Csúcs Zsombor ügye Kőbányán indult, Strasbourgig jutott. Az akkor 23 éves egyetemistát egy el nem követett szabálysértésért állították elő. Nem is akárhogyan: erőszakosan. Számos sérülést szerzett, szidalmazták és bilincsbe verték. Itthon az ügyészség nem talált bizonyítékot a bántalmazására. Nem talált, mert a kellő nyomozati cselekményeket nem végezte el. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele a strasbourgi bírósághoz fordult, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig igazat adott neki, és megállapította, hogy a magyar állam megsértette emberi jogait. Most elmondja, mi is történt vele.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerős ítéletben
állapította meg múlt héten, hogy a magyar állam megsértette a rendőrök bántalmazta
Csúcs Zsombor emberi jogait, amikor az ügyészség nem nyomozott elvárható
gondossággal. Sokatmondó, hogy a Magyar Helsinki Bizottságnak már az első
nyertes strasbourgi perénél 2003-ban
ugyanezt mondta ki a bíróság: nem csak maga a kínzás vagy hatósági
bántalmazás sérti az emberi jogokat, hanem az is, ha az állam nem tesz meg
mindent azért, hogy kivizsgálja a lehetséges bántalmazási ügyeket és megtalálja
a felelősöket.
Az 1990-es évek közepén a rendőri bántalmazások miatt indított feljelentéseknek mindössze 9%-a jutott el bíróság elé. Ez az igen rossz arány a 2010-es években még tovább is romlott: 1–4%-ra.
A Magyar Helsinki Bizottság elemzései igazolják, hogy nem csak az állhat a háttérben, miszerint a bántalmazási ügyek nehezen bizonyíthatók, vagy gyakrabban születnek „bosszúból” feljelentések, hiszen a nyomozási szempontból hasonlóan problémás kapcsolati erőszak vagy éppen hivatalos személy elleni erőszak ügyeket sokszorosan nagyobb arányban tárgyalhatják bíróságok. Más gond is van itt.
Az államot képviselő ügyészség, bizony, sokszor nem nyomoz a kellő eltökéltséggel a rendőr elkövetők után. A rendőr tanúk pedig rosszul felfogott bajtársiasságból fedezik bűnelkövető társaikat. Csúcs Zsombor ügye is ilyesfajta tanulságokkal szolgál.
Merthogy a rendőrök vagy börtönőrök felé nálunk még mindig erősen lejt a pálya az ilyen büntetőeljárásokban. Az akkor 23 éves budapesti egyetemista még 2016 nyarán került szóváltásba rendőrökkel. Azt állították, hogy vezetés közben mobiltelefonozott, ezt azonban a fiatalember határozottan tagadta már csak azért is, mert a család kocsijában kihangosítós bluetooth kapcsolat állt rendelkezésre. A rendőrök mégis szükségtelenül fenyegetően léptek fel vele szemben.
A vita egyszerűen eldönthető lett volna a cellainformációk és híváslista kikérésével, erre a rendőrség azonban később sem volt hajlandó.
A szóváltás elmérgesedett, a fiatalembert elkezdték fenyegetni, az édesapját hívta, és amikor az arca felé kapva akarták telefonját elvenni, akkor Csúcs befutott segítségért egy irodaházba, ahol apja cége is működött. A rendőrök erősítést kértek, akik mintegy két perc alatt kirángatták a recepció mögül, leteperték, a hátára térdepeltek, és kezeit hátrabilincselték. Folyamatosan szidalmazták. Ezek után előállították a X. kerületi rendőrkapitányságra, majd elengedték.
A frissen felvett látlelet szerint nyolc napon belül gyógyuló sérülések, sebek, zúzódások keletkeztek rajta a fején, a bal combján, térdén, a farkcsonti területen, a mellkasán és – a bilincselés miatt – a két csuklóján.
A fiatalember a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt nyújtott be a rendőri eljárással szemben, és feljelentést tett bántalmazás miatt.
Az ügyészség hét hónap után megszüntette a nyomozást, mondván, nem talált bizonyítékokat, amelyek a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményre utaltak volna. Mindezt fenntartotta annak ellenére is, hogy Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje panaszt nyújtott be a Legfőbb Ügyészséghez a büntetőeljárás megszüntetése miatt.
Pedig magukat a rendőröket ki sem hallgatták az ügyészek, az eseménysor bizonyos részeit rögzítő irodaházi kamerafelvételeket pedig nem értékelték megfelelően.
Hazai jogorvoslat hiányában Csúcs Zsombor a strasbourgi bírósághoz fordult. A múlt héten született ítélet kitér arra, hogy a magyar állam megbízásából eljáró kormánynak nem sikerült bizonyítani, hogy feltétlenül szükséges volt erőszakot alkalmazni a magányos, megrettent, az irodaházban lévő fiatalember ellen. Fontos körülmény, hogy az azóta lediplomázott Csúcs ellen még 2017-ben a bíróság megszüntette az eljárást, mert semmi sem támasztotta alá, hogy vezetés közben mobiltelefonozott volna.
A strasbourgi ítélet kitér arra is, hogy a hazai ügyészség nem folytatott hatékony nyomozást, amely a felelősök azonosítására és megbüntetésére alkalmas lett volna. Márpedig a kellő nyomozás hiánya valójában hozzájárul az elkövetőek büntetlenségéhez, és ezzel az állam megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzást és megalázó bánásmódot tilalmazó rendelkezését. A strasbourgi bíróság 5000 eurós igazságos jóvátételt is megállapított Csúcs Zsombornak.
A Magyar Helsinki Bizottság a rendőri, börtönőri bántalmazások, kényszervallatások elleni fellépés hazai civil szakértőjének számít évtizedek óta. Ingyenes jogsegélyt biztosít az áldozatoknak. Innen lehet tájékozódni, a jogvédő szervezet milyen ügyekben tud segíteni.