Az Európai Unió Bírósága (EUB) főtanácsnoka ma ismertette az indítványait azokban a perekben, amit a magyar és a lengyel kormány indítottak az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban. A főtanácsnok azt javasolja, hogy az uniós bíróság utasítsa el Budapest és Varsó keresetét. Most elmondjuk, mire számíthatunk, ha az eddig csigatempó felgyorsul, és végre működni kezd az új uniós lopáselhárító.
Az egy éve elfogadott, és idén január elseje óta hatályban lévő jogállamisági feltételrendszert, jogállamisági mechanizmust hivatalosan „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszernek” nevezik. Az Európai Tanács általa jóváhagyott rendelet teljes szövege itt érhető el magyarul.
A mostani uniós peres eljárásnak az a tétje, hogy vagy alkalmazhatóvá válik végre az eljárás, vagy – amin a lengyel és magyar kormány iparkodik – sikerül taccsra vágni, de legalábbis kiherélni. A főtanácsnoki indítvány szerint a rendelet sem egészében, sem részleteiben nem ütközik uniós jogba.
Budapest és Varsó érvelését az indítvány nem tartotta érvényesnek. Merthogy a szabályozást megfelelő módon fogadták el. A főtanácsnok azt is elutasította, hogy a jogállamisági feltételrendszer az egyébként pont a magyar és a lengyel kormánnyal szemben zajló 7. cikk szerinti eljárást kikerülve próbál esetleges pénzügyi szankciókat bevezetni. A két kormány harmadik súlyos állítását, miszerint az eljárás a jogbiztonság sérelmével jár, szintén megalapozatlannak találta.
De hogy néz ki majd egy ilyen eljárás?
Hasonlít a jól ismert kötelezettségszegési eljáráshoz, azonban (elvileg) annál rövidebb.
I. A Bizottság azzal indítja el hivatalosan az eljárást, hogy küld egy írásbeli értesítést az érintett tagállamnak, melyben részletesen kifejti:
- Azokat a tényeket, bizonyítékokat, ami alapján indokoltnak látja, hogy a tagállamban
- Sérülnek a jogállamiság elvei;
- és ezek közvetlenül érintik az uniós pénzek hatékony és eredményes elköltését, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.
II. Az Európai Bizottságnak meghatározott időn belül (1-3
hónap) választ kell adjon a tagállam:
vitathatja a megállapításokat vagy javaslatot tehet változásokra.
III. Ezt követően az Európai Bizottság értékeli a beérkezett választ és dönt arról, hogy az Európai Tanácshoz fordul-e határozati javaslattal.
IV. Ha úgy dönt az Európai Bizottság, hogy szankciót javasol, akkor annak tartalmáról értesíti a tagállamot, aminek 1 hónapja van észrevételeit megtenni.
V. Mindezek után kerül az Európai Tanács elé egy javaslat: ez tartalmazza a szankció(ka)t és a részletes indoklást is. Az Európai Tanácsnak 1 hónapja van dönteni, amit kivételes esetben újabb 2 két hónappal lehet kitolni. Ez történhet például azért, mert az érintett tagállam diszkriminációval vádolja az Európai Bizottságot az eljárás kapcsán. Ilyenkor az Európai Tanács először megvizsgálja ezt a kérdést, és csak ezután dönt az Európai Bizottság javaslatáról.
VI. Az Európai Tanácsban a javaslatnak minősített többséget kell szereznie, azaz egyszerre kell a tagállamok 55%-nak (15 tagállam) és a javaslatot támogató országoknak az unió lakosságának minimum 65%-t képviselnie.
Tehát leggyorsabban 4 hónap zárulhat le szankcióval egy ilyen eljárás. Ez kinyújtható akár 8 hónapra, de akár többre is.
Ez utóbbi a következőkből adódhat össze: legalább 3 hónap (tagállami válasz) + még minimum 1 hónap, de akár több idő (Bizottság dönt) + 1 hónap (Bizottság konzultál a szankciókról) + 3 hónap (Tanács dönt)
De mi alapján lehet egyáltalán ezt elindítani?
Egyrészt van a rendeletben egy olyan lista, ami szerint a jogállamiság megsértésére engedhet következtetni:
- Ha veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét (lásd pl. Vasvári-ügyet);
- a hatóságok (pl. az ügyészség) elégtelen működése, ideértve azt is, ha szándékosan nem juttatnak elegendő forrást nekik, vagy ha az összeférhetetlenségi szabályok nem elég erősek;
- ha elveszik/kiüresítik a jogorvoslati lehetőségeket, akár azzal is, hogy nem hajtják végre a bírósági ítéleteket a hatóságok;
- vagy ha korlátozzák a jogsértések hatékony kivizsgálását, azok szankcionálását.
