A tisztességes kormányzás alapja, hogy a polgárok részletes információhoz jussanak arról, államuk mire költi a közösség pénzét – legyen az hazai vagy EU-s adófizetők pénze. A magyar államnak a saját forrásait és az uniós támogatásokat is átláthatóan kellene kezelni. A Budapest Intézet vendégposztja arra mutat rá, hogyan lehetne a hazánkban elköltött uniós pénzekkel kapcsolatos adatokat, melyek közadatnak számítanak, professzionálisabban és közérthetőbben közzétenni. Pár lépéssel érdemben javítható lenne Magyarország Nyílt Adat Érettségi Indexe.
A Budapest Intézet a Magyar Helsinki Bizottság felkérésére egy átfogó kutatás keretében értékelte a magyarországi önkormányzatokat célzó EU-s fejlesztési támogatások elemzéséhez szükséges kormányzati adatok hozzáférhetőségét és minőségét. Az alábbiakban ennek az értékelésnek az eredményét mutatjuk be.
Miért fontos a közadatok hozzáférhetősége?
Bizonyított tény, hogy az átlátható módon gazdálkodó országokban jobban érvényesül a felelős kormányzás és erősebb a közintézményekbe vetett bizalom. A költségvetési beruházásokra vonatkozó adatok nyilvánossága az állam jogszerű működésének is fontos biztosítéka. Erősíti a kormányzat működése felett gyakorolt állampolgári kontrollt, valamint lehetőséget biztosít a kormányzati intézményekkel szembeni közbizalom erősödésére. Mindezek pedig visszatartó erejűek lehetnek, de legalábbis költségesebbé tehetik a közpénzek felelőtlen, illetve korrupt módon való elköltését.
Az elmúlt évtizedben számos európai uniós tagország példamutató intézkedéseket hajtott végre a kormányzati átláthatóság javítása, illetve a nyílt és digitális közigazgatási rendszerek fejlesztése érdekében. Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, valamint Spanyolország is úttörő szerepet vállal a közadatok nyilvános hozzáférhetőségének – kiváltképp az EU-s forrásokról szóló adatok nyomon követhetőségének – biztosításában.
Magyarországon különösen fontos volna, hogy az állami beruházások fő hajtóerejének számító EU-s források elköltése a nyilvánosság számára megismerhető módon, a politikai kivételezés kizárásával történjen. Egyrészről, az EU-s fejlesztési források teszik ki a hazai állami beruházások többségét (a 2015–2017 közötti időszakban 55,46 százalékát). Másrészről, az uniós pénzek hatékony felhasználása a Covid-19 járvány következtében fellépő gazdasági válságból való kilábalás kulcsfontosságú eleme. Ez kiváltképp igaz azokban az országokban, ahol az állami szektor és költségvetés amúgy is megszorításokkal küszködik.
A közkiadásokról szóló adatok nyilvános megismerhetősége a támogatások hatékonyabb felhasználásának fontos biztosítéka, a hazai és EU-s adófizetői pénzek nyomon követhetőségének záloga. Így ezen adatok közzététele és a közzétett adatok minősége, értjük ezalatt az adatok részletezettségét, megbízhatóságát és időszerűségét, a következő évek meghatározó jelentőségű feladata lesz.
Milyen nyilvánossági kötelezettségei vannak a kormánynak?
