Ma van a veszélyhelyzet első kihirdetésének negyedik évfordulója. 2020. március 11. óta a kormány korlátlan felhatalmazásával visszaélve rengeteg olyan veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el, amelyeknek semmi közük nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, vagyis a koronavírus-járványhoz, illetve később az orosz-ukrán háborúhoz. Blogposztunkban az utóbbira hozunk példákat.
A kormány éppen ma négy éve, 2020. március 11-én hirdetett először veszélyhelyzetet. Azóta egy pár hónapos időszakot leszámítva folyamatosan fennáll a „rendeleti kormányzás”, ami lehetővé teszi, hogy a kormány egyik napról a másikra felülírjon törvényeket. Ahogy azt más civil szervezetekkel együtt sokszor jelezte a Magyar Helsinki Bizottság, a probléma a szabályozással többek között az, hogy a túl tágan és általánosan megfogalmazott szabályok gyakorlatilag korlátlan felhatalmazást biztosítanak a kormánynak, és nem jelentenek semmilyen érdemi gátat a veszélyhelyzeti rendeletek tárgykörében és tartalmában.
Ezt a kormány ki is használta, és mindeddig több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el:
2020-ban 257 veszélyhelyzeti kormányrendeletet fogadtak el (ez az összes új kormányrendelet 35,1%-a volt),
2021-ben 286-ot (ez az összes új kormányrendelet 34,4%-a volt),
2022-ben 267-et (ez az összes új kormányrendelet 41,9%-a volt),
2023-ban pedig 203 veszélyhelyzeti kormányrendelet született (ez az összes új kormányrendelet 29,5%-a volt).
A veszélyhelyzeti rendeletek közül sok semmilyen összefüggésben nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjával – vagyis korábban a koronavírus-járvánnyal, jelenleg pedig az Ukrajnában zajló háborúval –, hanem a kormány politikai céljait szolgálta.
Korábban már összeszedtünk egy sor példát olyan veszélyhelyzeti rendeletekre, amelyek nyilvánvalóan nem „a humánjárvány megelőzését, kezelését, felszámolását, továbbá káros hatásainak megelőzését, illetve elhárítását” szolgálták. Ma, a veszélyhelyzet 1323. napján álljon itt pár példa olyan veszélyhelyzeti rendeletekre, amelyeknek semmi köze nincs az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus[hoz], illetve humanitárius katasztrófá[hoz], valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítás[ához] és kezelés[éhez]”, és amelyek különféle jogállamisági és alapjogi problémákat vetnek fel. (További példákat többek között ebben a cikkben talál.)
Listánk nem teljes körű, de jól mutatja, hogy miért nagyon kényelmes a kormánynak fenntartani a veszélyhelyzetet és a rendeleti kormányzás lehetőségét a kétharmados parlamenti többség mellett is.
***
356/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet egyes közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos jogok veszélyhelyzet idején történő gyakorlásáról
Ugyan 2022 szeptemberében a veszélyhelyzet már az orosz-ukrán háború miatt állt fenn, ez nem akadályozta meg a kormányt abban, hogy veszélyhelyzeti rendelettel kezeljen egy számára kellemetlen, a koronavírus-járványhoz kapcsolódó ügyet. Többek között a hvg.hu is megpróbált ugyanis hozzáférni az Operatív Törzs a koronavírus-járvány idején tartott üléseinek jegyzőkönyveihez, de az adatkérés teljesítését megtagadták, ami miatt a hvg.hu pert indított. A per még javában folyt, amikor a kormány egy huszárvágással megoldotta a „problémát”: rendeletben mondta ki, hogy az Operatív Törzs „feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat – így különösen az Operatív Törzs döntését előkészítő jegyzetben, feljegyzésben, beszámolóban, jelentésben, jegyzőkönyvben rögzített ilyen adat – nem nyilvános”. A rendelet szerint az új szabályt a folyamatban levő eljárásokra is alkalmazni kellett, így a hvg.hu ügyében is, vagyis a kormány egyúttal egy bírósági eljárásba is „belenyúlt”.