Másrészt a fentieknek közvetlenül érintenie kell valamely feltételt az alábbiak közül:
- Az uniós pénzek elköltéséért felelős hatóságok megfelelő működését, különösen a közbeszerzésekre, vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárásokat.
- A nyomozó hatóságok megfelelő működését korrupciós és csalással összefüggő esetekben, vagy más olyan uniós jogszabályok megsértése esetén, ami az uniós pénzek elköltésével áll összefüggésben.
- A fenti ügyekhez kapcsolódó hatékony bírósági jogorvoslatot, ideértve annak lehetőségét is, hogy azért is bírósághoz lehessen fordulni, ha a hatóságok elmulasztanak egy lépést megtenni, például nem indítanak nyomozást.
- Az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel való hatékony és gyors együttműködést.
- Az esetlegesen szabálytalanul kiutalt uniós pénzek visszaszerzését.
- Mindezeken felül bármilyen olyan esetet, ami összefüggésben van az uniós pénzek megfelelő pénzügyi menedzselésével vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmével.
Harmadrészt, ezt az eljárást akkor lehet csak alkalmazni, ha más eljárásokkal nem lehet(ett) a kívánt célt elérni. Azaz ha a feltárt problémákat például kötelezettségszegési eljárásokkal is orvosolni lehet, akkor előbb azokat kell megindítani.
Vagyis ez az eljárás csak a jogállamiság azon súlyos megsértéseire alkalmazandó, amelyek közvetlen hatással vannak az uniós költségvetés végrehajtására és csak akkor, ha más eszköz nem hozott vagy nem hozhat eredményt.
Mik lehetnek a szankciók?
- Az uniós pénzek felfüggesztése (részlegesen vagy teljesen).
- Annak megtiltása, hogy az uniós támogatásokat érintően új szerződéseket kössön az érintett tagállam.
- Kifizetési határidők megszakítása.
- Az előfinanszírozás csökkentése.
Fontos alapelv, hogy a megítélt pénzeket a tagállamoknak akkor is folyósítani kell a kedvezményezetteknek, ha egyébként az uniós pénzek kifizetését felfüggesztették. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha azt a szankció kiszabásakor kifejezetten előírják.
És ha kivetnek valamilyen szankciót, akkor soha többet nem kapunk pénzt?
Nem. Az egész eljárás úgy van kitalálva, hogy a szankciókat csak a legvégső esetben lehessen kivetni, és a kivetett szankciókat bármikor vissza lehessen vonni, ha érdemi változás történik. Legkésőbb egy évvel a szankciók kivetése után az Európai Bizottságnak mindenképpen értékelnie kell, hogy bármilyen változás történt-e. Ilyenkor ugyanolyan írásos javaslatot kell tegyen az Európai Tanácsnak, mint a szankciók elrendelésekor arra vonatkozóan, hogy fenntartsák-e a kiszabott büntetést, esetleg módosítsanak rajta vagy teljesen szüntessék meg őket.
Az Európai Bizottság küldött valami levelet nemrég. Akkor most mégiscsak elindult az eljárás?
Nem. Az Európai Bizottság valóban küldött egy levelet a magyar és a lengyel kormánynak november végén, ez azonban nem az a levél, ami az eljárás megindítását jelenti. A levélben az Európai Bizottság ugyan a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletre hivatkozik, de annak arra a pontjára, ami lehetővé teszi, hogy bármikor, az eljárás esetleges megindításától függetlenül is információkat kérhessen be tagállamoktól. Itt is csupán ennyi történt. Az más kérdés, hogy magyar és a lengyel kormány válaszait beépítheti az Európai Bizottság (és feltehetőleg be is fogja építeni) abba a levélbe, ami viszont már valóban az eljárás megindítását jelenti – már ha küld majd ilyet a Bizottság.
Mi a helyzet magyar és a lengyel kormány az Európai Unió Bíróságnál indított perében?
A két kormány hasonló érvekkel fordult a luxembourgi bírósághoz. 2020 decemberében, amikor Budapest és Varsó vétóval fenyegette meg az egész uniós költségvetést a rendelet elfogadása esetére, végül az a politikai kompromisszum született, hogy addig nem fogják élesíteni az új eszközt, ameddig le nem zárul a per. Ennek pontos határideje még nem ismert.
Többen januárra várják a jogerős ítéletet, így Varga Judit igazságügyi miniszter is. Egy biztos: ma az EUB főtanácsnoka ismertette indítványát. Igaz, ez nem kötelező az uniós bíróságra nézve, de azért az esetek döntő részében azzal megegyező ítélet születik később. Ha az EUB döntése a mai indítvánnyal megegyező tartalmú lesz, akkor elvileg akár másnap elküldheti az Európai Bizottság azt a levelet, ami megindítja az eljárást. De ez legalább akkora meglepetés lenne, mintha az uniós rendelet mégiscsak elhasalna az EUB-n.