Az uniós pénzből finanszírozott hazai fejlesztési projektek adatait nyilvánosságra kell hozni. Ez mind az Európai Unió, mind pedig – tagállami szinten – a nemzeti hatóságok kötelezettsége. Az uniós alapok elosztásáról szóló keretrendelet a 2014 és 2021 közötti költségvetési időszakra előírja a végrehajtásra vonatkozó alapvető költségvetési adatok időben történő közzétételét, és meghatározza, hogyan kell ezeket a közadatokat rögzíteni, digitális formában tárolni, és közzétenni. Az uniós követelmények célja, hogy a nemzeti hatóságok biztosítsák a közösségi finanszírozású programok végrehajtásának átláthatóságát azáltal, hogy a támogatott projektek és az elérhető uniós források adataihoz hozzáférést biztosítanak. Példamutató módon az EU épp idén márciusban indította el a Kohesio nevű nyilvános platformját, ahol részletes, projekt- és pályázati nyertes szintű bontásban tekinthetők meg és tölthetőek le támogatási adatok. Számos tagállam, így például Portugália kifejezett hangsúlyt fektet arra, hogy a közzétett támogatási adatokban egyszerűen és gyorsan lehessen keresni, illetve ezeket könnyen lehessen rendezni, netalán tovább elemezni (lásd a portugál Átláthatósági Portált).
A tagállamok kötelessége továbbá, hogy a közösségi finanszírozású programok előző pénzügyi évben történő végrehajtásáról éves végrehajtási jelentéseket nyújtsanak be az Európai Bizottságnak. A jelentéseket nyilvános felületen kell közzétenni, illetve az állampolgároknak szánt összefoglalóval kell ellátni.
Hogyan teljesít a magyar kormány?
Az uniós joggal való harmonizációs kötelezettség ellenére a nyílt közadatokra vonatkozó hazai adatgazdálkodás és -szolgáltatási rendszer működése egyelőre nem zökkenőmentes. Annak ellenére, hogy Magyarországon érvényben van egy nemzeti digitalizációs stratégia, tavaly elfogadták a nemzeti adatvagyon külön szabályozását és már számos kormányzati intézményt létrehoztak ehhez kapcsolódóan, a közadatokhoz való hozzáférés sokszor rendkívül időigényes mind a kutatók, mind a média számára. A nyilvánosan közzétett vagy akár csak hivatalos adatkérések nyomán rendelkezésre álló közadatok minősége pedig több szempontból nem felel meg az EU-s előírásoknak – de még nem is közelít a hozzánk hasonló tagországok (például lengyelek, csehek vagy szlovákok) gyakorlatához sem.
Forrás: Open Data in Europe 2021
Ez a nem túl biztató összkép tükröződik a hazai állami adatpolitika nemzetközi értékelésében is. Az Európai Bizottság által legutóbb 2021-ben kiadott Nyílt Adat Érettségi Jelentés szerint Magyarország ugyanis az EU-tagállamok között a „kezdő” osztályba sorolható a nyilvánossági követelmények teljesítése tekintetében. A magyar adatszolgáltatási gyakorlat az úgynevezett Nyílt Adat Érettségi Indexen a maximálisan elérhető pontszám csupán 54 százalékát érte el, szemben a 81 százalékos uniós átlaggal és a lengyel-cseh-szlovák trió 73 százalékos átlagteljesítményével.
Három egyszerű és fájdalommentes lépés a hiányosságok orvoslására
- Elsődleges fontosságú volna a nyilvánosan elérhető uniós támogatási adatok minőségének javítása, a hiányzó adatkategóriák pótlása, a nem-kormányzati felhasználókat segítő letöltési és keresési lehetőségek beépítése.
- Emellett a hazai közadatokra vonatkozó szabályozást
mielőbb teljeskörűen harmonizálni kellene a vonatkozó uniós irányelvvel,
illetve szükség lenne a jelenleg fennálló jogi következetlenségek és
ellentmondások megszüntetésére.
- A magyar adatgazdálkodási és -szolgáltatási rendszer
legszembetűnőbb hiányossága azonban, hogy a közadatokat kezelő állami szereplők
és a kutató, civil, vagy akár csak üzleti újrafelhasználók között szinte teljes
egészében hiányzik az átlátható és kiszámítható egyeztetés. Miközben a köz- és
magánszféra szereplői vagy éppen a kutatók közötti párbeszéd és együttműködés
kialakítása, a felhasználói tapasztalatok visszacsatolása segítenék a közadatok
minőségét, így azok társadalmi hasznosulását is.
A poszt a Budapest Intézet közreműködésével készült.