613/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése is külön megemlítette, hogy Magyarország 2023-as költségvetését is veszélyhelyzeti rendeletben módosították, az év vége előtt két nappal. Ahogy a K-Monitor részletes elemzésében olvasható, a kormány mozgástere eleve széles a költségvetés kapcsán, de a „rendeleti költségvetés” „még ehhez képest is szintlépés”, és a gyakorlatban „azt jelenti, hogy a parlamenti elfogadáskor szokásos, strukturált, több ezer oldalnyi szöveges és számszaki indoklás és táblázat helyett csupán a főbb számokat tartalmazó (a változtatást és annak indokoltságát nem részletező) 60 oldalas kormányrendeletet adtak ki”.
4/2023. (I. 12.) Korm. rendelet a köznevelési intézmények működését érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról
A kormány korábban, még 2022-ben szintén veszélyhelyzeti rendeletben üresítette ki a tanárok sztrájkjogát, akkor még a koronavírus-járványra hivatkozással. Miután a sztrájk ellehetetlenült, a tanárok egy része a polgári engedetlenség eszközéhez nyúlt, folytatva a fellépést a közoktatás helyzetének javítása érdekében. Erre reagálva a kormány rendeleti úton megváltoztatta a köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak és munkavállalók esetében a rendkívüli felmentésre és az azonnali hatályú felmondásra vonatkozó szabályokat. Eszerint a felmentési/felmondási okról való tudomásszerzést követően nem 15 nap állt a munkáltató rendelkezésére a felmentésre/felmondásra, hanem azt augusztus 1-ig (bizonyos esetekben pedig a következő tanév augusztus 1-ig) húzhatta. A felmentés/felmondás lehetősége így Damoklész kardjaként függött a tiltakozásra vetemedő pedagógusok feje felett. Hogy mégis mi köze ennek az ukrajnai háborúhoz? Semmi. Az új szabályokat a pedagógus szakszervezetek is kritizálták. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a rendelet egyúttal annak beismerése is volt a kormánytól, hogy óriási a pedagógushiány. (Ez a rendelet már nincs hatályban.)
146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes szervezetek működésére vonatkozó, továbbá egyes közigazgatási eljárási szabályok megállapításáról
Feltehetően egyáltalán nem függetlenül attól, hogy például Debrecenben és Nyíregyházán a helyi lakosok a közmeghallgatásokon is erőteljesen tiltakoztak az akkumulátorgyárak építése ellen, a kormány veszélyhelyzeti rendeletben sietett az önkormányzatok és befektetők segítségére: kimondta, hogy általában a helyi önkormányzati közmeghallgatások, valamint a közigazgatási hatósági eljárás keretében tartott közmeghallgatások a helyi lakosság, a helyben érdekelt szervezetek képviselői, illetve az érintettek személyes megjelenése nélkül is megtarthatóak. Később ezt a szabályt törvényi szintre emelték, így a közmeghallgatások immár általánosan megtarthatóak „az érintettek személyes megjelenése nélkül, elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve honlapon való közzététel útján is”.
148/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről
A kormány szintén a rendeleti kormányzás eszközéhez nyúlt, hogy kezelje a növekvő börtönzsúfoltságot, amelynek egyik oka az volt, hogy megnőtt az embercsempészet miatt fogva tartottak száma. Az abszurd „megoldás” lényege, hogy egy veszélyhelyzeti rendelet segítségével tulajdonképpen szélnek eresztik azokat a külföldi fogvatartottakat (csakis őket), akik csak embercsempészés miatt töltik a jogerős büntetésüket: formálisan „reintegrációs őrizetbe” kerülnek (gyakorlatilag szabadlábra), és 72 órán belül el kell hagyniuk az országot. Ez sok szempontból nem megoldás a helyzetre, ráadásul EU-s jogot sért. Utóbbi miatt az Európai Bizottság 2023 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított a magyar állam ellen.
207/2023. (V. 31.) Korm. rendelete az egyes közlekedési tárgyú törvények veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 574/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
A választások közeledtével fokozottan fontossá váltak a különféle hirdetési felületek, így a villanyoszlopokra kihelyezhető reklámok is. A Budapesten ezekkel foglalkozó cég, a Garancsi Istvánhoz tartozó ESMA Reklám Zrt. szerződése 2023-ban lejárt (volna), az ügy a Fővárosi Közgyűlés elé is került, ahol nem szavazták meg, hogy újra az ESMA-val kössenek szerződést. Ezt követően nyúlt a kormány a rendeleti kormányzás eszközéhez, és egy veszélyhelyzeti rendeletben meghosszabbította a szerződést, kikerülve a fővárosi önkormányzatot. Hogy ez mennyiben szolgálja az ország biztonságát, amit a veszélyhelyzet tanúsága szerint Oroszország területszerző háborúja veszélyeztet? Csak a kormány lehetne a megmondhatója. Ő viszont nem adott rá magyarázatot.
