná nyilvánítás indokaként, az ügy körülményei és bizonyos egybeesések világosan kirajzolják a bírósági vezetők rosszhiszemű indítékait.”
Példát statuáltak vele
Szabó Gabriella ügye nem kezelhető egyedi, elszigetelt ügyként. A bírónő alkalmatlanná nyilvánítása üzenet minden magyar bíró számára arról, hogy milyen könnyen kerülhetnek hasonló helyzetbe. Az alkalmassági vizsgálat - akárcsak a fegyelmi eljárás - hathatós eszköz lehet a bírósági vezetők kezében a bírák megrendszabályozására, és arra, hogy a bírótársak előtt példát statuáljanak a függetlenül gondolkodó bírákkal szemben.
Az Alaptörvény szerint „a bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani”. A bírák elmozdíthatatlanságának és szolgálati jogviszonyának alkotmányos védelme fontos garanciája a bíró függetlenségének és így az ítélkezés függetlenségének is. A bíró jogviszonyát körülbástyázó biztosítékok egyúttal az emberi és állampolgári jogok és a jogállamiság érvényesülését is garantálják. Ha a biztosítékok gyengék, mert a bírákat rendszeresen kiteszik a felettesük döntésének, az a bírói függetlenség és a jogvédelem szintjét is lerontja.