432/2023. (IX. 21.) Korm. rendelet a környezetvédelmi hatósági szerződésről
Sokáig folyt a találgatás arról, hogy mi pontosan a célja a kormánynak azzal a rendelettel, amely lehetővé teszi, hogy a környezetvédelmi szabályok megsértőivel szemben ne szankciót alkalmazzanak, hanem egy úgynevezett „környezetvédelmi hatósági szerződést” kössön velük a környezetvédelmi hatóság. Ebben a szabálysértő „vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a környezetvédelmi hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a környezetvédelmi jogszabályokkal, valamint a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély előírásaival”. Aztán megérkezett a válasz: a kormány a Dunaferr „megmentésére” használta a rendelet adta lehetőséget. Az ebben az esetben sem derült ki, hogy mindennek mi köze van az Ukrajnában zajló háborúhoz.
470/2023. (X. 25.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
Az abszurd veszélyhelyzeti szabályok ékes példája ez a rendelet, amely szerint a honvédelmi miniszter dönthet úgy, hogy valaki akkor is „viselhet a Magyar Honvédségnél rendszeresített egyenruhát, illetve az egyenruhán elhelyezett rendfokozati vagy megkülönböztető jelzéseket”, ha egyébként ezt számára a törvényi szabályok nem teszik lehetővé. Tán azért, hogy ha – ne adj isten – átterjedne ide a háború, akkor ügyesebben megtéveszthessük majd az ellenséget?
523/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó szabályoknak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról és az azt módosító 626/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet
Erősen valószínűsíthető, hogy mindkét rendelet a Budapest VIII. kerületében megvalósuló Pázmány Campus beruházás körüli problémák „kezelésére” született, bizonyos esetekben felülírva többek között a helyi önkormányzatok által megállapított örökségvédelmi követelményeket, egyedi, területi védelmet vagy védettséget, valamint a változtatási és építési tilalmat. Ugyanakkor természetesen a rendeletek potenciálisan minden magyarországi önkormányzat jogait és lehetőségeit korlátozzák.
637/2023. (XII. 23.) Korm. rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról
Szintén egy helyi önkormányzati döntést volt hivatott felülírni az a rendelet, amely lehetővé tette a Szeged-Csanádi Egyházmegye számára a fakivágást az épülő iskolája helyén „a beruházás megvalósításához szükséges mértékig”. A nagy sajtónyilvánosságot kapott ügyben jelenleg úgy tűnik, hogy az egyházmegye végül visszavonulót fújt.
***
A veszélyhelyzet jelen állás szerint 2024. május 23-ig tart, de egy – egymondatos indokolással kísérve nyilvánosságra hozott – törvénytervezet szerint a kormány újból felhatalmazást kapna arra, hogy a veszélyhelyzetet újabb 180 nappal meghosszabbítsa, 2024. november 19-ig. Ennek apropóján az Amnesty International Magyarországgal, az Eötvös Károly Intézettel és a TASZ-szal közösen a Magyar Helsinki Bizottság sokadszor kénytelen volt jelezni, hogy az indokolás nélküli, rutinszerű meghosszabbítgatások helyett a kormány indokolatlan túlhatalmának megszüntetésére és a veszélyhelyzeti szabályok átalakítására lenne szükség, a nemzetközi sztenderdek figyelembevételével.
Az Igazságügyi Minisztériumnak a törvénytervezet társadalmi egyeztetése keretében eljuttatott véleményben a civil jogvédők megismételték korábbi konkrét javaslataikat a különleges jogrendi szabályok átalakítására. Minimálisan ezek teljesítése lenne szükséges ahhoz, hogy alapjogaink a különleges jogrend idején is védve legyenek, a veszélyhelyzeti rendeletek a társadalom és az emberek érdekeit, ne pedig a kormány érdekeit szolgálják, és ne születhessenek a fentiekhez hasonló rendeletek.
